A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére tett ma átfogó javaslatokat az Európai Bizottság és ezek minden eleme afelé mutat, hogy lehetőleg Magyarország is lépjen be az eurózónába, amelyhez ösztönzőket is kap. Fontos, hogy ezek az ösztönzők csak lehetőséget jelentenek, azaz nem kényszerítik az országot a pénzcserére. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón ki is mondta, hogy a mai ajánlatot nem úgy kell kezelni, mint a Keresztapa című filmbeli "visszautasíthatatlan" ajánlatot, sokkal inkább lehetőségként. Moscovici a Portfolio kérdésére is válaszolt, igaz homályban hagyta a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdést a 2020 utáni EU-támogatásokkal kapcsolatban.

Egyelőre egyébként úgy tűnik, hogy nem járna olyan nagy konkrét anyagi előnyökkel (pl. sokmilliárd euró plusz EU-s felzárkóztatási támogatással 2020 után) a magyar belépés, így elsősorban továbbra is politikai akarat kellhet a magyar pénzcseréhez. A bolgároknál és a horvátoknál ez úgy tűnik, hogy megvan, legalábbis az Európai Bizottság arra számít, hogy ez a két ország néhány év múlva már euróval fog fizetni. A két ország nevét egyébként konkrétan ki is mondták a sajtótájékoztatón, mint amelyek esélyesek az Bizottság által ma bejelentett új euró "felkészítési" alap forrásaira.

Négy fontos intézkedés


Most van itt az idő a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére, amikor sorozatban már sokadik negyedéve nő a gazdaság, élénkülnek a beruházások és csökken a munkanélküliség, azaz süt a nap - hangsúlyozta számos előadó a mai brüsszeli bejelentések kapcsán. Ezek egyébként abba a folyamatba illeszkednek bele, hogy növelni kell a fizetési övezet gazdasági és pénzügyi sokkokkal szembeni ellenálló képességét (válságkezelő eszközök) és egyúttal az EU egységét is meg kell őrizni. Utóbbit az eurózóna kiterjesztésén keresztül szeretné elérni az Európai Bizottság, amelyhez anyagi és technikai segítségnyújtási ösztönzőket is adna.

A ma bejelentett javaslatcsomag (ami még nem tekintető hivatalos jogszabályi javaslatnak!) négy főbb elemből áll, amelyeket tovább lehet bontani:
  • Az állandó válságkezelési alapot (ESM) Európai Valutaalappá (EMF) kell konvertálni. Az ESM-et a válság leginkább akut szakaszában hozták létre kormányközi alapon a gyors reagálás érdekében, de a mai javaslatok alapján egyrészt az EU-s joganyagba át kellene emelni az ESM továbbfejlesztett változatát (EMF), másrészt ezzel párhuzamosan az Európai Parlament fennhatósága alá helyeznék. Utóbbival a demokratikus elszámoltathatóság kritériumának és az átláthatóságnak is meg tudna felelni az új alap. Fontos, hogy az EMF beavatkozási kapacitása ugyanakkora maradna, mint a mostani ESM-nek (500 millliárd euró), de később akár ez bővülhet. Az is fontos, hogy az EMF válna egyrészt az egységes banki szanálási eszköz (SRM) mögöttes finanszírozójává (ez lenne a végső hitelező, ha kimerülne a bankmentő alap, amely funkció hiányzik az eurózónából) és a bajba jutott tagállamoknak is ez az intézmény adna majd segítséget szükség esetén. A washingtoni székhelyű IMF szerepét tehát az EU-n belüli válságkezelésnél is az EMF venné majd át, amely érdekében új eszközöket is kidolgozhat. Az EMF-hez csak az eurózóna tagállamok férhetnek hozzá.
  • Az uniós jogba integrálnák a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést. Fontos, hogy ezzel nem lazítanának a Stabilitási és Növekedési Paktum 3%-os GDP-arányos államháztartási deficitre, illetve 60%-os adósságrátára vonatkozó követelményeken, de a paktumba épített rugalmasságot megőriznék. Mivel a szabályokat az EU-s jogba integrálnák, így ez minden tagállamra kötelezően vonatkozna, azaz a paktumban lefektetett szabályokat jobban ki tudná kényszeríteni a Bizottság a tagállamokon.
  • Eddig eurózóna gazdasági és pénzügyminiszteri poszt létrehozásáról volt szó, de mivel az eurózóna és az egész EU közötti megosztottságot el akarná kerülni a Bizottság, ezért most arra tett javaslatot a Bizottság, hogy európai gazdasági és pénzügyminiszteri poszt jöjjön létre akár már a 2019-től felálló új Bizottságon belül, de legkésőbb 2025-ig. Ez az új tisztség erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
  • Ahogy arra Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a szeptemberi beszédében már javaslatot tett, egy új költségvetési sort/fejezetet hoznának létre a 2021-től kezdődő EU-s költségvetésen belül elsődlegesen, de nem kizárólag (!) az eurózóna tagoknak. Nem lenne tehát külön eurózónás költségvetés és külön az EU egészének szóló költségvetés, ahogy azt a francia elnök szorgalmazná. A most javasolt eurózónás költségvetési fejezet mérete nem eldöntött, nem is mondtak rá konkrét összeget a mai sajtótájékoztatón, de éjjel a Reutersen megjelent kiszivárogtatás szerint 100 milliárd euró körüli lenne a mérete. (A mostani 7 éves EU-s büdzsé felső korlátját az együttes tagállami GNI 0,98%-ában rögzítették, azaz 1080 milliárd eurót tesz ki, nagyságrendileg tehát ennek 10%-át érné el a jövőben az eurózóna költségvetési fejezet. Günter Öttinger költségvetési biztos a mai tájékoztatón azt jelezte, a Bizottság a GNI arányában emelést szeretne, amelyhez a büdzsé bevételi oldali reformját is szeretnék elérni.)


