Bulgária kormánya tapogatózó tárgyalásokat folytat az eurózóna tagjaival és az Európai Központi Bankkal az eurócsatlakozásról, és a felkészülés már javában folyik a tagsági kérelem benyújtására - ismerte el a Bruxinfónak az ország állandó brüsszeli nagykövete. A január elsején kezdődött féléves bolgár uniós soros elnökség kapcsán beszélgetett a brüsszeli lap Dimitar Cancsevvel.

A diplomata az euróbevezetési csatlakozási kérelem benyújtásának várható időpontjáról nem kívánt közelebbit elárulni, arra hivatkozva, hogy ettől kifejezetten eltanácsolták őket. A bolgár euróbevezetési szándék nem új, már tavaly május végén felröppentek ezzel kapcsolatos információk, de az, hogy már a hivatalos csatlakozási kérelmen is dolgoznak, lényeges. A törekvés egyébként összefügghet azzal a decemberi ösztönző jellegű brüsszeli ajánlattal, hogy a pénzcserére készülő tagállamok plusz EU-forrásokat is kaphatnak a saját reformjaikra az eurózónának szóló költségvetési alfejezetből.

A bolgár leva már 1999-es bevezetése óta az euróhoz van rögzítve, de az ország még nem lépett be az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, amiben kötelező legalább 2 évet eltöltenie a nemzeti fizetőeszköznek a meghatározott árfolyamsávon belül leértékelés nélkül. Így tehát például egy idei hivatalos euróbevezetési kérelem benyújtása és az ERM-II-be való belépés esetén leghamarabb 2021-től lenne lehetséges a bolgár euróbevezetés.

A Csancsev azt is jelezte a lapnak, hogy a közelmúltban felmerült minősített többségi döntés helyett továbbra is a konszenzusos döntés mentén képzeli el Bulgária a dublini menekültügyi reformokról szóló szavazást.

Azt is jelezte, hogy a Lengyelországgal szemben a jogállamiság megsértésének veszélye miatt a Bizottság által kezdeményezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárásról legkorábban februárban tárgyalhatnak először az általános ügyek tanácsának keretében az EU28-ak.

A bolgár elnökségnek az is a célja, hogy nagy erőket mozgósítsanak a Nyugat-Balkán európai perspektívájának megerősítése érdekében, ami egy nagy szófiai konferencia megszervezése mellett kiterjedne arra is, hogy a Nyugat-Balkánt az EU-val összekötő infrastrukturális kapcsolatokat erősítsék és kiterjesszék az EU-n belül már eltörölt roaming díjas szabályozást Szerbiára és Macedóniára is (a két ország között például most 2-3-szor annyiba kerül a kommunikáció, mint Európában).

Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd