Ha nem lesz semmiféle fiskális stabilizációs eszköz az eurózónában, akkor sincs halálra ítélve az euróövezet - állapította meg a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt. A Bruegel Intézet vezető kutatója egyúttal jelezte: nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha kapnának egy kis pénzt az eurót még nem használó tagállamok, akkor lelkesebben hajtanák-e végre a pénzcserét. Kijelentette azt is: nem sok értelmét látja egy olyan eurózóna pénzügyminiszteri posztnak, aki lényegében csak a gazdasági ciklusokat koordinálná és csak kis költségvetés felett rendelkezne.

Az EU-integráció mélyülésének várható irányairól és kihívásairól beszélt előadásában Darvas Zsolt és emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, a Brexit-népszavazás után még pesszimista volt a hangulat az EU-ban. Idén azonban öröm és remény bontakozott ki, mert ahogy sokan, úgy ő is jelentős esélyét látja annak, hogy lényeges reformok fognak megvalósulni, amelyek az EU javára fognak válni. Rámutatott arra, hogy mostanában melyek az állampolgárokat leginkább foglalkoztató témák, amelyek egyúttal a várható reformok irányait, kereteit is befolyásolják. Amint az alábbi ábra mutatja: a bevándorlás és a terrorizmus a két legakutabb, kezelendő probléma.

Darvas: akkor sem omlik össze az eurózóna, ha nem lesz fiskális stabilizációs eszköz


A kutatóintézeti szakértő részletesen vázolta az Emmanuel Macron francia elnök, illetve a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, továbbá Angela Merkel német kancellár által is felvázolt, javasolt reform irányokat és megállapította, hogy ezek rendkívül széleskörűek, sok területet érintenek és lényeges változásokat szorgalmaztak. Ezek közül előadásában az euróövezet számára vázolt reformokra (közös eurózóna költségvetés, pénzügyminiszter, állandó válságkezelési alap európai valutaalappá fejlesztése) fókuszált jobban Darvas és az alábbi táblázatban össze is hasonlította, hogy a három vezető az egyes területeken mit javasolt, illetve mit szorgalmaz.

Darvas: akkor sem omlik össze az eurózóna, ha nem lesz fiskális stabilizációs eszköz


A kutató az előadásában többek között azt járta körbe, hogy milyen célokra lehet jó a föderális euroövezeti költségvetési stabilizációs eszköz, milyen érvek szólnak mellette, milyen paraméterei lennének az eszköznek, illetve, hogy ezt az eszközt milyen időtávon lehetne célszerű létrehozni. Összegzésként azt rögzítette:

Ha nem lesz semmiféle fiskális stabilizációs eszköz, akkor sincs halálra ítélve az euróövezet, akkor is működni fog.
Egyúttal jelezte: nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ha kapnának az eurót még nem használó tagállamok egy kis pénzt, akkor lelkesebben hajtanák-e végre a pénzcserét. Kijelentette azt is: nem sok értelmét látja egy olyan eurózóna pénzügyminiszteri posztnak, aki lényegében csak a gazdasági ciklusokat koordinálná és csak kis költségvetés felett rendelkezne.

Az ESM-ből létrehozni tervezett Európai Valutalap tekintetében a jelenlegi helyzetet vizsgálta és felhívta a figyelmet: néhány dolgot át kellene gondolni ahhoz, hogy legyen értelme egy ilyen új intézménynek. Például jelentős stáb kellene egy ilyen szervezethez, de mit csinálnak ezek az emberek akkor, amikor esetleg évekig nincs munkájuk (nincs válságba jutott tagállam). Meggondolandó így az állandó terhelés érdekében, hogy esetleg a költségvetési szabályok ellenőrzése átkerüljön ehhez a szervezethez a Bizottságtól. Szintén meggondolandó, hogy az ESM-nél nagyobb tőkeerő biztosítása megoldott lenne-e és hogy a tagállamok hajlandóak-e lemondani az egyhangú döntéshozatalról a valutaalap döntéshozatala során.

Darvas: akkor sem omlik össze az eurózóna, ha nem lesz fiskális stabilizációs eszköz


Darvas előadásában az általa látott legfőbb eurózóna problémákat is rögzítette:
  • csak egyes országokban magas az államadósság (leginkább problémásnak Olaszországot látja), a munkanélküliség is magas, de alacsony az infláció és a beruházás, a politikai helyzet viszont könnyen vezethet gazdasági problémákhoz (főként Olaszországban)
  • alacsony a hosszú távú növekedési potenciál
  • a bankunió még nem teljes, fontos lenne a közös betétbiztosítást is létrehozni
  • a pénzügyi rendszer még sérülékeny (a saját bankrendszerek sok saját állampapírt tartanak főleg a periféria országokban)
  • a költségvetési szabályokat többen figyelmen kívül hagyják még


A fenti főbb problémákra úgy látja, hogy az alábbiak lennének a megoldások:
  • a laza EKB monetáris politika folytatása
  • a strukturális reformok fontosak
  • a bankunió kiterjesztése
  • EU-s gazdasági szabályokat alapvetően át kellene dolgozni


A fentiek alapján megállapította: mindez a lista eléggé rövid ahhoz képest, mint amit Macron és Juncker javasolt.
Emiatt az alábbi összegzést tette:
  • új refomrpillanat érkezett el az EU-ban, ez nagy lehetőség
  • rendkívül szélesek a megfogalmazott javasatok, a nem gazdasági jellegű területeknél optimista a megvalósulást illetően, de az eurózóna reform javaslatok terén pesszimista
  • az EU 2021-2017-es költségvetése: jelentős változásokat vár a kohéziós és agrárgazdasági támogatásokban: a nettó befizetők felőli hajlandóságot gyengének látja, így akár drasztikus mértékű támogatás-csökkenés is lehet ezeknél az alapoknál Magyarország irányába is 2020 után
  • óriási vitákat vár a 2020 utáni keretköltségvetés kitárgyalása során, a nett befizető országok szerint nagyon hatékonytalan a jelenlegi EU-s költségvetés, amelynek 40%-a strukturális és kohéziós, illetve 30% agrár
  • arra az esetre, ha az egymásnak feszülés miatt nem lenne meg az egyhangú jóváhagyás a 2020 utáni keretköltségvetéshez, akkor a szabályok szerint a 2020-as büdzsé keretei mennének tovább 2021-ben is, de ez nagy problémákhoz vezetne, hiszen akkorra már érvényesülne a brit kilépés hatása.