Lemondott a korrupcióval meggyanúsított ukrán agrárminiszter
Benyújtotta lemondását Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter, akit illegális földügylettel gyanúsítottak meg - hozta nyilvánosságra csütörtökön Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Facebookon.
A házelnök hozzátette: a miniszter lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja a törvényhozás elbírálni. Szolszkij a Facebookon erősítette meg, hogy valóban benyújtotta lemondását a parlamentnek.
A tárcavezetővel szemben az ukrán korrupcióellenes ügynökség indított eljárást a napokban. Azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében agrárholdingja számára, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.
A miniszter tagadja ezeket az állításokat. "Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt" - írta a köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó vitában Szumi megyében. (MTI)
Putyin első külföldi útja Pekingbe vezet
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy májusban készül Kínába látogatni. Az államfő ezt a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán közölte a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.
Megszólalt a Kreml az új amerikai fegyverek kapcsán
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.
El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni
- hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.
"Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk" - mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, "ha valaki ezzel akar foglalkozni".
Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt - mintegy 300 kilométeres - hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza. Az összesítés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén mintegy ezer halottat és súlyos sebesültet veszített. A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS és egy cseh Vampire sorozatvetőt, három páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró, valamint hat amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, továbbá 200 drónt.
Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal állami tévécsatornának, hogy az ukrán hatóságok megkezdték a stratégiai vállalatok és tudományos intézmények nyugat-ukrajnai területre evakuálását Harkiv városából, a szakemberekkel együtt. Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy jelenleg több mint 3100 külföldi "zsoldos" harcol Ukrajna oldalán, akik főként az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból és Georgiából érkeztek. A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.
Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt. A vádlottak az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács tagjaiként támogatták az úgynevezett "terrorellenes művelet" végrehajtásáról szóló döntést, és részt vettek annak irányításában is.
"Bűncselekményeik következtében 582 ember sebesült meg és vesztette életét, köztük 16 gyermek, valamint a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok több mint 237 polgári infrastrukturális létesítménye teljesen megsemmisült vagy megrongálódott. Intézkedések történnek a felkutatásukra és letartóztatásukra" - áll az SZK közleményében.
A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről. (MTI)
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?
Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.
Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?
Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.
Kudarcot vallott az orosz teknőstank
Futótűzként terjed az orosz harckocsizók körében egy újfajta megoldás, melynek lényege, hogy gigantikus fémketrecet építenek harcjárművük köré a kezelők, remélve, hogy a „külső réteg” megfogja az ukrán drónokat, páncéltörő rakétákat. Eddig nem tűnik túl hatékonynak a megoldás, ettől függetlenül nem biztos, hogy teljesen használhatatlan.
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Hatalmas lendületben az orosz hadsereg: máris elesett Szolovjove
Tegnap elfoglalták az oroszok az Ocseretinétől délre található Novobahmutivkát, most úgy néz ki, lendületből tovább mentek és Szolovjovét is megszállták.
Bemondta Putyin legszorosabb szövetségese: itt az ideje a béketárgyalásoknak
Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Moszkva és Kijev megkezdje a béketárgyalásokat - írta a Sky News.
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Hosszas huzavonát követően az amerikai képviselőház végül elfogadta az Ukrajnának szánt gigantikus, mintegy 60,8 milliárd dollárnyi segélycsomagot. A hírek szerint a nyugati fegyverek gyorsan a frontra érkezhetnek, hozzájárulva ezzel az ukrán csapatokat érintő súlyos ellátási problémák enyhítéséhez. Kijev azonban egy olyan nehézséggel küzd, amelyen nem tud segíteni Washington sem, ez pedig a harcoló alakulatokat érintő létszámhiány gondja.
Elmondta a lengyel külügyminiszter mi történne, ha Oroszország megtámadná a NATO-t
Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában a lengyel diplomácia idei céljait ismertető beszédében.
Hírszerzési jelentés: nagyon rosszkor jött Putyinnak a védelmiminiszter-helyettes botránya
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma csütörtökön ismét elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal az orosz védelmiminiszter-helyettes korrupciós botrányával foglalkoztak.
Pillanatokon belül elfogyhat az oroszok előnye Ukrajnában: csúcsra pörgetik a nyugati hadiipart
Az ukrajnai háború kitörése óta téma, hogy a nyugati hadiipar kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy felvegye a kesztyűt Oroszország termelésével, különösen tüzérségi lőszerek tekintetében. A lassú építkezés azonban meghozta a hatását, hamarosan kiegyenlítetté válhatnak az erőviszonyok – számolt be a Defense One.
Itt a várva várt lista: ezek a fegyverek menne először Ukrajnába
Az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára - közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden elnök aláírta a Kongresszus által elfogadott 60,8 milliárd dollárról szóló - az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó -nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.
Bevetette a csúcsfegyvert az ukrán légierő: csúnyán helyben hagyták az orosz parancsnoki központot
Arányokat tekintve valószínűleg az ukrán légierő szenvedte el az egyik legnagyobb veszteséget a háború kirobbanása óta, ez azonban nem jelenti azt, hogy Kijevnek ne maradtak volna bevethető gépei: a napokban például nyugati csúcsfegyverekkel bombázták le az oroszok egyik parancsnoki állomását.
Ennyien érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán-magyar határszakaszon 4561-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4822-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Tartózkodási engedélyt 31 főnek állítottak ki - közölte az ORFK.
(MTI)
Valóra vált Moszkva rémálma, újra megindultak a csúcsfegyverek Ukrajnába - Háborús híreink csütörtökön
Mostanra biztossá vált, hogy az Egyesült Államok a hivatalos fegyverszállítmányok megindulása előtt adott Ukrajnának az ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból, az Egyesült Királyság pedig Paveway IV-es "okosbombákat" fog adni Kijevnek. Az orosz csapatok előretörése mindeközben rendületlenül tart, több falut is elfoglaltak egyetlen nap leforgása alatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szerdai hírfolyamunk itt olvasható.
Címlapkép forrása: Attila Husejnow/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
