Sokáig vártak a fejlesztők a lakásáfa csökkentésére, amit végre a tavalyi év meghozott a számukra. A lakásépítések rögtön fel is pörögtek, és számtalan új lakás épülhet a következő 3 évben. Az alacsony áfa azonban csak egy rövid időre szól, 2020. január 1-től elméletileg ismét 27 százalékra ugrik az áfakulcs a jelenlegi 5 százalékról. A lobbi már most elkezdődött a határidő kitolásáért. Ahogy a kezdeti bevezetése előtt, most is számtalan érv és ellenérv szól amellett, hogy továbbra is 5 százalékos maradjon az új lakások vásárlását terhelő áfa, ezeket próbáltuk meg összeszedni.

Érvek - Maradjon az alacsony áfaszint


1. Nem épülne ennyi új lakás

A fejlesztési hullám elindulás nagy részben az áfa 5 százalékosra csökkentésének köszönhető, elég csak a statisztikákat megnézni, melyek az építéseket vagy a kiadott építési engedélyeket mutatják. Természetesen az is igaz, hogy a piac felfutásával párhuzamosan az új lakások építésének is be kellett volna indulnia előbb-utóbb, de ez csak jóval később következett volna be, és valószínűleg nem is ilyen intenzitással. Ha az áfakucs ismét jelentősen emelkedne, akkor a fejlesztők vélhetően jelentősen visszavennének a beruházási sebességből, és jóval kevesebb lakás épülne.

A kedvezményes áfakulcs ismét egy jelentős negatív ciklust indítana el a lakásépítésekben. A jelenlegi bizonytalan helyzetben már jövőre sem mernek majd sokan fejlesztéseket elkezdeni félve attól, hogy kicsúsznak kedvezményes áfa időszakából, de 2020-tól biztosan felfüggesztenék a beruházók a terveiket. Az időközben megemelkedő költségek miatt az áraknak jelentősen fel kellene menniük, hogy ismét megérje a lakásépítés.

Lakás Konferencia 2017

A Portfolio által szervezett Lakás Konferencia 2017 egyik kiemelt témájaként a hazai lakáspiac és az új építésű lakóparkok előtt álló lehetőségekkel és kihívásokkal foglalkozunk, részletezve az árak, a támogatások, a hitelek, a műszaki fejlődés lehetőségeit és irányait, illetve a szektort komolyan érintő munkaerőpiaci kihívásokat. A Portfolio LAKÁS 2017 kiállítás és vásár kísérőrendezvénye március 24-én kerül megrendezésre.


2. Nem éri majd meg még befejezni sem az építkezést, ha 2019 után készül el a projekt
Az áfakulcs ismételt felemelése a legérzékenyebben azokat érintené, akiknek nem készült el a projektje 2019 végéig, akár vásárlóról, akár eladóról van szó. Előbbieknek hirtelen milliókkal kellene többet fizetnie, míg a fejlesztők félő, hogy nem találnak majd vevőt a korábban el nem adott lakásaikra. A még épphogy elkezdett építkezések akár ugyanúgy félbemaradhatnak, mint annak idején a válság beköszöntekor, és mely torzók közül egy-kettő még ma is áll.

3. A jó minőségű használt lakások árait lefelé nyomja
Az áfakulcs alacsony szinten tartása miatt az újépítésű ingatlanok ára alacsonyabb szinten stabilizálódhat, míg ismételt megemelkedése esetén csak jóval magasabb áron lehet majd új ingatlanhoz jutni. Az árak változása azonban nem csak az újépítésű ingatlant vásárlókat érintheti, de a használt piacra is hatással lehet. Újlakások hiányában, vagy azok magas ára miatt az újszerű lakások ára is jelentősen emelkedhet, és az áremelkedés továbbgyűrűzhet lefelé a használt piac más szegmenseibe is.

4. Kedvező munkaerőpiaci hatás

Az építőiparnak a megnövekedett rendelésállomány miatt tömegekre lenne szüksége, emiatt itt a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Jelenleg más szektorokból igyekeznek elvonni munkaerőt a megfelelő emberállomány biztosítására, így az egyéb szegmensekben is csökkenhet a munkanélküliség. Mivel elég nehéz megtalálni a megfelelő embereket az építkezéshez, a magasabb bérekkel próbálják oda csalogatni az embereket, vagyis a keresetek emelkednek.

Ameddig az alacsonyabb áfa megléte azonban bizonytalan valószínűleg nehezebb lehet a munkaerő építőiparba csábítása is, hiszen nem látni előre, hogy mi lesz 3 év múlva, a jelenleg külföldön dolgozók nehezebben jöhetnek haza, de a más szektorból az építőiparba átnyergelők is nehezen szánhatják rá magukat a lépésre.

