A tavalyi kissé 1000 milliárd forint feletti után idén és jövőre is közel 2000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet majd Brüsszelből és így érdemben mérséklődik majd az államháztartás pénzforgalmi hiánya, de nem fog eltűnni, noha elvileg ennek kellene bekövetkeznie az EU-s pénzek utólagos megtérítési logikája alapján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt jelezte ma a Világgazdaságnak, hogy az Európai Bizottságtól "idén és jövőre ez a bevétel megközelítheti a kétezermilliárd forintot".

Ez részben azért új információ, mert a karácsony előtti középtávú költségvetési kitekintőben is benne volt már ez a 2000 milliárd forint közelébe felpörgő idei és jövő évi brüsszeli átutalási terv, de úgy, hogy 2017-re nulla összeget várt a tárca (ld. alábbi táblázat), noha végül 1015 milliárdos átutalás történt meg.

Amint ugyanis a pár napja közzétett decemberi államháztartási tájékoztatóból kiderült, az év végi brüsszeli átutalások 633 milliárd forintot tettek ki (azt, hogy zöld a lámba az átutalások előtt, november végén először a Portfolio írta meg), míg itthon az uniós programok összes kiadása 2555 milliárd forint felett volt. (A minapi miniszterelnökségi jelzés 2488 milliárdról szólt.)

Ezek eredőjeként tehát azt történt, hogy 5% feletti lett a GDP-arányos államháztartási hiány (1974 milliárd forint), de az EU számára lényeges eredményszemléletű ESA-2010 deficit csak 2%-ot tett ki, mivel az itthoni uniós kifizetéseket követelésként be lehet állítani az Európai Bizottsággal szemben.

Azt, hogy karácsony előtt mire számított a NGM, a középtávú költségvetési kitekintő megfelelő soraiból jól látszott: a 2017-re várt zéró brüsszeli átutalás után (ami végül masszívan túlteljesült) idén 1911 milliárd forintra felugorhat ez, jövőre pedig 1952 milliárdra tovább emelkedhet. Azt, hogy ténylegesen mennyi pénzt folyósít majd idén és jövőre az Európai Bizottság, valójában elsősorban azon múlik, hogy itthon milyen ütemben halad a nyertes pályázati projektek végrehajtása és mikorra mennyi teljesítési alapú számla gyűlik össze, amit csomagokban ki lehet küldeni a Bizottságnak, hogy utólag térítse meg.

Duplázódik idén és jövőre a hozzánk ömlő EU-s pénz, mégsem tűnik el a deficit


Az uniós fejlesztési programok mögötti pénzáramlások másik iránya az, hogy Magyarország mennyit fizet be az EU közös kasszájába és amint az alább pirossal kiemelt sorban látható, ez a tavalyi 260 milliárdról 310 milliárd forintra ugrik majd, jövőre pedig 330 milliárdra tovább hízik. A 2020 utáni EU-s költségvetésbe Magyarország is hajlandó a saját GNI értéke 1,2%-át befizetni a friss bejelentés szerint, így az alábbi táblázatban 2021-re vázolt szám bizonyára magasabb lesz majd.

2018.01.08 19:12 Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába

Duplázódik idén és jövőre a hozzánk ömlő EU-s pénz, mégsem tűnik el a deficit

Ömlenek a brüsszeli pénzek, mégsem lesz többletes a büdzsé


Karácsony előtt még tavalyra 2111 milliárd forintos deficittel számolt a központi alrendszerre az NGM annak mentén, hogy nulla EU-s pénz jön Brüsszelből, de itthon pörögnek tovább a kifizetések, végül befolyt rengeteg pénz decemberben és emiatt az év végén még jobban fel is pörögtek a pályázati kifizetések itthon is. Idén viszont ha tényleg befolyik 2000 milliárd forint körüli brüsszeli átutalás, mint ahogy az a mai lapinformációban benne van, és közben még tovább pörögnek az EU-s kifizetések idehaza, még ezzel együtt is jócskán szűkülni fog majd a központi költségvetés deficitje 1360 milliárd forint közelébe. Jövőre pedig 400 milliárd forint alá fog esni, várhatóan amiatt, hogy idehaza az EU-s programokra már csak kevesebb kifizetést teljesít az államháztartás (mivel a nagy részét idén év végéig kifizetik), viszont továbbra is hatalmas ütemben jönnek a pénzek Brüsszelből.

Ez a folyamat egyébként elvileg oda kellene, hogy vezessen 2019-2020 körül, hogy az utólagos brüsszeli megtérítések miatt masszív többletbe csap át az államháztartás egyenlege. De amint alább látható: mégsem ez történik.
Ez várhatóan azért lesz így, mert a kifutó EU-s pénzek helyett a magyar költségvetés fog majd elkezdeni nagyobb beruházásokat finanszírozni (nemcsak Paks2-t és a Budapest-Belgrádot, hanem egyéb nagy út- és vasútépítéseket is, a 2022-ig tartó program keretében), hogy ne lassuljon le túlságosan a gazdasági növekedés.

Duplázódik idén és jövőre a hozzánk ömlő EU-s pénz, mégsem tűnik el a deficit


Címlapkép forrása: MTI Fotó: Bruzák Noémi