Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:

2018.01.08 16:02 2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker! (2.)

Bárcsak mi is nettó befizetők lennénk!


A Miniszterelnökség vezetője azt is kijelentette:

Magyarország szeretne nettó befizető lenni, de nem vagyunk azok.

Azt a konferencia korábbi szakaszában a német származású uniós költségvetési biztos, illetve a jelenlegi német külügyminiszter is elismerte, hogy ha tágabban értelmezzük, akkor Németország az EU közös költségvetésének nettó haszonélvezője. Erre mostanában a magyar kormány is előszeretettel hivatkozik, miszerint az elvileg legnagyobb nettó befizető tagállam is valójában sokat nyer a kohéziós politika fenntartásán, mert a régiós országokban kiosztott kohéziós források a német cégek által elvégzett munkákon és leszállított gépeken keresztül "visszaáramlanak" Németországba.

2017.02.28 11:53 Óriási ütőkártyát kapott az Orbán-kormány az EU elleni támadásokhoz
Lázár megállapítása szerint a 2014-2020-as költségvetés a válság tapasztalatai miatt még defenzív hozzáállású volt, ezt offenzívra kell változtatni és ebben támogatja Magyarország az Európai Bizottságot. Ehhez meg kell határozni világosan az új költségvetés pontos céljait és figyelni kell arra is, hogy a britek távozása miatt kevesebb taggal állítják össze a 2020 utáni büdzsét.

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába

Szívesen befizet több pénzt is Magyarország


A miniszter utalt rá, hogy az uniós alapszerződés világosan meghatározza az alapcélokat, és így azt is, hogy a kohéziós politikán keresztül támogatni kell a fejletlenebbek felzárkózását. Lázár leszögezte: erős Európára van szükség, ezt kell célul kitűzni, amelyet a 2020 utáni költségvetéssel két módon lehet elérni: ha az emberek biztonságosabb környezetben és versenyképes gazdaságokban élnek.

Az erősebb Európa, amely több célt tűz ki maga elé, több pénzt érdemel, azaz nagyobb uniós költségvetésre van szükség az együttes GNI 1%-nál, értett egyet Jean-Claude Juncker és Günter Öttinger javaslatával is. Ennek kapcsán kijelentette:

Kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni, ezért azt javasoljuk, hogy offenzív költségvetés több befizetés is jelentsen. Magyarország kész arra, hogy többet fizet az EU következő kasszájába. Több feladat, több befizetés. Készek vagyunk a nemzeti hozzájárulásunkat GNI-arányosan 1,2%-ra növelni. Egyébként a mi régiónkban ezt a javaslatot, ezt az elképzelést többen is osztják és többen is akceptálják.

Visszautalt arra, hogy ahogy a németek is elismerik a nettó haszonélvezői státuszuk alapján hogy a kohéziós politikákkal valójában minden tagállam nyer. Így tehát a közös politikákat fent kell tartani - utalt rá.

Lázár szerint növelni kell a költségvetés átláthatóságát, ezért arra tett javaslatot,
hogy "a visszatérítésektől mentes" legyen a következő költségvetés, azaz a briteknek és néhány más tagállamnak járó "rebate" eltörlését támogatja Magyarország is. A 2020 utáni költségvetésnek is 7 évesnek kell maradnia, mert a kohéziós politika során kiválasztott projektek végrehajtására kellő idő szükséges. A magyar kormány álláspontját tolmácsolva Lázár azt is jelezte: meg kell teremteni annak a lehetőségét a következő büdzsében, hogy legyenek források a nyugat-balkáni régió felzárkózásához is, azaz a kormány azzal számol, az EU taglétszáma a brit kilépés mellett sem csökken, hanem nőhet.

Ki mit mondott még?


A panelbeszélgetés keretében Jean Arthuis, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke többek között üdvözölte, hogy a Bizottság (legalábbis Günter Öttinger biztos) az újabb 7 éves költségvetési ciklus felé hajlik, de egyúttal az egészséges költségvetési menedzsment fontosságára is figyelmeztette a tagállamokat a büdzsé végrehajtása során. Jean Arthuis felvetette, hogy a mostani formában korlátozott értelme van az eddigi legnagyobb uniós kutatás-fejlesztési keretprogram fenntartásának, a Horizont 2020-nak, mert 10-ől 9 projektjavaslatot forráshiányra hivatkozva visszautasítanak. Így tehát az ilyen célokra több forrás allokációjának szükségességére utalt. Ugyanígy szerinte a Közös Agrárpolitikán belül a környezet- és klímavédelmi célokra kell többet fordítani.

