"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.

A júniusi 7. Kohéziós Fórum után ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a háromévente kötelezően elkészítendő Kohéziós Jelentésének hetedik számát, amelyet egyébként a ma kezdődött, közel 6000 fős, több száz workshopot összehozó Európai Régiók és Városok Hete nevű bizottsági rendezvénysorozat elejére időzített.

A programot indító sajtótájékoztatón Corina Cretu úgy fogalmazott: azért is hasznos a háromévente elkészülő jelentés, mert bemutatja, hogy hogyan alakult az egyes uniós statisztikai régiók (276 darab NUTS-II régió van unió szerte) felzárkózása, hol van fejlődés és hol maradt probléma, mert ezek is segítenek megfogalmazni a 2020 utáni következő költségvetés kohéziós politikai célrendszerét. A Cretu által elmondott főbb üzenetek:
  • Az EU számos régiójában jelentős fejlődés mutatható ki az elmúlt évek alatt is, amiben az uniós kohéziós politikának meghatározó szerepe volt, de van még mit tenni, mivel több régió GDP-je még a válság előtti szintet sem érte el
  • Figyelmeztető jel, hogy számos, az uniós átlaghoz közeli fejlettségű régióban lelassult, vagy megállt a fejlődés, és bizonyos szempontból sérülékenyebbé váltak a globalizációs kihívásokra. Ezt a ma kiadott közlemény úgy fogalmazza meg: számos régió beszorult a "közepes jövedelem csapdájába".
  • Cretu emiatt arra utalt, hogy ő azt támogatja, hogy a kohéziós politikának (így a ebbe tartozó Kohéziós Alapnak is) minden uniós régióban elérhetőnek kell lennie. Emellett azt hangsúlyozta: a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben továbbra is a legerősebb súlyú uniós részpolitikának kell maradnia a kohéziós politikának, mert még a legfejlettebb régiók is sérülékenyek
  • Vannak viták, hogy az egyes régiók GDP adata mellett mely számok ragadják meg a legjobban a fejlettségi és egyéb kihívásokat és melyek alapján osszák el a forrásokat, és megjegyezte: sokkal több szociális dimenziót kell alkalmazni a kohéziós politikában (ezért is írta alá a jelentést a szociális területért felelős uniós biztos is).
  • Szomorú jelenség, hogy sok régióból erőteljes az elvándorlás, illetve az, hogy sokszor megfigyelhető: azoknak a régióknak van a legnagyobb szüksége a pénzre, amelyek csak nehezen tudják lehívni a forrásokat adminisztratív, vagy kormányzási problémák miatt. Utóbbi tehát azt jelenti, hogy a kormányzás minősége a forráselosztásban és a hatás kifejtésében is segít.

"Ne az embereket büntessék a kormányok miatt"


Cretu a júniusi erőteljes kiállását most is megismételte, azaz leszögezte, hogy szerinte nem az a módja egyes tagállami kormányok "megregulázásra" a jogállamisági vitákban, ha a 2020 utáni strukturális és kohéziós támogatásaikat levágják, vagy megállítják a kifizetést. Ez szerinte helytelen lenne, mert végülis az ilyen retorzió a tagállami állampolgárokat sújtaná:

nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért
- hangsúlyozta. Egyúttal azt is mondta, nem lehet tudni, hogy végülis hová jut a vita, de az uniós alapszerződést mindenképpen be kell tartani és szerinte ha már ilyen gondolat felvetődik, akkor ne csak a felzárkóztatási támogatásokra alkalmazzák (hanem az adott tagállam felé mindennemű kifizetésre). Előrebocsátotta, hogy még nagyon kemény 8 hónap áll előttünk, ameddig a Bizottság jövő májusban nyilvánosságra hozza a 2020 utáni keretköltségvetéssel kapcsolatos javaslatait, hiszen az év végi EU-csúcs után jövő év elejétől kezdődik unió szerte a nyilvános vita és ezeket figyelembe véve teszi le javaslatát a Bizottság.

Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa


Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának (CoR) nyáron megválasztott elnöke szerint az igazság pillanatát jelenti a 7. kohéziós jelentés, mert világosan látszik belőle, hogy mit tettünk jól és mit rosszul, azaz a gazdasági és társadalmi fejlődés terén pontosan hol mutatkozik előrelépés. A CoR elnöke az Európai Parlamentben délután tartott plenáris ülésen hivatalosan is útjára indította a Kohéziók Szövetsége nevű kezdeményezést, amelynek a brüsszeli Politico hetilapban megjelent fizetett hirdetésben is rögzített két legfőbb célja:
  • A kohéziós politikára legalább a mostani egyharmados súlyt meg kell őrizni a következő uniós keretköltségvetésben is (allokált források), mert ezekre a forrásokra igenis szüksége van a régióknak és a városoknak
  • Javítani kell a kohéziós források elérhetőségét a rugalmassággal, egyszerűsítéssel, illetve a pénzügyi eszközök vegyítésével, mint például az Európai Strukturális és Beruházási Alap (EFSI, illetve Juncker-terv) forrásaival.

A ma nyilvánosságra hozott 7. Kohéziós Jelentés további néhány lényeges üzenetei a 2020 utáni új EU-s büdzsére a sajtóközlemény alapján:
  • Az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, egyenlőtlenségek azonban továbbra is tapasztalhatók a tagállamok között és azokon belül is.
  • Az EU-ban a közberuházások még mindig nem érik el a válság előtti szintet, a tagállamok pedig még több támogatást igényelnek ahhoz, hogy szembenézzenek az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagban meghatározott kihívásokkal, úgy mint a digitális forradalommal, a globalizációval, a demográfiai változással és a társadalmi kohézióval, a gazdasági konvergenciával és az éghajlatváltozással.
  • Bár a regionális gazdasági különbségek lassanként ismét csökkennek, de úgy tűnik, hogy számos, az uniós átlaghoz közel álló régió beszorult a "közepes jövedelem csapdájába". Egyes régiók csak elszenvedik, hogy a globalizáció árát, mert csökken a munkahelyek száma az ipar átalakításának korlátai miatt. Ezeknek a régióknak további pénzügyi támogatásra lesz szükségük a munkahelyteremtés és a strukturális változások elősegítése érdekében.
  • A beruházások jelenlegi szintje nem elég magas a megújuló energia arányaira és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések eléréséhez. Ezért valamennyi uniós régiónak több finanszírozásra lesz szüksége a dekarbonizáció eléréséhez - mutat rá a jelentés.
  • További beruházásokra van szükség az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén. A finanszírozás mellett elő kell mozdítani a kutatóközpontok, a vállalkozások és a szolgáltatások közötti hatékony kapcsolatokat.
  • A sok régióban még mindig magasfokú fiatalkori munkanélküliségi ráta miatt, az emberek készségeinek fejlesztéséhez, valamint a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez további beruházásokra van szükség, mert ettől függ az unió társadalmi kohéziója a közeljövőben.
  • A kohéziós politika és az EU gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot erősíteni kell a növekedést elősegítő környezet kialakítását célzó reformok támogatása érdekében (ezt már tavaly is hevesen szorgalmazta a most leköszönő német pénzügyminiszter).