Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.

Mégis lehet egy mérsékelt vágás


A cikk alapján ugyanis kiderült, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hétfői szavaitól eltérően mégis megvágná a Bizottság a Magyarország számára is fontos kohéziós és agrárkassza méretét, a jelek szerint 15%-nál kisebb mértékben.

Ez a tavaly novemberben megjelent pesszimista forgatókönyveknél (30% körüli vágás) jóval kedvezőbb, ahogy attól a magyar vészforgatókönyvtől is, hogy feleznék az ilyen típusú támogatásokat.

Úgy tűnik, nem került még le a napirendről, hogy kössék-e (jogállamisági) feltételekhez az EU-s pénzek kifizetését és a büdzsé bevételi oldalán két új adónem is jöhet.

Két program érinthetetlen


Amint megírtuk itt és itt, Günter Öttinger uniós költségvetési biztos hétfőn és kedden csak általános elveket mondott a konferencián arról, hogy hogyan képzeli el a 2020 utáni következő uniós költségvetést. Azt érzékeltette, hogy két uniós programnál semmiképpen sem engedné a keretek vágását (Erasmus és Horizont 2020 program utóda), illetve azt is hangsúlyozta: alaposan végig kell gondolni, hogy milyen következményekkel járna például a biztonság- és szomszédságpolitikára, ha a kohéziós és az agrárkassza méretét levágnák például 5-10%-kal. Juncker a konferencia nyitóbeszédében viszont még amellett foglalt állást, hogy nem támogatja ezt, csak a két legnagyobb kassza kiadási szerkezetének modernizálását.

Ehhez képest a Bruxinfo tudósítása szerint az uniós biztosok mai ülése utáni tájékoztatón Öttinger meglepő nyíltsággal vázolta fel azt, hogy májusban a Bizottság milyen tartalmú költségvetési javaslatot tervez majd bemutatni. A lap szerint a biztos ma
első ízben jelezte félreérthetetlenül, hogy a közös kiadások két jelenlegi legnagyobb tételét kitevő közös agrárpolitika és kohéziós politika sem mentesülhet 2020 után a költségvetési források csökkentésétől.
A tudósítás szerint Öttinger ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha Brüsszelen múlik, a két említett politikai területen a forráscsökkentés nem érheti el a 30, de még a 15 százalékot sem.

Ezekből a jelekből az Öttinger által a hétfői beszédében példaként mondott 5-10% körüli vágás körvonalazódik. A 2014-2020 közötti uniós költségvetés a 28 tagállam együttes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,98%-án alapul, így 1087 milliárd eurót tesz ki a teljes büdzsé és ebből a strukturális és kohéziós, valamint az agrárkassza mérete 73%-ot tesz ki. Ezen a két "ágon" keresztül együtt 34,5 milliárd eurónyi forrás érkezik Magyarországra 2014-2020 között. Ha tehát minden más tényezőt változatlannak vennénk (noha a tagállamok együttes GNI összege eleve nő, igaz a Brexit ezt megbolygatja és a GNI-arányos befizetés is nőhet), akkor például 10%-os mechanikus kasszavágás 3-4 milliárd eurós forráscsökkenést jelentene Magyarországnak.

Ez kisebb lenne, mint a nyári bizottsági vitaindító anyag alapján általunk durva becsléssel vázolt 6-7 milliárd euró. Az is lényeges, hogy a 3-4 milliárd eurós becsléstől a végleges keret még érdemben eltérhet, mert a forráslehívási részletszabályok egyáltalán nem ismertek és a Bizottság javaslataihoz képest is változhatnak még az alapvető paraméterek.

Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket!

