Ha a több mint két éve zajló orosz-ukrán háború és a Hamász tavaly októberben Izraelre mért támadásával kirobbant gázai háború nem lett volna elég külpolitikai kihívás Joe Biden számára, az utóbbi konfliktusban eddig csak közvetett szerepet vállaló Irán a napokban felcsavarta a hőfokot a Közel-Keleten. Az iráni ellenreakció nyomán ismét a megtámadott ország pozíciójába kerülés bizonyos értelemben politikai előnyökkel járt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, de fő szövetségesének, Joe Biden amerikai elnöknek is, hiszen
az eszkalációnak hála egy időre kikerült a figyelem középpontjából számos ellentmondásos kérdés.
Ide vehető az az április eleji téves izraeli légicsapás, amely egy amerikai jótékonysági szervezet hét önkéntesével végzett (köztük egy amerikai-kanadai kettős állampolgárral); a Biden által "vörös vonalnak" nevezett Rafah tervezett izraeli inváziója; és az is mélyítette a két ország közti szakadékot, hogy Chuck Schumer demokrata szenátor parlamenti választások kiírását sürgette Izraelben, amihez nemrég Netanjahu lehetséges utódja, a háború előtti idők vezető ellenzéki politikusa, Benny Gantz is csatlakozott.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
