A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

A brüsszeli forráslehívás is felpörgött


Vitályos Eszter jelzése szerint a tavalyi évben, december 31-ig 2488 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a pályázatok hazai nyerteseinek, amelyből az év végéig több mint 900 milliárd forint már megérkezett Brüsszelből. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az uniós pályázatok utófinanszírozottak, a fejlesztésekre a forrásokat először a saját költségvetésükből fedezik a tagállamok, és később kapják meg a teljesítési alapú számlák alapján a kifizetéseket az Európai Bizottságtól.

Amint az alábbi ábrán látszik, a tavaly megérkezett bő 900 milliárd forintnyi brüsszeli átutalással a 7 évre szóló keret mintegy 18%-át lehívta már Magyarország Brüsszelből, és ezzel kissé az EU-átlag fölé került az abszorpciós ráta.

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

Nincs semmi meglepő abban, hogy Magyarország előbb fizet, aztán pénzhez jut


Az államtitkár kiemelte, hogy a tavaly megugró uniós kifizetések mögött az előző, 2007-2013-as időszakhoz képest könnyített előleg-kifizetési szabályok is meghúzódnak, és ezzel azt kívánta elérni a kormány, hogy a vállalkozások, illetve a közszféra kedvezményezettei minél nagyobb előleget megkaphassanak, így biztosított legyen a projektek finanszírozása, befejezése.

Jelezte: a kormány tisztában volt azzal, hogy a szabályok megváltoztatása egyben oda is vezet, hogy a felpörgő itthoni kifizetések mellett csak kevesebb uniós átutalás érkezik meg az adott évben Brüsszelből a teljesítési alapú számlák elmaradó volumene miatt. Hangsúlyozta: a stabil magyar gazdaság lehetővé teszi, hogy a jelentős időbeli eltérés ellenére a hazai költségvetés finanszírozza a szükséges összeget, azaz az uniós pályázatok kifizetései miatt nem éri hátrány az államháztartást.

Az államtitkár felidézte, a kormány fejlesztéspolitikai célkitűzése értelmében Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus minden pályázatát meghirdette 2017. március 31-ig és ezt követően tavaly év végére az összes operatív programban - a halászati kivételével - a teljes költségvetési keret 85 százalékát már odaítélték a sikeres pályázóknak.

A kifizetésekről szólva jelezte: a kormányzat 2064 és 2700 milliárd forint közötti kifizetést tervezett tavaly év végéig, a 2488 milliárd forintos kifizetéssel ez is teljesült - emelte ki Vitályos Eszter, "sikersztoriként" értékelve a kifizetések állását.


A Portfolio az újév eleji elemzésében jelezte, hogy nem feltétlenül a teljeskörű, végleges éves kifizetési számok alapján legalább 2291 milliárd forintnyi kifizetés történhetett meg a legfőbb területeket vizsgálva. Ezek szerint ennél a tényleges szám jóval több volt, de valamelyest elmaradt a Csepreghy Nándor miniszterelnökségi miniszterhelyettes által december közepén jelzett 2550 milliárd forintos várható teljesítéstől.

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon


Vitályos Eszter ma azt jelezte a hírügynökségnek, hogy Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, azaz folyamatos az elszámolás a Bizottsággal, így tehát a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével folyamatosan le tudja hívni az ország az uniós forrásokat.

Az államtitkár bízik abban, hogy nem sokkal 2020 után a teljes uniós támogatási keretet megérkezhet, de szavai szerint ez ugyanakkor nagy nyomás a pályázatok nyerteseinek is. Vitályos Eszter az idei év legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a projektek minél előbb befejeződjenek, megtörténjenek a tényleges teljesítések.

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

Felpörgött a vidékfejlesztési program előrehaladása is


Tavaly 690 milliárd forintról, ebből decemberben 140 milliárd forintról, 61 500 támogatási kérelemről hozott pozitív döntést a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési programban, amelyben egyébként még 30 felhívás van nyitva 315 milliárd forintos keretösszeggel - mondta a tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy mai sajtótájékoztatón.

Kis Miklós Zsolt jelezte: a Vidékfejlesztési programban a 2014-2020 közötti uniós ciklusban közel 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből kötelezettségvállalással 2017 végéig a Miniszterelnökség a források 87 százalékáról, mintegy 1127 milliárd forintról döntött.

Kiemelte, hogy a Miniszterelnökség az energiahatékonyság javítására a programban eddig felhasználatlan összegekből önálló pályázatot hirdet januárban, 30 milliárd forintra a mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. Szintén januárban jelenik meg 4 milliárd forint keretösszeggel pályázati felhívás a borszőlő ültetvények telepítésére. A kérelmeket várhatóan február második felétől lehet majd a benyújtani - tette hozzá. Ezekről az új pályázatokról bővebben itt írtunk.

Kis Miklós Zsolt visszaidézte, hogy a kormány célkitűzéseinek megfelelően tavaly március 31-ig az összes, 68 pályázat megjelent a Vidékfejlesztési programban. Ezek közül 39 felhívás lezárult, közel 233 ezer kérelemről döntöttek, amelyek 75 százaléka, több mint 168 ezer kérelem részesült pozitív elbírálásban.

Az államtitkár jelzése szerint a kifizetések nagysága eddig összesen 207 milliárd forintot ért el a VP-ben, amelyből 2016-ban 101 milliárd forintot fizettek ki, tavaly pedig 106 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy a terület számára minimálisan előírt 238 milliárd forintnál jóval kevesebb lett a tényleges kifizetés tavaly, amiben szerepe van annak, hogy a VP-s pályázatokra másfajta, jóval szigorúbb előleg-kifizetési szabályok vonatkoznak, mint a többi Operatív Programra. (Más Operatív Programoktól eltérően az előlegigényléshez az esetek túlnyomó részében bankgaranciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot kell felmutatnia a pályázónak. Ez viszont költséges, így a pályázók inkább hitelt vesznek igénybe.)

Az államtitkár elmondta, a vidékfejlesztési források több mint 50 százaléka beruházásokra van elkülönítve, 665 milliárd forintból 487 milliárd forint értékben került sor kötelezettségvállalásra.

Friss döntések


Kis Miklós Zsolt ismertette, a Miniszterelnökség decemberben kötelezettséget vállalt mintegy 15 milliárd forint értékében 140 állattartó telep korszerűsítésére benyújtott kérelemre, valamint közel 38 milliárd forint értékben 838 kisméretű terménytároló és szárító építésére és energiahatékonyság javítására irányuló kérelemre.

Hozzátette, döntöttek még 22 milliárd forint értékben 3473 kérelemről kertészeti gépbeszerzés támogatásáról, valamint 28 milliárd forint értékben külterületi helyi közutak fejlesztéséről és 15 milliárd forint értékben mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatásról. Többek között a kormány még kötelezettséget vállalt az erdősítés támogatására, gombaházak és hűtőházak létrehozására, a meglévők korszerűsítésére, illetve a tejágazat szerkezetalakítását kísérő állatjóléti támogatásra - sorolta.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Krizsán Csaba