Az Öttinger által ma tett fontosabb jelzések:


  • Két program (Erasmus és Horizont 2020 utóda) kivételével kényszerűen minden jelenlegi kiadási tételnek csökkennie kell a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben
  • Az Európai Bizottság a májusban nyilvánosságra hozandó javaslatban európai klímavédelmi és/vagy műanyagadót javasolhat a közös költségvetési bevételek növelésére.
  • Az előbbi azt jelentené, hogy az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó, jelenleg nemzeti bevételeket be kellene fizetni az uniós költségvetésbe, mivel az egész mögött az uniós klímavédelmi célok húzódnak meg.
  • A másik lehetséges új bevételi forrás a környezetbe kikerülő műanyagok és melléktermékeik megadóztatása lenne úgy, hogy indokolt esetben - ahol a műanyag nélkülözhetetlen összetevője egy-egy terméknek - kivételeket tegyenek, de az új adóból származó bevételek az uniós kasszába kerüljenek. Ha lesz ilyen új saját bevételi forrás, az adott esetben részben kiválthatja a tagállami befizetéseket is.
  • A Bizottság arra tesz javaslatot, hogy 7 éves legyen a 2020 utáni büdzsé időtartama, azaz 2021-2026 között tartson, utána pedig már 5 éves legyen
  • A hétfő-keddi jelzésekkel összhangban azt szeretné a Bizottság, hogy a kassza felső plafonja az EU27 együttes bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,1-1,2%-ára emelkedjen a 2014-2020-as ciklus 0,98%-os mértékéről. (Mivel a Brexit miatt évente 12-15 milliárd euró hiányozhat a büdzséből és most egy-egy évi büdzsé mérete 145 milliárd euró körüli, így a plafon 1,1%-ra emelése valójában csak a Brexit-hatást ellensúlyozná.)
  • A Brexit miatti költségvetési lyuk felét a kiadások vágásából foltozná be az uniós biztos, a felét pedig többlet tagállami befizetésekből (ugyanezt az elvet mondta tegnap is), míg az EU többletfeladataihoz szükséges források méretét nehéz előre megjósolni, ezért itt nem adott számszerű előrejelzést.
  • A mai biztosi ülés vitája alapján kiderült: nem került még le a napirendről, hogy kössék-e, és ha igen, hogyan politikai (jogállamisági) feltételekhez is az uniós kifizetéseket 2020 után, de a témával csak valamikor Húsvét után tud majd érdemben foglalkozni a testület.
  • A lap szerint a német biztos mintha már előre a tagállamok kezébe tette volna ennek eldöntését, mondván, hogy ha lesz is ilyen javaslat például a jogállami elvek és a kifizetések közötti árukapcsolásról, arról nehéz lesz konszenzusra jutni a tagállamok között, ami elengedhetetlen.
  • Két megközelítésben gondolkozik a Bizottság: az egyik szerint a jogállami és az uniós értékek, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége is előfeltétele lenne a költségvetési források megigénylésének, a másik megközelítés inkább ösztönző jellegű lenne és több forrás elérését tenné lehetővé azoknak a tagállamoknak, amelyek a jogállami elvek tiszteletben tartása terén jól teljesítenek.
  • A költségvetési szabályok, a források megigénylésének és jóváhagyásának folyamata jelentős egyszerűsítés előtt áll, mivel a jelenlegi 60 program és külön szabály helyett minden programra egységes szabálykönyvet alkalmaznának.
  • Jogi szövegben dolgozzák majd ki azt, hogy pontosan mit is tekintenek majd európai hozzáadott értéknek, és csak ezekre lehetne majd a jövőben uniós forrásokat költeni.

Ahogy azt Öttinger tegnap is szorgalmazta, a tagállamoknak minél előbb, legkésőbb jövő tavasszal dűlőre kellene jutni a 2020 utáni költségvetés végső kereteiről, hogy elkerülhető legyen a múltbeli hiba, amikor a mostani ciklus számairól csak 2013 végén állapodtak meg. Ennek az érvelésnek a hátteréről bővebben:

2018.01.09 17:45 Kritikus év előtt áll az EU, a magyar gazdaság is megszenvedheti