A németeknél tavasz óta megduplázódott, a franciáknál pedig háromszorosára ugrott azoknak az embereknek az aránya, akik szerint összességében jól mennek az országa dolgai - derült ki a Bertelsmann Alapítvány héten közzétett friss felméréséből. A hangulati fordulat jelei egyébként az Eurobarometer nyáron közölt éves felmérésében is látszanak valamelyest, ahogy az is, hogy a lengyelek, de különösen a csehek EU-val és euróval kapcsolatos megítélése meredeken romlott az elmúlt években.

A Bertelsmann Alapítvány minap közzétett felmérésének egyik fő üzenete, hogy mivel a gazdasági folyamatok egyre jobbak Németországban, ez átszűrődik az emberek általános helyzettel és a demokrácia állapotával és az EU-val kapcsolatos megítélésébe is. Európa legnagyobb népességű gazdasága így tehát végülis kilóg a pozitív irányba az általános közvélekedést illetően, de emellett igencsak figyelemre méltó, hogy a hangulat mennyire gyorsan és jelentősen változott (részben a Brexit- és Trump-jelenség, részben pedig a holland és francia választási eredmények, illetve Európa-párti hozzáállás erősödésével párhuzamosan).

A felmérés emlékeztet rá, hogy míg tavasszal csak a németek 32%-a vélte úgy, hogy összességében jó irányba halad az ország, a friss felmérésben ez az arány már 59%-ra ugrott. Még ennél is radikálisabb hangulati fordulat zajlott le a franciáknál, ahol Emmanuel Macront, erősen EU-párti volt pénzügyminisztert választották meg köztársasági elnökké. Ott tavasszal mindössze az emberek 12%-a mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok, most viszont már 36%.

Közben az olaszoknál nagyon erőteljes még mindig az elégedetlenség: az embereknek csupán 13%-a elégedett azzal, amerre tart az ország. Ez a kilógás egyébként az alábbi ábrán is látszik, miszerint a hat legnagyobb népességű EU-ország közül az olaszoknál a legalacsonyabb (56%) az EU-tagság támogatottsága. Közben az is figyelemre méltó, hogy a Brüsszellel minden eddiginél keményebb közpolitikai csatákat vívó Lengyelországban az emberek 79%-a EU-párti, ami a második legmagasabb arány a hat vizsgált ország közül a spanyolok után.

Hatalmas hangulati fordulat következett be tavasz óta a németeknél és a franciáknál


Ha már a lengyelek és a spanyolok is szóba kerültek, érdemes az EU-val és az euróval kapcsolatos támogatottságot idősorosan is megnézni. Erre kiváló szemléltető grafikont találtunk egy lengyelországi folyamatokat vizsgáló minapi Morgan Stanley elemzésben. A grafikon vonalai az Eurobarométer minden évben (egyszer, vagy kétszer) megjelenő felméréseinek eredményeit kötötték össze egy koordinátarendszerben. Az egyes országokhoz tartozó vonalakat úgy kell nézni, hogy a vonal halványabb vége a 2008-as felmérési eredménnyel indul, majd ahogy vastagodik és sötétedik a vonal, úgy érünk el a 2017-es eredményekhez az EU-tagsággal és eurótagsággal kapcsolatos eredményeknél (a támogatottsággal és elutasítással kapcsolatos válaszok arányának különbségét mutatja százalékpontban egy-egy adatpont). A Bertelsmann Alapítvány által mért nagy hangulati fordulat a német és francia vonalnál még csak kissé vehető ki a legutolsó adatpontoknál, de valóban látszik, hogy javult kicsit a két országban az EU-val kapcsolatos megítélés. A spanyoloknál ez még inkább látványos több felmérés óta, de a portugáloknál ez különösen szembeötlő (jócskán visszakanyarodott az EU-val kapcsolatos megítélés a semleges állapotba a társadalom szintjén).

Az ábrán egyúttal az iskülönösen látványos, hogy hogyan romlott az utóbbi években az EU-val és az eurótagsággal kapcsolatos társadalmi megítélés mind a cseheknél, mint a lengyeleknél, mint nálunk. Magyarország egyébként még a két másik régiós országnál mindkét paramétert tekintve optimistább hozzáállású, az eurótagsággal kapcsolatos válaszok aránya csak nálunk előzi meg az elutasítók arányát. A cseheknél viszont drasztikusan: nagyjából 50%-ponttal többen vannak azok, akik egyelőre elutasítják az eurót azokhoz képest, mint akik támogatják. Amint minapi elemzéseinkben rámutattunk, ez fontos akadály arra, hogy rövid idő alatt át lehessen hangolni a cseh társadalmat az euróbevezetés felé, miközben óvatos jelei már vannak annak, hogy valami készülődik az országban (igaz ez könnyen összefügghet az októberi választások előtti "helyezkedéssel" is).

A Morgan Stanley elemzői egyébként úgy látják: mivel a lengyel hatóságok körében nagyon erőteljes most az EU-val szembeni ellenállás melletti elköteleződés (és a nemzeti szuverenitásba való beavatkozási kísérletként élik meg a bírósági reformmal kapcsolatos vitát), de közben a lengyel társadalom túlnyomó többsége továbbra is EU-párti, így nagyon nehéz látni, hogy hogyan lehet ezt a konfliktust feloldani. Azt elképzelhetőnek tartják, hogy a vita miatt el fog indulni Lengyelországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárás és még a tagság felfüggesztését is lehet, hogy eljutunk valamikor (a folyamat megindításához elég a négyötödös többségű támogatás a tagállamok körében). A lengyelekkel szembeni tényleges szankciókhoz azonban már egyhangú döntés kell, márpedig a magyar vétó miatt ez esélytelen a bank elemzőinek megjegyzése szerint.

2017.08.31 10:36 Brüsszel nem elégedett a lengyelek válaszával
2017.09.05 17:30 Egymásnak ugrasztja Magyarországot és Lengyelországot az Európai Bizottság?