Jövő héten Magyarországra érkeznek az Európai Bizottság auditorai, hogy durván megdrágult konkrét közbeszerzések mellett az egész közbeszerzési ellenőrzési rendszert is megvizsgálják. A 24.hu információi szerint azzal a forgatókönyvvel is számolni kell a vizsgálat során, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggesztheti az Európai Bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben. Vannak egyéb problémák is, amelyek a rendszert jellemzik és közben az év végén emelkedő adósságráta veszélye is a radaron van.

UPDATE: Délután kiadott egy tájékoztatást a 24.hu cikke miatt a Miniszterelnökség, amelyhez további kiegészítéseket fűztünk saját információink alapján:

2017.11.14 16:46 Veszélyben vannak az EU-pénzeink? - Reagált a Miniszterelnökség

Az összes EU-támogatásra kiterjedhet a felfüggesztés


A cikk szerint a 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán a brüsszeli auditorok arra jutottak a nyáron, hogy az érintett irányítási és ellenőrzési rendszer "lényegében nem működik", ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá. Akkor azonban a Bizottság még megelégedett a konkrét tendert érintő elmarasztalással. Ahogy augusztusban megírtuk: olyanokat zártak ki, akiket nem kellett volna és olyanok nyertek, akik nem feleltek meg a kiírásnak és már akkor felvetettük, hogy az ilyen típusú problémák miatt a támogatások kifizetési felfüggesztése szétterjedhet-e akár több ezer milliárd forintnyi EU-pénzünk kifizetésére.

Most úgy tűnik, hogy halad tovább a Bizottság a vizsgálódással, hiszen a lap szerint a jövő héten Budapestre érkeznek az auditorok, hogy néhány konkrét, durva árdráguláson áteső projekt (M3-as metróvonal felújítása, dél-balatoni vasúti projekt, miniszterelnökségi nagy összegű tanácsadó szerződések és kommunikációs közbeszerzés) mellett az uniós támogatású projektek közbeszerzési rendszerét, annak ellenőrzési funkcióját is vizsgálják. Ennek kapcsán írja a lap brüsszeli forrásai alapján, hogy

akár a legrosszabb, négyes besorolást is kaphatja az ellenőrzési rendszer, ami azt jelentené, hogy az összes uniós támogatás kifizetését is felfüggesztené Brüsszel.


Már voltak előjelek


Augusztusi cikkünkben legjobb esetként azt vázoltuk, hogy a vízügyi keretközbeszerzés miatt, illetve a közbeszerzési felügyelet (KFF) hibája miatt talán csak az érintett Operatív Programon (KEHOP) belül történne a felfüggesztés az összes olyan fejlesztési terület (prioritás) pénzeinél, amelyhez a KFF-nek köze volt/van, azaz a közbeszerzés folyamatának végigkövetése során volt/van szerepe.

A legrosszabb esetként viszont azt is vázoltuk, hogy ezt az ügyet kiterjesztheti Brüsszel több más Operatív Programra is, amelyekben a KFF-nek szintén fontos előzetes, menetközbeni és utólagos ellenőrzési feladata van. Így tehát ha nem is totális (horizontális, az összes uniós támogatásra érvényes) felfüggesztés lépne hatályba, de legalábbis a 10 Operatív Program jelentős részére, több ezer milliárd forintra vonatkozó felfüggesztő határozat is születhetne.

Most azzal, hogy a brüsszeli auditorok néhány durván megdrágult projektet is ellenőriznek (pl. a közlekedésfejlesztés terén, azaz az IKOP-ban is), elképzelhető, hogy ez a "kiterjesztési folyamat" zajlik és erre utal a 24.hu cikke, hogy az összes EU-pénzünk felfüggesztése lóg a levegőben.

Vannak további problémák, bonyodalmak is


A lap friss információi szerint 2014-2020-as ciklus fejlesztési számláinak Igazoló Hatósága (amely a Magyar Államkincstárban működik) a négyfokozatú uniós besorolási skálán hármas osztályzatot kapott. Ez azt jelenti, hogy működik ugyan a rendszer, de súlyos hibákkal, és a kincstári szervezet az elvégzett munkákról szóló, elfogadott számlákat közvetlenül nem küldheti ki Brüsszelbe, mert nem fogadják el tőle. Ennek az az oka, hogy a pályázatkezelő és a támogatásokat nyilvántartó FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) számítógépes rendszer hibásan működik, pontosabban nem sikerült még minden hibát orvosolni.

Az, hogy az Igazoló Hatóságtól nem fogadták el a fejlesztési számlák kiküldését, megmagyarázná azt, hogy miért nem küldte ki sokáig a kifizetési igényeket Magyarország és amit Brüsszelben is furcsálltak:

2017.10.10 17:04 Miért nem kéri Magyarország a neki járó EU-pénzt? - Brüsszelben is csodálkoznak
Az Igazoló Hatósággal kapcsolatos probléma miatt az a kármentő ötlet született itthon a lap szerint, hogy a fejlesztési számlákat (költségnyilatkozatokat) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazatóság (EUTAF) egyesével vizsgálja át és validálja, amelyet az EUTAF vezetője megerősített a lapnak. Dencső Balázs azonban összeférhetetlenségi aggályok elkerülése érdekében azt is hangsúlyozta: az EUTAF nem a számlák megfelelőségét (szabályszerűségét, elszámolhatóságát) vizsgálta, hanem azt, hogy az EUPR-ből (Európai Uniós Programok Rendszere) állították-e elő, és nem tartalmaznak-e olyan számlát, amely olyan problémakörrel érintett, amivel kapcsolatban az EUTAF korábban továbbfejlesztési javaslatot tett, és az még nem teljesült.

