Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:

2018.01.08 19:12 Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába (2.)
2018.01.08 16:02 2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker! (2.)

Günter Öttinger a kétnapos konferencia második napján is számos fontos üzenetet mondott:
  • A következő hetekben az EU bevételi oldali (Monti-féle) reformjavaslatait is átbeszélik és abban bízik, hogy az állam- és kormányfők a javaslatok közül legalább 2-3-at elfogadnak, azaz bővíteni lehet az EU-büdzsé mögötti adó- és egyéb bevételek körét (ez a magyar adórendszert is érintheti)
  • A mostani vita eredményeit is beépítik abba az anyagba, amit a februári EU-csúcs elé visznek, ott aztán megkapja a Bizottság az állam- és kormányfőktől az eligazítást, hogy milyen keretek mentén dolgozza ki a 2020 utáni büdzsé hivatalos javaslatát
  • Utóbbit májusban hozzák majd nyilvánosságra és akkortól kezdődik a versenyfutás az idővel, mert 2019 nyarán már EP-választások lesznek és még ez előtt mindenképpen meg kellene állapodni a 2020 utáni EU-költségvetésről
  • Egy év alatt dűlőre kell jutni minden komplex kérdésben, erre képesnek kell lennie az EU-nak - hangsúlyozta, így az idei év második felétől intenzív vitákra számít
  • Érvelése szerint ez a gyors és demokratikus döntési képesség kiszámíthatóságot adna az üzleti szereplőknek és az EU nemzetközi megítélését is javítani tudná
  • A 2020 utáni EU-költségvetést legkésőbb a 2019. május 9-i nagyszebeni EU-csúcson kellene elfogadni, amikor már egyébként is a brit kilépés után lesz az EU, így alkalom nyílik a nagy döntésekre
  • Ha ez addig nem jön össze, akkor a 2021-től kezdődő büdzséről valószínűleg csak az utolsó pillanatban, 2020 decemberében, tudnak majd megállapodni a tagállamok, ami súlyos problémákat fog okozni
  • Erre azt mondta, hogy például egy évet el fognak vesztegetni az új ciklus elején a vállalkozás- és kutatás-fejlesztési projekteknél, így tehát a múlt hibáit ismételné a közösség.

Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 2014-2020-as büdzséről csak 2013 végén állapodtak meg a tagállamok, így sok végrehajtási rendelet kidolgozása átcsúszott 2014-re, emiatt az új ciklus elindítása, az Operatív Programok kidolgozása és elfogadása sokat csúszott az egész EU területén. Emiatt Magyarországon is csúszva indult az új ciklus, az első nagyobb keretösszegű gazdaságfejlesztési pályázati kiírások csak 2015 végétől kezdtek megjelenni, így a kifizetések csak 2016 tavaszától kezdtek felpörögni. Arról, hogy hogyan futottak fel az uniós kifizetések 2016-ban és hogyan tavaly, és a mostani ciklus pénzeinek kifutásával milyen pálya előtt áll az ország, éppen egy mai másik cikkünkben írtunk, és az alábbi ábrát is frissítettük:

Kritikus év előtt áll az EU, a magyar gazdaság is megszenvedheti


Konkrét Öttinger-javaslatok a 2020 utáni büdzsére
  • A Brexit által 2020 után okozott évi 12-13 milliárd eurós költségvetési lyukat az ő felfogása szerint fele-fele részben a kiadások vágásával és a tagállamok felőli többlet befizetéssel kell betömni; ezen felül a többlet uniós feladatokra és célokra 80%-20% arányban további tagállami befizetések és egyéb kiadásvágások, ésszerűsítések szükségesek
  • Ebből az általános megközelítésből jönne majd össze az, hogy az új költségvetés nominális plafonja a tagállamok együttes bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,1-1,2%-át teszi ki, mint ahogy efelé több tagállam is hajlandóságot mutatott a tegnapi felszólalásokban, köztük Magyarország is
  • A tavaly bemutatott ötféle uniós költségvetési forgatókönyvből várhatóan az ötös-hármas-négyes forgatókönyv egyvelegének felel majd meg a 2020 utáni büdzsé
  • Öttinger szerint az Erasmus-program mellett a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokat (a Horizont 2020 program utódát) nem szabad csökkenteni a következő büdzsében, mert különben nem tudja Európa hatékonyan felvenni a verseny a nagy amerikai és kínai cégekkel.
  • Elárulta: a digitális technológiák terjedésének támogatására egy külön alfejezet lesz a költségvetésben, így a digitális forradalommal kapcsolatos folyamatokat majd ebből támogatják
  • Az 5G távközlési technológiát ki kell építeni egész Európában a digitális kommunikáció támogatására, azaz az út- és vasútépítések mellett a digitális infrastruktúra további fejlesztésére is forrásokat kell biztosítani társfinanszírozás formájában (jelenleg a legtöbb tagállamban 3G és 4G technológiák működnek még)
  • A Bizottság által foglalkoztatott 32 ezer fős stábot (ami kisebb, mint a München által foglalkoztatottak létszáma) nem szabad tovább csökkenteni, mert az már magának a Bizottságnak a működőképességét veszélyeztetné, az elvégzett munka minőségének rovására menne.


Címlapkép forrása: Európai Bizottság médiatár