A 23 ingatlan többsége - kettő kivételével - Brüsszel európai negyedében található, melyeknek vevője a belga állami befektetési alap (SFPIM) volt, közel 900 millió eurót fizetve a csomagért. Ebből az összegből a Bizottság a megmaradó ingatlanjainak felújítását és új irodahelyiségek kialakítását finanszírozza, miután a koronavírus-járvány óta az uniós tisztviselők a hét felében otthonról, az irodákban pedig rotációs rend szerint dolgoznak.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa kiemelte, hogy a tranzakció hozzájárul ahhoz a célhoz, amely 2030-ig az épületeik számának 50, a működéshez használt felületnek pedig a 25 százalékos csökkentését irányozza elő, de az európai negyed átalakítását is elősegíti. Az Európai Bizottság tulajdonához jelenleg 66 brüsszeli irodaépületet tartozik.
A mostani az első olyan eset, hogy az EU legnagyobb, közel harmincezer főt foglalkoztató intézménye terjeszkedés helyett ingatlanoktól válik meg. Az SFPIM által megvásárolt ingatlanokat azonban a következő két évben még visszabérli a Bizottság, amíg fel nem újítják a tulajdonában maradó épületek nagy részét.
A tranzakció nemcsak az Európai Bizottság működésében jelent fordulatot, hanem a belga főváros életében is. Az európai negyed mostanáig Brüsszel többi részétől részben elkülönülten fejlődött és létezett, de a tervek szerint a Schuman körtér és tágabb környéke a jövőben szervesebb része lesz majd a fővárosnak.
A most megvásárolt ingatlanok a felújítás és átalakítást követően visszakerülnek majd a piacra, ahol lakásként, üzletként és a szolgáltatószektor részeként működnek majd, melynek eredményeként az európai negyedben lakó családok száma megduplázódhat. Az első új lakók és irodabérlők 2028-tól költözhetnek be az ingatlanokba.
Címlapkép forrása: Getty Images
