Míg 2010-ben az állami beruházások 95%-a nem valósult volna meg EU-s forrás nélkül, addig ez az arány ma már legfeljebb 60%, a többi mögött a magyar költségvetés áll, így már nem függ annyira a magyar állam az EU-pénzektől - hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Az interjú néhány fontosabb információja:
  • A közbeszerzések száma és értéke ugrásszerűen nőtt: míg 2010-ben (jóval kisebb EU-s forrásfelhasználás mellett - a szerk.) 1521 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak le 3446 eljárásban, addig a legutóbbi összesítés alapján az idén 1932 milliárdos volumen 14127 eljárásból jött össze.
  • Hét éve csak a kis- és középvállalkozások 71,4 százaléka nyert a közbeszerzéseken, 2017-ben már 81,8 százalék az arányuk, így Csepreghy megfogalmazása szerint a közbeszerzési törvény 2015-ös és azóta történt változtatásaival "nemcsak tőkejuttatással, hanem szabályalkotással is támogatni tudjuk a kkv-szektort, méghozzá minden közösségi szabály betartása mellett."
  • Az interjúban szó volt arról, hogy míg a GINOP-ban előzetes ellenőrzést tart a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya, a VP-ben viszont utóellenőrzést és a piaci tapasztalatok szerint előbbi programban átlagosan öt hónap egy teljes eljárás, utóbbiban három az előkészítéssel együtt, ha nincs jogorvoslat. A miniszterhelyettes jelzése szerint "mindig arra törekszünk, hogy lefelé toljuk a szabályokat és a határidőket, egészen addig, amíg az a hatékonyságnövelést szolgálja, de nem kockáztatja a transzparenciát."
  • A parlamenti államtitkár jelzése szerint az már javuló tendenciát mutat, hogy a GINOP-ban 80-90 százalék, a VP-ben 50 százalék körül lehet a nyílt eljárások aránya, a nagy összegű építéseknél viszont legfeljebb 15-20 százalék és azt is hangsúlyozta, hogy "az értékhatár alatti beszerzéseknél is biztosítva van a nyilvánosság".
  • Arra a felvetésre, hogy miért kell a VP-ben hat hónapon belül elkölteni a támogatási összeg 10 százalékát, uniós szabályokra hivatkozott, amely alapján az Irányíró Hatóságnak be kell azonosítania a csúszás felelősét és "ha az a kedvezményezett, akkor ez buktathatja a projektet." Hozzátette: "Tudomásul kell venni, hogy a végrehajtás felelőssége elsősorban a projektgazdáé, de a hivatalok esetleges hibái nem kérhetők számon a vállalkozásokon."
  • Arra a kérdésre, hogy milyen előnyökkel jár az az Európában egyedülálló gyakorlat, hogy a Közbeszerzési Hatóság nemcsak a szerződések előkészítését, hanem azok végrehajtását és módosítását is ellenőrzi, Csepreghy úgy reagált: a KH azért ellenőriz ilyen szigorúan, mert a magánérdek sosem lehet fontosabb a közérdeknél, így nemcsak az eljárás lefolytatása során, hanem a megvalósulás teljes szakaszában is vizsgálni kell, hogy a módosítást kiváltó ok ismert volt-e az ajánlatkérés időpontjában.
  • Arra a kérdésre, hogy miért halasztották el a január elsejére kitűzött teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérést, a kamarai kéréseket, a vállalkozóknak adott több idő szükségességét említette meg Csepreghy Nándor.


Címlapkép forrása: Szigetváry Zsolt, MTI Fotó