Az áfa alacsonyan tartása melletti érv az is, hogy mire 2019 végéhez érünk a fejlesztőknek végre meg lesznek a kivitelezési kapacitásaik, ismét felduzzad az építőipar munkaerő állománya. Ha azonban hirtelen leállnak a beruházások, ismét tömegek találhatják magukat munka nélkül.

5. A több pénz magasabb fogyasztáshoz vezet

Az erős munkaerőkereslet, illetve a jelentkező hiány a béreket felfelé löki tehát, ami azt is jelenti, hogy sokaknak több pénz lesz a zsebében amelyet havonta elkölthet. Ha a jövedelmek nőnek, akkor többet fogyasztunk, ami a gazdaságot is jobban pörgeti.

6. Megújul a lakásállomány

Az áfacsökkentés és így a lakásépítések beindulásának másik előnye, hogy a lakásállomány megújulása megindul. Ami valljuk be meglehetősen rá is fér, a hazai lakások nagy része ugyanis meglehetősen rossz állapotban van. (Az is igaz azonban, hogy a lakások nem feltétlenül ott épülnek, ahol a leginkább szükség lenne a minőségi javulásra, de ezt csak zárójelben jegyezzük meg. Hiszen a panelházak ugyan nem tartoznak a nagyon rossz állapotban lévő ingatlanok közé, de hosszú távon azért majd kiváltásukra mégis szüksége lesz, ilyen szempontból tehát a fővárosba is bőven elkelnek az új lakások. )

Ellenérvek - Menjen az alacsony áfakulcs


1. Lenyelik a beruházók

Az áfakulcs ismételt emelkedése melletti egyik érv sokak szerint, hogy az csak a fejlesztőket támogatja, a beruházók lenyelik a csökkentés teljes összegét. Nos az elején minden bizonnyal voltak olyanok, akik így tettek és rövid idő leforgása alatt milliókkal emeleték a vételárat, mostanra azonban az építési költségek is nagyon jelentősen megemelkedtek, így már nincs mit lenyelni. Jelenleg az alacsonyabb áfakulcs inkább a vásárlókat támogatja, de a projektek tömeges piacra kerülése és az árak stabilizálódása után már biztosan.

2. Jelentős hátrányban vannak a bővítők vagy felújítók az új ingatlant építőkkel szemben

Ellenérv lehet az áfa alacsonyan tartása esetében, hogy jelentős hátrányba hozza a felúíjtókat vagy bővítőket, míg ugyanis a magán építkezéseknél visszaigényelhető az áfa teljes része, az előbbi munkáknál 27 százalékos áfával is számolni kell mind a munkadíjak mind pedig az anyagköltség esetében. Ráadásul a felújítók és bővítők azzal szembesülnek, hogy a mostani lakáspiaci építési dömping miatt az anyagok árai elszálltak, így kétszeresen is sújtja őket a csökkentés. Ez mondjuk úgy is kiküszöbölhető lenne, ha a felújítások és bővítések esetében is lecsökkentenék az áfakulcsot, ami a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárulhatna.

3. Azokat támogatjuk, akiknek van pénze

Az áfacsökkentés társadalmi és szociális szempontból is érzékeny terület. A lakásáfa mérséklése lényegében egy olyan adócsökkentés, ami csak egy bizonyos réteget hoz kedvezőbb helyzetbe, mégpedig azokat, akik új lakást vásárolnak. Ehhez azonban megfelelő anyagi háttér kell, akik ma megengedhetik maguknak az újlakás vásárlást jellemzően a középosztályhoz, annak is inkább a felső részéhez tartoznak. Vagyis ez egy olyan támogatás, amit azok kapnak, akik egyébként is jobb anyagi helyzetben vannak. Ez ugyanis nem a bontott csirke áfájának kategóriája, amiből elvileg a szegényebb rétegek is részesülnek.

4. Egy jó piacon tényleg kevesebb áfabevétel folyik be

Az áfacsökkentés mellett szóló érv volt korábban, hogy az alacsonyabb kulcs ellenére valójában több lesz az állami áfabevétel, mivel a korábbi nagyon-nagyon alacsony új lakásszám jelentősen megemelkedik. Valójában ez átmenetileg igaz is lehet, főként ha az elindult jelentős lakásépítési hullámot nézzük, ha azonban azt feltételezzük, hogy a piac előbb utóbb azért magára találna, akkor már nem feltétlenül állja meg a helyét. Egy jó piacon, vagyis megfelelő lakásépítési volumen mellett valóban kisebb lehet a tényleges áfabevétel.