A fent jelzett eurózónás fejezetnek négy összetevője lenne, mindegyikhez hozzáférhet meghatározott eseteken olyan tagállam is, amely nem tagja az eurózónának:
  • a reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítását segítené, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtást is tartalmazna. A Bizottság csak idén indította el a strukturálisreform-támogató programot 142 millió eurós kerettel, de nagyon "rákaptak" erre a tagállamok, így az összeg csak az ötödét fedezi az igényeknek. Ezért a Bizottság a keret duplázására, 300 millió euróra emelésére tett javaslatot a most futó uniós ciklusban (a 2018-2020-as időszakra) és közben megteremti a lehetőséget arra, hogy a tagállamok az Operatív Programokhoz tartozó teljesítménykeret (6%) esetleg beragadó forrásait átalakítsák még most menetközben, hogy a tagállami reformok finanszírozására használhassák. A 2020 utáni időszakra pedig egy konvergencia támogató eszköz kialakítását tervezik az eurót még nem használó tagállamok számára. Ennek hátterétől Pierre Moscovicit is megkérdeztük, ld. alább.
  • célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára: ez lenne a "cukorka" az eurót még nem használó tagállamok számára, amely pénzügyi keretet és technikai segítségnyújtást is jelentene, de ennek konkrétumai még nem derültek ki ma
  • védőháló a bankunió számára: itt jön be a fenti javaslat, az ESM-ből EMF-fé fejlesztett intézmény tudná segíteni a bankrendszer stabilitását
  • stabilizációs funkció, amely jelentős aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást.


Pierre Moscivici a Portfolio kérdésére azt mondta: "az euró az EU jövője", így az eurózóna kibővítését is célozzák a mai bejelentések, azaz minden tagállamnak meg akarják adni a lehetőséget a csatlakozásra, de hangsúlyozta: senkit sem fognak kényszeríteni a pénzcserére. Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan, a gyakorlatban mit jelent az a kifejezés a bizottsági kérdezz felelek összefoglalóban, hogy a 2020 utáni időszakban létrehoznának egy "dedikált konvergencia lehetőséget" (a 2018-2020 közötti reformtámogató program folytatásaként), azaz például becsomagolják-e a 2020 utáni kohéziós források egy részét ebbe az eszközbe, kitérő választ adott Moscovici és úgy fogalmazott: épp most kezdik majd kidolgozni, hogy ez a konvergencia lehetőség mit jelentsen.


Valdis Dombrovskis, a Bizottság euróért felelős alelnöke egy másik kérdésre, ami azt feszegette, hogy milyen előnyökkel járna például a cseheknek az euróbevezetés, azt mondta:

Kézzelfogható előnyei lennének annak, ha Csehország bevezetné az eurót

Így például megspórolná a cseh gazdasági szereplők és a lakosság a pénzváltás költségeit, illetve elmúlna az árfolyamkockázat a fizetési övezeten belüli más szereplőkkel való tranzakcióknál, továbbá javulnának Csehország beruházás-vonzási lehetőségei. Emellett az euróbelépéssel a tagállam az ESM, illetve a jövőbeli EMF védőhálójára is számíthatna baj esetén (igaz előzőleg, a belépéskor az alaptőkéjéhez is hozzá kellene járulnia).

A ma bejelentett bizottsági javaslatcsomagot a jövő heti EU-csúcson a tagállami vezetőknek is bemutatják majd, lényegében "szondázzák" a reakciókat, majd a tervek szerint az integráció mélyítésről a legfontosabb döntéseket a jövő júniusi, illetve a 2019 tavaszi EU-csúcsokon tervezi elfogadtatni az Európai Bizottság egy részletes ütemterv szerint.