Ahhoz, hogy a decemberi EU-csúcson el lehessen fogadni a brit kilépés utáni átmeneti időszak kereteit, a következő 2-3 hétben színt kell vallania a brit kormánynak, hogy mekkora "kilépési számlát" hajlandó majd teljesíteni - írja a Financial Times uniós forrásokra hivatkozva. Bár ez első ránézésre ultimátumnak tűnik, de nincs benne igazán meglepő, mert a briteknek fontos elsősorban az, hogy végre már a kilépési utáni időszak feltételeiről is kezdődjenek egyeztetések. Annak azonban az az előfeltétele az EU27 részéről, hogy a pénzügyi kérdésekben írásba adják a britek a teljesítendő számla módszertanát. Utóbbi Magyarországot is érdemben érinti, mert végre eldől, hogy veszít-e esetleg menetközben, a 2014-2020-as uniós ciklusban, pénzt a brit kilépés miatt.

Sürget az idő, de mindenki a másikra vár


Az FT egy belső uniós stratégiai anyagra hivatkozva azt írja, hogy a ma kezdődő hatodik Brexit-tárgyalási forduló után a november 20-i héten (ami november 26-ig tart) szeretné áttekinteni az Európai Bizottság a helyzetet, hogy aztán november 29-től el tudja kezdeni kidolgozni a kereteit annak az átmeneti időszaknak, amely a 2019. március végi brit kilépéstől várhatóan 2-3 évig tartana. Az átmeneti időszak kereteinek mielőbbi tisztán látása (pl. kereskedelmi kapcsolatok) nagyon fontos lenne főként a brit vállalatoknak, mert addig már csak bő egy év van hátra. Érthető okokból a cégeknek látniuk kell, hogy milyen üzleti keretekre számíthatnak és van-e esély egyáltalán az EU-brit megállapodásra, vagy az "ugrás a sötétbe" forgatókönyv (megállapodás nélkül lépnek ki) veszi kezdetét 2019 tavaszán.

Az idő azért is sürget, mert a december 14-15-i EU-csúcson már megadhatnák a felhatalmazást az EU27-vezetők arra, hogy hivatalosan is meginduljanak a britekkel a tárgyalások a kilépés utáni keretekről. Ehhez azonban azt kell látniuk az EU27-eknek, hogy mindhárom kritikus területen kellő mértékű előrelépés történt a britekkel (ír-északír határ kérdése, uniós állampolgárok jogai, "kilépési számla" módszertana). Ha tehát november vége körülig uniós oldalról nem látják a konkrét, írásba foglalt ígéretet, hogy mit akarnak a britek a három kulcskérdésben, akkor nem tudják kidolgozni az uniós csúcsra a dokumentumokat.

A britek viszont amiatt bizonytalankodnak, hogy ha színt vallanak például az anyagi kérdésekben, akkor ezzel tényleg megnyílik-e az út a kilépés utáni kérdésekről való tárgyalások előtt.
Egyfajta "róka-fogta-csuka" helyzet ez, amiben mindkét gyanakvással nézi a másikat.

Ez a 60 milliárd eurós vita háttere


Eddig úgy tűnt, hogy a leglassabban a "kilépési számla" kérdésében haladnak a tárgyalások, főként brit belpolitikai okok miatt. Theresa May kormányán belül ugyanis ádáz harc folyik arról, hogy egyáltalán van-e jogalapja az EU-nak "kilépési számlát" követelnie. Jogi és uniós szakértők szerint az alábbi tételekre egyértelműen van, hiszen EU-tagsága ideje alatt történtek ezek a kötelezettségvállalások. A kormányfői széket ambicionáló Boris Johnson külügyminiszter köre azt a vonalat képviseli, hogy ne fizessenek egy centet se a britek a 2019. márciusi kilépés után, mert nincs jogalapja a kilépési számlára az EU-nak.

Ha tényleg ebbe az irányba haladnának a britek, akkor ez az EU-val való megállapodás esélyét is kétségbe vonná, míg az EU részéről informálisan egy nettó 60 milliárd euró körüli "kilépési számlaösszeget" jeleztek.
A kettő között tehát hatalmas a különbség, ami több tételből jön össze és nagyon valószínű, hogy a brit ajánlat fog közeledni az uniós elvárásokhoz.
Ezt azonban elég nehéz bevallani a brit közvéleménynek (a Brexit-pártiak egyik fő kampányígérete az volt, hogy a kilépéssel megmaradó heti 350 millió fontot majd a brit egészségügybe lehet irányítani), éppen ezért halad lassan a folyamat.

A britek közelednek a 60 milliárdos összeghez


A brit ajánlat közelítése az uniós elvárásokhoz egyébként már elindult néhány hete, amikor Theresa May a firenzei beszédében arról biztosított mindenkit, hogy a 2019 tavaszi brit EU-kilépés ellenére egyik tagállam sem jut majd kevesebb pénzhez, mint amire számított a 2014-2020-as ciklusban és egyiknek sem kell többet befizetnie, mint amivel eddig kalkulált. Ez tehát azt jelentené, hogy a brit kilépés nem ütne lyukat a 2014-2020-as közös költségvetésen, mert a 2019-es tört, illetve a 2020-as teljes évre vonatkozó brit "tagsági díjat" teljesítenék.

