Ha Magyarország és Lengyelország az eddigi vonakodás után hajlandó belépni az új Európai Ügyészség hatálya alá, akkor az Európai Bizottság hajlandó egyszerűsíteni és lazítani az EU-s pénzfelhasználás szabályait a következő uniós keretköltségvetésben - ezt ajánlotta ma fel a testület igazságügyért felelős uniós biztosa az EurActive tudósítása szerint. Vera Jourová mai hozzáállása első ránézésre jelentős változást tükröz a néhány hónappal ezelőttihez képest, amikor még azzal "fenyegetett", hogy azok a tagállamok eleshetnek a 2020 utáni EU-pénzektől, akik nem lépnek be az új ügyészség hatálya alá. A jelek szerint azonban nem arról van szó, hogy tényleg részben a "kedvünkért" lazítanának és egyszerűsítenének a szabályokon az eddig tervezetthez képest, hiszen akik belépnek, azokra eleve kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Így a mai jelzés inkább csak egy "kommunikációs trükköt" takarhat, amelyben jobban kidomborították a belépés előnyét.

Hogy jutottunk el idáig?


Amint megírtuk: a cseh uniós biztos júniusban még azt a kemény üzenetet fogalmazta meg, hogy csak azon tagállamoknak kellene 2020 után kifizetni az EU-pénzeket, akik vállalják, hogy alávetik magukat a most 20 országgal, megerősített együttműködés keretében felálló Európai Ügyészség működésének, márpedig egyelőre például Magyarország kimarad ebből. Másnap Navracsics Tibor magyar uniós biztos azt mondta kollégájáról, hogy mindez csak Jourová magánakciója volt, nem pedig a Bizottság álláspontja.

Jourová aztán rá pár hétre egy újabb kemény üzenettel állt elő (ott viszont már volt némi bizottsági támogatás a javaslata mögött). Amint megírtuk: egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban még csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, de egy július végi javaslatában már elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourová azzal érvelt: nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam.

A mai bejelentés közvetlen előzménye, hogy tegnap az Európai Parlament is hozzájárulását adta az Európai Ügyészség felállításához, amiről jövő héten születhet végleges döntés az EU-csúcson. Az Európai Bizottság pedig felszólította a kimaradó tagállamokat, köztük Magyarországot a mielőbbi csatlakozásra.


A békülékenyebb, kompromisszumkeresőbb brüsszeli hozzáállásra a fenti témán kívül van még egy friss jel is: vacsorameghívást kapott Orbán Viktor kormányfő is a többi V4-vezető mellett Jean-Claude Junckertől a jövő heti EU-csúcs előtti estére, hogy a menekültügyi konfliktusban és az EU-támogatásoknál néhány tagállam által szorgalmazott csökkentés kérdésében is előre lehessen lépni.

2017.10.04 17:07 Nem várt helyről hívták békítő vacsorára Orbán Viktort
Ezen a vacsorán elképzelhető, hogy akár egy másik "cukorka" téma is elkerül: Juncker plusz pénzt és segítséget ígér azoknak a tagállamoknak az új EU-költségvetésben, amelyek bevezetnék az eurót. Erre is utalhatott tegnapi nyilatkozatában Csányi Sándor OTP-vezér akkor, amikor azt mondta: nem kizárt, hogy Magyarország előbb rá lesz kényszerítve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, mint ahogy azt a kormány szeretné, mivel a szorosabb integrációra való EU-s törekvés nem hagy majd más lehetőséget:

2017.10.05 09:56 Csányi: a végletekig fogja húzni a kormány, de bevezetjük az eurót

Az új intézményről röviden

Az Európai Ügyészi Hivatal - ami a Csalás Elleni Hivataltól, az OLAF-tól eltérően az uniós büdzsét érintő csalási és határokon átnyúló adócsalási ügyekben önállóan nyomozhat és vádemelést is kezdeményezhet a tagállami bíróságokon - így az euróhoz, Schengenhez, az egységes szabadalomhoz és a különböző állampolgárságú házaspárok válásához hasonlóan a kétsebességes modellben indul útjára - foglalja össze a Bruxinfo.

A hivatal létrehozását követően a független uniós főügyésznek hatáskörében áll majd, hogy nyomozást és büntetőeljárást indítson az uniós költségvetést érintő bűncselekmények ügyében, például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció vagy csalás és a határokon átnyúló áfacsalások esetében. Jelenleg csak a nemzeti hatóságok járhatnak el a strukturális alapok forrásaival történő visszaélés vagy a nemzetközi ÁFA-csalások esetén, de az ő joghatóságuk az országhatárig terjed.

Az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak nemzetközi elfogását és számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.

Az Ügyészség szorosan együttműködik Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével (Eurojust) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és kiegészíti azok munkáját, hogy a bűnüldözés hatékonyabb legyen és az elcsalt adófizetői pénzek minél nagyobb hányadát lehessen visszaszerezni.

Az EPPO várhatóan 2020-2021-re áll fel. A hivatal Luxemburgban lesz egy főügyésszel, és minden résztvevő országból egy-egy ügyésszel, aki a napi nyomozásokat vezeti, szorosan együttműködve a résztvevő tagállamok által helyben kijelölt ügyésszel.

Mit ajánlott ma az igazságügyi biztos?


Az EurActive nem túl konkrét beszámolója szerint Vera Jourová azt ajánlotta az ügyészséghez való csatlakozásban vonakodó Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy ha belépnek, akkor lazítanak a kohéziós és agrárjellegű EU-s pénzfelhasználás szabályain.
Nem világos azonban teljesen, hogy ez az eddig tervezett keretekhez képest további lazítást jelentene, vagy "csak" az eddig tervezett lazításról lenne szó, de inkább utóbbira van esély az eddigi brüsszeli jelzések alapján.
Azon tagállamok esetén ugyanis, akik belépnek az új intézmény hatálya alá, a hivatal elrettentő erejében bízva valóban lazább EU-s pénzfelhasználási szabályok lennének (pl. kiküszöbölnék a párhuzamos ellenőrzést a tagállamokban). Azoknál, akik viszont kimaradnak, maradnának a több bürokráciával is járó, a pénzfelhasználás előtti megelőző jellegű intézkedések és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szigorú felügyelete.

Magyarország arra hivatkozva utasította el eddig az új Ügyészség alá való "belépést", hogy az OLAF és az EuroJust felügyelete kellően szigorú, felesleges további intézményt létrehozni (de ezeknek nincs kellő hatáskörük, főleg a határokon átívelő visszaéléseknél), és a kétharmaddal módosítható magyar Alapszerződés eleve rögzíti, hogy Magyarország területén csak a magyar ügyészség jogosult nyomozni a visszaélési ügyekben.

A konkrétumok pontos ismerete nélkül egyelőre nehéz megítélni, hogy az uniós biztos mai jelzése mennyiben számít valóban további lazítást, de az EurActive beszámolója szerint Magyarországnak és Lengyelországnak címezte elsősorban üzenetét
, noha rajtunk kívül Málta, Hollandia és Svédország is kimarad egyelőre az EPPO-ból, Nagy-Britannia, Írország és Dánia a csatlakozási szerződése alapján jogosult kimaradni az igazságügyi területen történő változásokból.

Címlapkép forrása: AFP, Emmanuel Dunand