Az EUTAF korábban már több területen a FAIR továbbfejlesztésére tett javaslatokat, amelyek a főigazgató jelzése szerint részben teljesültek, illetve folyamatban vannak. Utóbbi jelzés azonban azt is jelenti, hogy a 24.hu által még a nyáron megszellőztetett ügyet, a támogatás nyilvántartó rendszer hibáit azóta sem sikerült maradéktalanul megoldani.

Éppen most változott a jogszabály


Arra, hogy valami nem volt rendben a kiküldésre váró költségnyilatkozatok tartalmával és az Igazoló Hatósággal, illetve az EUTAF bevonása is szükséges volt a vizsgálatokba, az is utal, hogy éppen a minap módosult az EU-támogatások elosztásának, kifizetésének egyik fő jogszabálya, a 272/2014-es kormányrendelet, konkrétan annak 159. § (7) bekezdése. A 328/2017. (XI. 8.) kormányrendeletben több módosítás is megjelent (néhány egyéb változásról külön cikket írtunk), az alábbi bekezdés pedig néhány megfogalmazásban változott az eddigihez képest, pontosabban körülírta a problémás helyzetet:

"Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során átutalás igénylési dokumentációban nem elszámolható tételt talál, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az irányító hatóság az audit hatóság megállapítására vonatkozóan gondoskodik az e rendelet szerinti szabálytalansági eljárás lefolytatásáról. Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból, valamint az irányító hatóságtól kapott tájékoztatás alapján szükség szerint gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról."

Már jött pénz Brüsszelből, de mennyi jöhet még?


A Miniszterelnökség azt hangsúlyozta a lapnak, hogy

a FAIR rendszeren keresztül már idén ősszel sikerült benyújtani Brüsszelnek közel 1,2 milliárd eurónyi fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak, sőt ebből több mint 100 milliót már folyósított is a Bizottság.


Utóbbi egyébként azt jelenti, hogy olyan nagy probléma nem lehet az EUTAF validálása mellett a FAIR-ben kiküldött költségnyilatkozatokkal. A tárca egyébként azt jelezte a lapnak, hogy a FAIR hibáinak egy része téves adatrögzítések miatt, más része a fejlesztések miatt alakult ki, de a hibákat folyamatosan javítják a szakembereik, és a hibajavítási idők folyamatosan csökkennek, ahogyan a hibák száma is.

A lap úgy tudja: az volt a kormányzati terv, hogy november folyamán összesen 3,5 milliárd eurónyi (több mint 1000 milliárd forint értékű) számlát küldenek ki a magyar hatóságok Brüsszelbe, hogy ezek folyósítása helyrebillentse az államháztartás nagy deficitjét. A múlt héten az NGM által közzétett adatok szerint ugyanis az államháztartás idehaza az első hét hónapban már 1702 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a nyerteseknek (jórészt előleg formájában), miközben szintén az első tíz hónapban csak 326 milliárd forintnyi támogatás átutalása érkezett meg Brüsszelből. A kettő különbsége 1376 milliárd forint és lényegében ez a tétel okozta teljes mértékben az államháztartás első tíz hónapjában az 1418 milliárd forintos kumulált pénzforgalmi deficitet.

A Portfolio információi ettől eltérnek: tudomásunk szerint az október végén kiküldött bő 1,1 milliárd eurónyi költségnyilatkozat mellett télig "csak" további 1-1,5 milliárd eurónyi fejlesztési számla kiküldése várható. Nagy kérdés, hogy ezekből mennyi pénz érkezik még meg év végéig (a szabályok szerint 60 napon belül csak a 90%-ot fizeti ki Brüsszel és a jelek szerint az október végi csomagból bő 100 millió már megérkezett).

A csökkenő adósságráta is veszélybe kerülhetne idén


A kormány érdeke nyilván az, hogy az év végéig minél több pénz folyjon be Brüsszelből, hogy az államháztartás nagyra hízott deficitjét csökkenteni tudja, illetve az év végi államadósság számot is lefaragja (ez a kibocsátott adósságelemek, azaz állampapírok volumenétől függ), hogy csökkenő GDP-arányos adósságrátát tudjon 2017-re is kimutatni a magyar kormány.

Amint egy múlt heti elemzésben rámutattunk: az Eximbankos átsorolás miatt (még a GDP-revízió mellett is) esélyes, hogy 2014-ről 2015-re minimálisan emelkedhetett az adósságráta és tudomásunk szerint a kormány is látja, hogy idén év végén ennek a belpolitikailag kényes állapotnak a közelében "billeghet" a rendszer (főként akkor, ha elmaradnának a nagyobb brüsszeli átutalások), de összejöhet a csökkenő adósságráta és lehetnek erre adósságkezelési technikák. A témát külön elemzésben járjuk körbe rövidesen.

Ahhoz, hogy valóban sikerüljön idén év végén a csökkenő adósságrátát összehozni, nagyon szigorú egyeztetés mellett haladnak év végéig az EU-támogatások kifizetései idehaza, mert közben a fejlesztéspolitikának az is a párhuzamos érdeke, hogy elérje a jogszabályban rögzített éves támogatás kifizetési célokat (legalább 2064 milliárd forint, miközben október végéig 1702 milliárd jött össze), hogy a megígért sokhavi bónuszokat megkaphassák az érintett dolgozók. A helyzet most úgy fest, hogy két, egymással versengő, rendkívül fontos gazdaságpolitikai cél is van és ezek összeütközhetnek, de valójában az adósságcsökkentési cél felülírhatja a növekedésélénkítésben is fontos támogatás kifizetési célt.