Tovább növekedett az FHB Lakásárindex 2017. I. negyedévében, bár a tavalyi év azonos időszakának rekordját nem érte el. Az idei első negyedévben átlagosan 4 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint 3 hónappal korábban - derül ki az FHB legújabb Lakásárindexéből. A tranzakciók számában viszont érdekes fordulat következett be Budapest és a vidék között.

Tranzakciószámok alakulása


A lakástranzakciók száma tovább bővült 2016-ban, a megkötött adásvételek száma meghaladta a 146 ezret, míg az előző évben 134 ezer volt. Ez a szám is azonban némileg magasabb lehet, ha figyelembe vesszük, hogy az értékesített új lakások csak akkor jelennek majd meg a statisztikákban, ha az otthonok teljesen elkészülnek. Idén az adásvételek további jelentős növekedésére nem számítunk, vélhetően inkább stagnálni fog a számuk.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

A tranzakciószámokat településtípus szerinti bontásban megvizsgálva a bővülés területi különbségeket mutat. Míg Budapesten 2016-ban a forgalom visszaesett a 2015-öshöz képest (-8,4 százalék), addig a városokban és községekben jelentősen növekedett az adásvételek száma, előbbiekben 19 százalékkal, utóbbiaknál 24,5 százalékkal. A budapesti adásvételek számának visszaesésében a magas fajlagos árak is szerepet játszhatnak.

Jelentős különbségek az árnövekedésben


Az idei év első negyedévében is tovább folytatódott az áremelkedés Magyarország minden régiójában. A legnagyobb drágulás a medián árak alapján Közép-Magyarországot és a Dél-Alföldet jellemezte, míg a legkisebb mértékben továbbra is Észak-Magyarországon emelkedtek az árak.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

A településtípusok szerinti bontásban sem változott a helyzet, továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de szintén jelentősen mentek fel az árak a megyeszékhelyeken, ahol 2016 átlagos értékeihez képest a növekedés meghaladta a 10 százalékot. Míg a községeket a stagnálás vagy enyhe csökkenés jellemzi, addig a városokban is csak mérsékelten (3,8 százalékkal) mentek feljebb az árak. Az országrészek közti különbségek azonban itt is nagyon nagyok.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

A lakásárak változása (2016 és 2017 első negyedéve között) és a fajlagos 2017 első negyedéves árak közötti kapcsolat Magyarország egyes régióiban. A körök mérete a forgalomból való részesedést mutatja. Forrás: FHB Index

Érdemes azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben Budapest vezető szerepét a drágulásban egyre inkább veszélyeztetik egyes régiók nagyvárosai. A 2017 első negyedéves előzetes adatokat összehasonlítva 2016 átlagos értékeivel már nem a fővárosban mérhető a legnagyobb lakásár-növekedés. Közép-Dunántúl megyeszékhelyein (13,7 százalék) meghaladta a Budapesten (10,8 százalék) regisztráltat, és Dél-Alföld megyeszékhelyei (10,5 százalék) szintén felzárkóznak. Noha a községekben is jelentősen bővült a forgalom, ott továbbra is a legalacsonyabb lakásár-emelkedés tapasztalható.

Nyugat-Magyarország a másik sikerrégió


Nyugat-Magyarország nagyobb városainak árai jelentős részben már elérték, sőt meghaladták a 2008-as szintet, mindössze Kaposvár, Tatabánya, Dunaújváros és Nagykanizsa esetében kellett 2017 első negyedévében kevesebbet fizetni az ingatlanokért, mint 9 évvel ezelőtt. A válság előtti lakásárakhoz képest a legnagyobb drágulás Győrben volt, ahol 2008 és 2017 első három hónapja között 45 százalékkal mentek fel a lakásárak, míg a második helyen Sopron áll, ahol 43 százalékkal kell többet fizetni, mint 9 évvel korábban. Győr esetében a jelentős különbséghez hozzájárult, hogy a válság sem tépázta meg a lakáspiacát, az árak csökkenése minimális volt. A mélyponthoz képest Sopron drágult a leginkább, körülbelül 66 százalékkal, de az áremelkedés Győr, Székesfehérvár és Veszprém esetében is meghaladta az 50 százalékot.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

A lakásárak 2017 első negyedéves szintje a válság előttihez és a mélyponthoz képest Nyugat-Magyarország egyes városaiban, fehérrel a válság előtti csúcsértékeknél magasabb, feketével a válság előtti csúcsértékeknél alacsonyabb árszint, Forrás: FHB Index

2017 első negyedéve és 2008 között a legnagyobb az elmaradás Dunaújváros lakásáraiban mérhető, ahol körülbelül 19 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a második helyen Nagykanizsa áll, ahol 15 százalék az elmaradás a 9 évvel ezelőtti értékekhez képest. Tatabányán ugyan még egy kicsit kevesebbet kellett fizetni az ingatlanokért 2017 első három hónapjában, mint 9 évvel korábban, de ha a válságban elszenvedett jelentős esését nézzük, akkor látható, hogy ott a lakásárak óriásit javultak, a mélyponthoz képest 50 százalékot emelkedtek.

A fővárosi adásvételek számának visszaesése és a vidéki tranzakciószám emelkedése valóban új irány a korábbi évekhez képest, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közeljövőben hirtelen megállna az áremelkedés. Az adásvételek számának fővárosi megtorpanása valószínűleg időleges, viszont jelzi azt, hogy vásárlók nem hajlandók ésszerűtlenül magas árakat kifizetni bármilyen lakásért. A következő években - részben ezért is - az áremelkedés fokozatos lassulására számítunk.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

További információkért kattints a képre!