2017.10.20 13:50 Magyarországot is nyugtatja a brit kormányfő: senki se veszít uniós pénzt
Ha ezt a 20 milliárd euró körüli összeget (pontosabban az emögötti módszertan elfogadását) írásba adnák a britek, akkor ezzel Magyarország már fellélegezhetne, hogy nem veszítene forrásokat a 2014-2020-as ciklus fejlesztési pénzeiből, noha részben ezen félelem miatt pörgették/pörgetik a magyar hatóságok a pályázatok kiírását és minél gyorsabb kifizetését. Boris Johnsonék azonban erősek, és a minapi két brit miniszteri lemondással a kormányon belüli erőviszonyok is gyorsan változhatnak (May bukása benne van a levegőben egy ideje), ami a brit "befizetési ajánlat" összegét is módosíthatja.

2017.11.08 20:56 Újabb miniszterét veszítette el a brit kormányfő

Egy 30 milliárdos tételt is be kellene vállalniuk


Theresa May egyébként az október végi EU-csúcson már jelezte, hogy hajlandó lenne Nagy-Britannia 20 milliárd eurónál többet is fizetni "kilépési számlaként", de ez, pontosabban az emögötti módszertan, még nincs írásba adva, márpedig a következő 2-3 hétben ennek meg kellene történnie a dolgok előrehaladása érdekében. (Az EU27 mindenesetre gesztusként már az októberi csúcson felhatalmazást adott a Bizottságnak arra, hogy kezdje meg a belső felkészülést a 2019 tavaszi brit kilépés utáni 2-3 éves átmeneti időszak kereteinek kidolgozására, hogy úgy tűnjön, May nem tért üres kézzel haza Londonba.)

A britek által eddig ajánlott kb. 20 milliárd és az EU által várt kb. 60 milliárd eurós kilépési számla között igencsak nagy a különbség, aminek jó része abból adódik, hogy a britek hajlandók-e a még a tagságuk időszaka alatt felhalmozódott uniós kifizetetlen kötelezettségvállalás ("reste à liquider") rájuk eső részéért fizetni. 2015 végén az Európai Bizottság által már vállalt, de még kifizetetlen kötelezettségvállalás (pl. EU-pénzek különböző tagállamok fejlesztési projektjeire) 217 milliárd euró volt és ennek becslések szerint kb. a 12%-a esne a britekre, ami közel 26 milliárd eurót tenne ki. A kifizetetlen kötelezettségvállalások összege feltehetően tovább nőtt azóta, tehát ez a tétel brit részről már a 30 milliárd eurós tartományt súrolhatja.

Az EU által sugallt 60 milliárd euró és a brit részről adódó 50 (20+30) milliárd eurós "kilépési számla" közötti 10 milliárd eurós különbség több kisebb tételből jönne össze (uniós intézményekben dolgozók nyugdíjkifizetéseiért való hosszú távú kötelezettségvállalás, uniós intézmények ingatlanjai, stb.).

Van még egy "bökkenő"


Ha tehát Theresa May kormánya a következő 2-3 hétben írásba adja, hogy milyen módszertan szerint lenne majd hajlandó a kilépési számlát kifizetni, aminek egyértelműen van jogalapja uniós részről, akkor az megnyithatja az utat a brit kilépés utáni átmeneti időszakra vonatkozó keretek kitárgyalásához.


Eddig legalábbis így nézett ki a menetrend, de az Európai Parlament Brexit-ügyi bizottsága ugyanis tegnap közzétett egy állásfoglalást az uniós állampolgárok jogainak kérdésében, ami sokkal több követelést tartalmaz, mint amit eddig a britek hajlandóak lettek volna vállalni a kilépés után (az EU27 állampolgárai irányába). A szakbizottság - amelyben a teljes Brexit-folyamat jóváhagyásában vétójoga van - azt követeli, hogy a mintegy 3 millió EU27 uniós állampolgár ingyenes és csaknem feltétel nélküli "jóváhagyott státuszt" (állandó lakosi minősítést) kapjon a britektől az igénylési folyamat során, ami majd csak a kilépés utáni átmeneti időszak végétől (!) indulna el - foglalja össze az FT.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy mégsem csak az anyagi kérdések lehetnek akadályai, hogy továbblépjenek az EU-brit tárgyalások a második fázisba, hanem a jelek szerint az állampolgári kérdésekben is lehet még feszültség. Amint azonban fentebb jeleztük: az idő azért is sürget, mert a decemberi EU-csúcson készülnek a vezetők továbblépni a témakörben, márpedig ahhoz fontos előfeltételeknek kellene teljesülnie a következő 2-3 hétben. Amint fentebb utaltunk rá, mindezeken felül a helyzetet tovább bonyolítják a minapi brit miniszteri lemondások is, amelyek a brit kormányon belüli erőviszonyokat is változtathatják.

Címlapkép forrása: AFP Fotó, John Thys