Jack Smith különleges ügyész tavaly azzal vádolta meg Donald Trump volt elnököt, hogy megpróbálta megdönteni a 2020-as választás eredményét. Az exelnök a vád szerint e célból nyomást gyakorolt a választási tisztviselőkre, hazugságokat terjesztett választási csalásról, és megpróbálta kihasználni a Capitolium ostromát, hogy hatalmon maradjon és késleltesse a demokrata ellenfele, Joe Biden győzelmének hitelesítését.
Trump ellen négy vádpontban indítottak eljárást, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló és az állampolgárok jogai elleni összeesküvés miatt, illetve tisztségviselő akadályoztatása okán, amelyekért egyenként több év börtön is kiszabható. Ám az eredetileg március elejére kiírt tárgyalást elhalasztották, miután a volt elnök ügyvédei a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak: azt indítványozták, hogy a legfőbb bírói testület függessze fel azt korábbi a döntést, mely szerint
Trump mindennapi állampolgárként cselekedett a kérdéses időszakban, ezért nincs mentessége a büntetőeljárás alól.
Az ügyben a testület ma fogja meghallgatni a felek szóbeli érvelését. Ha a bíróság úgy határoz, hogy Trump büntetőperbe fogható, akkor folytatódhat az eljárás – noha mivel az ítélet júniusra várható leghamarabb, a volt elnök pere legkorábban nyár végén, az elnökválasztási kampányszezon kellős közepén kezdődhet majd csak újra. Ha viszont a bíróság szerint Trumpot mentelmi jog védi, akkor
a republikánusok zászlóvivője ellen indított további büntetőeljárásokat szintén ejthetik,
azaz a titkosított dokumentumok birtoklása és a georgiai választási eredmény megmásítására tett kísérlete miatt indultakat is.
A bírói grémium döntését Trump fellebbezésének befogadásáról több kritika is érte. A Trump minél hamarabbi elítélését követelők szerint ugyanis ebben az egyértelmű, két bíróság által rendezett kérdésben a legfelsőbb bírák mindössze Trump felelősségre vonását odázzák el, ezért vissza kellett volna utasítaniuk a fellebbezést, helyben hagyva a korábbi ítéletet. A volt elnök ezzel szemben azzal érvel, hogy
a 2020-as választás után még januárig hivatalban volt, a választási eredmény meghazudtolására irányuló tetteit ezért elnöki jogkörben hajtotta végre,
és alkotmányjogi védelmet élvez a büntetőjogi felelősség alól.
Címlapkép: Trump támogatói megrohamozzák az amerikai Capitoliumot 2021. január 6-án Washingtonban. Címlapkép forrása: Getty Images