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába


Konrad Szymañski, uniós ügyekért felelős lengyel államtitkár arra mutatott rá, hogy országa álláspontja szerint az EU közös költségvetésének bevételi oldalán nincs tabu, át kell gondolni, hogy a Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat hogyan lehet betömni és erre a végiggondolásra nyitott Lengyelország. Az államtitkár jelezte, hogy országa támogatja a Bizottság azon elképzelését, hogy a GNI 1%-a fölé emeljék a következő költségvetés plafonját, mert ez a jó válasz az új kihívásokra, de szerinte érdemes a forrásallokációban nagyobb rugalmasságot alkalmazni. Ez a nagyobb rugalmasság akár a költségvetés futamidejére is vonatkozhat jelzése szerint, azaz legalább 5 éves legyen a költségvetés és vagy 7 éves, vagy 5+5 éves legyen a tényleges futamidő (és majd az időközi felülvizsgálat tapasztalatai mentén lehetne alakítani a fennmaradó ciklus forráselosztását).

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Lengyelország 2006-ban még az akkori EU-átlag 56%-án állt egy főre jutó GDP-ben (PPP-alapon), ezt 2015-re sikerült 67%-ra feltornászni, amelyben elismerte, hogy az uniós kohéziós politikának is volt szerepe a nemzeti fókuszú gazdaságpolitika mellett. Kijelentette: a kohéziós politika az egyetlen megoldás a szociálpolitikai és uniós tagállamok közötti fejlettségi különbségek csökkentésére. Enélkül a különbségek megmaradnak, ami nem jó és így felerősödhetnek a protekcionista gazdaságpolitikai lépések, ami az EU jövőjét sodorhatja veszélybe - hívta fel a figyelmet.

Konrad Szymañski emlékeztetett egy korábbi lengyel elemzésre is, miszerint a régiós országokban kifizetett kohéziós források akár 80%-a is visszaáramolhatott a céges megbízásokon keresztül a régi tagállamokba (EU15), azaz a nettó befizetők táborához. Záró gondolatként azt hangsúlyozta: valóban nem helyes az uniós költségvetés kapcsán a nettó haszonélvező és befizető státusz megközelítés, mert a végrehajtott fejlesztéspolitika a lényeg, amelyen keresztül végülis mindenki nyertese a kohéziós politikának.

Mario Monti volt olasz kormányfő, az EU költségvetésének bevételi oldali reformja kidolgozásával megbízott csoportvezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy meg kell változtatni az EU-büdzsével kapcsolatos fenti hozzáállást, miszerint mindenki az EU-kasszából az országra számára elhozható források maximalizálására törekszik. Az uniós források kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban terjedtek az EU-ellenes populista hangok a tagállamokban, így ezt is érdemes mérlegelni, amikor valaki azt szorgalmazza, hogy politikai feltételekhez kössék a pénzeket (ezt visszájára lehet fordítani, azaz ha egy tagállamot ilyen feltételekkel büntetnek, akkor az az EU ellen tudja hangolni az országa lakosságát, ami kedvezőtlen lenne - a szerk.).

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába


Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos zárszavában azt hangsúlyozta: meglátása szerint nem lesz hatékony a kohéziós politika, ha rövidítik a ciklus futamidejét 7 évről esetleg 5 évre. A forráskifizetés jogállamisághoz kötését nem említette (korábbi interjúiban is elutasította az ilyen összekötést), de azt igen, hogy a Bizottság által évente kiadott országspecifikus ajánlásokhoz kössék a források kiutalását (amiben egyébként szintén megjelenhetnek politikai jellegű elemek - a szerk.).

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába


A biztos egy korábbi javaslatot megemlítve jelezte: az EU-s büdzsén belül előre nem fixált (nem allokált) források arányának emelése segíthet a költségvetés rugalmasabbá tételében, hogy jobban tudjon reagálni a közösség a váratlan helyzetekre, kiadásokra, mint például a menekültválságra. Emellett szorgalmazta, hogy a még nagyobb eredményorientáltságnak is meg kell jelennie a kohéziós források elköltése terén, mert ez segítheti a közpénzek hatékonyabb elköltését és ugyanilyen irányba vihet majd a pénzfelhasználási szabályrendszer egyszerűsítése is, amelyen a Bizottság már dolgozik.