Növekedhetett az infláció novemberben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ugyanakkor elemzői felmérésünk azt mutatja, hogy nem kell tartani jelentős áremelkedéstől a következő időszakban. A pénzromlás üteme jövő év közepén átmenetileg elérheti az MNB 3%-os célját, utána azonban újra alacsonyabb inflációs számokat láthatunk majd. A jegybank mindezek alapján tartósan laza monetáris kondíciókat tarthat fenn.

Novemberben 2,5 %-ra emelkedhetett a pénzromlás üteme Magyarországon a Portfolio elemzői felmérése szerint az októberi 2,2% után, amiben több tényező is szerepet játszik. (A KSH december 8-án, pénteken teszi közzé a novemberi inflációs adatot.) Az infláció növekedését a belső kereslet élénkülése mellett több egyedi tényezővel hozzák összefüggésbe a szakértők.

Nem is drágul az élet Magyarországon - csak ha autóval mentél tojást venni


A benzinár a ludas!


Az egyik az üzemanyagok árváltozása, ugyanis a termékkör átlagos ára több mint 2%-kal emelkedhetett hó/hó alapon, mindez pedig önmagában igen jelentős inflációs hatással bír

- mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.

Dunai Gábor, az OTP Bank Elemzési Központ közgazdásza is azt gondolja, hogy visszapattanhatott az infláció novemberben, ennek azonban szinte kizárólag az üzemanyagárak emelkedése az oka. Havi összevetésben közel 3%-kal nőhettek az üzemanyagárak, míg az éves fogyasztói árindexet 0,3 százalékponttal emeli meg - számolta ki Dunai Gábor.

Nyeste Orsolya és Ürmössy Gergely, az Erste Bank szakértői is arra számítanak, hogy az infláció novemberi emelkedése mögött maginfláción kívüli tételek állnak, hiszen az élelmiszerek és a járműüzemanyagok esetében számítanak jelentősebb havi áremelkedésre.

Első ránézésre bagatellnek tűnhet, de a tojás drasztikus áremelkedése is érdemben felfelé hajthatta az inflációt

- vélekedett Virovácz Péter. Itt azonban több mint 50%-os áremelkedést láttunk egy hónap alatt, és bár a termék súlya a fogyasztói kosárban csekély (0,5%), egy ilyen markáns drágulás bizony meglátszódik majd az inflációban.

Az elemzők szerint az idei év végére kissé csökkenhet a pénzromlás üteme, decemberben 2,3%-ra, innen azonban újra emelkedő pályára áll az infláció. A szakértők egy része az várja, hogy az infláció 2018 közepére átmenetileg elérheti az MNB 3%-os célját, ugyanakkor az év végére ennél alacsonyabb számokat láthatunk majd. Ezt bizonyítja, hogy a 2018 végére vonatkozó prognózisok már második hónapja jönnek lefelé:

Nem is drágul az élet Magyarországon - csak ha autóval mentél tojást venni


A béremelés hatása is látszódhat


Továbbra is kettős hatást látunk az infláció alakulása kapcsán az elkövetkező hónapokban - véli Nyeste Orsolya és Ürmössy Gergely. Az eurózónából importált alacsony infláció nálunk is jelentősen fékezi az áremelkedések ütemét, amire még rásegítenek az olyan adminisztrációs hatások, mint a kormányzati célzott áfacsökkentések.

Ugyanakkor továbbra is úgy gondoljuk, hogy a mögöttes folyamatok (élénkülő, a belső kereslet által vezérelt gazdasági növekedés, az adminisztratív eszközökkel - minimálbér és garantált bérminimum emelések - is támogatott gyors bérkiáramlás, s ennek nyomán növekvő fogyasztás) az infláció emelkedését sugallják a jövő évben

- prognosztizálják az Erste szakértői.

Virovácz Péter továbbra is úgy gondolja, hogy valamikor 2019 második negyedévében valósulhat meg tartósan a 3%-os inflációs cél elérése. Ugyanakkor a jelenleg tapasztalt nyersanyag-áremelkedés egyértelműen felfelé irányuló nyomást jelent, bár ez a maginflációt érdemben nem befolyásolja még 2018-ban, a másodkörös hatások azt követően jelentkezhetnek. "Ennek fényében jelenleg nem gondolom, hogy az MNB bármit is változtatna a monetáris politikán" - zárta gondolatait.

Nem is drágul az élet Magyarországon - csak ha autóval mentél tojást venni


Mit várhatunk az MNB-től?


A jegybank a következő időszakban igyekszik majd minél lazább monetáris politikát fenntartani, amit az MNB érvelése szerint megenged, hogy az infláció a számításai szerint a céljuk alatt marad. Ugyan az elemzők többsége azt várja, hogy a 3%-os inflációt egy időre a jövő év közepén elérjük, de 2018 végén ismét cél alatti lesz a drágulás üteme. Tartósan tehát csak 2019-ben éri el a 3%-ot az MNB, erre alapozva pedig várhatóan nem reagál szigorítással a következő időszakban.

Az MNB a múlt hónapban vezetett be két új nem hagyományos monetáris politikai eszközt, hogy tartósan alacsonyan tartsa a lakáshitelek kamatát és lefelé tornássza a hosszú állampapír-hozamokat. A kommunikációjukból pedig azt lehetett kiolvasni, hogy a közeljövőben nem várható további lazítás.

Az MNB politikája mégis úgy maradhat laza, hogy a világ nagy központi bankjai és a régiós jegybankok is elkezdték vagy elkezdik szigorítani monetáris politikájukat. Az amerikai Federal Reserve kamatemelése folytatódhat - minden bizonnyal már decemberben tovább szigorítanak -, a Bank of England is emelt, az Európai Központi Bank jövőre elkezdi visszafogni a kötvényvásárlási programját, egyedül a Bank of Japan politikája maradhat továbbra is ultra laza. A régió is szigorítási ciklusba kerül, ugyanis az infláció a belső kereslet növekedése és a bérek emelkedése miatt egyre közelebb kerül a jegybankok céljaihoz.


(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Bodnár Boglárka)