A stabilitási és növekedési paktum felülvizsgált szabályai értelmében az Európai Bizottság számára nehezebb lesz túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonni egy tagállamot, ha alapvető, a gazdaság ellenállóképességét növelő beruházások folynak. Az EU által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos valamennyi nemzeti kiadást ki kell majd zárni a kormány kiadásainak kiszámításából.
A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1%-kal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90%-át, és évente 0,5%-kal, ha az adósság 60% és 90% között van.
A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.
Az stabilitási és növekedési paktum meghatározza azt is, hogy a költségvetési hiány nem lehet 3 százalék felett, és azok a tagállamok, amelyek e szint felett állnak, évente csökkenteniük kell azt, három éven belül elérve a célszintet. Ebből bizonyos mentességeket jelentenek a védelmi beruházások, valamint ha egyes gazdasági ellenállóképességet javító fejlesztéseket hajtanak végre az adott tagállamban.
A magyar költségvetés esetében 6,7 százalék volt a hiány, tehát bőven a célszint felett állt 2023 végén, az idénre pedig 4,5 százalékos szintet tervez a kormány.
Mindez pedig szinte biztossá teszi, hogy megindul a túlzott deficiteljárás Magyarországgal szemben is.
A legutóbbi uniós adatok alapján nagyjából másik 10 tagállamot is raportra hívott Brüsszel a magas államadósság- és hiányszint miatt.
Viszont ez most nem feltétlenül jár majd a 2010-es évek első felében látott durva csatározással az Európai Bizottság és a magyar kormány között: az új szabályok nagyobb rugalmasságot is lehetővé tesznek: a nemzeti terv célkitűzéseinek eléréséhez a szokásos négy év helyett három plusz évet is biztosítanak, hogy visszatérjenek az adott országok a fenntartható büdzsépályához. A tagállamok kérhetik az Európai Bizottsággal való egyeztetést, mielőtt az kötelező iránymutatást adna, és a nemzeti független költségvetési intézmények nagyobb szerepet játszanak majd a kormányok költségvetési előrejelzéseinek megfelelőségének ellenőrzésében.
A szövegeket nagy többséggel fogadták el az Európai Parlament képviselői, és az Európai Tanácsnak már csak a hivatalos jóváhagyást kell megadnia. Az elfogadást követően a szabályok az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően lépnek hatályba. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk első nemzeti terveiket. Az új szabályok célja, hogy elősegítsék a kiemelt területeken történő állami beruházásokat, személyre szabottabb megközelítést alakítsanak ki, és jobban figyelembe vegyék a szociális szempontokat.
Címlapkép forrása: Getty Images
