A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Franciaország és más nagy uniós gazdaságok nemrégiben indított, az integráció elmélyítésére és az európai széttagolt tőkepiacok felügyeletének központosítására irányuló törekvése több mint egy tucat kisebb uniós állam határozott ellenállásába ütközött. A tőkepiaci unió (CMU) néven ismert reformjavaslat célja, hogy segítsen finanszírozni Európa hatalmas, évente több százmilliárd eurós beruházási igényét a védelem és a zöld átállás terén.
A közelgő európai választások befolyásolására irányuló, nem rég leleplezett orosz titkosszolgálati akciókra válaszul az EU-tagállamok vezetői határozott lépéseket tettek: a szerdai rendkívüli csúcstalálkozón megállapodtak egy ideiglenes válságstáb létrehozásáról, amelynek célja a hibrid műveletek megfigyelése és az uniós szintű információcsere felgyorsítása, valamint retorziós lépések megtétele.
Az Európai Unió az egységes piac teljes reformjára készül, részben erősítenék a tőkepiaci uniót. Brüsszel szerint sürgős intézkedésekre van szükség a tőke mozgását szabályozó intézményi keret és piaci struktúra terén. Továbbá az állami támogatások európai eszközzé alakításával, a szolgáltatási ágazat integrációjának felgyorsításával, az adóügyi széttagoltság kezelésével, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemmel az EU megerősítheti az egységes piacot és növelheti versenyképességét a globális színtéren – derül ki az Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke és volt olasz miniszterelnök által írt tervezetből.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra szólította fel az uniós választópolgárokat, hogy a közelgő európai parlamenti választásokon váltsák le a mainstream politikai elitet. A konzervatív és szélsőjobboldali politikusok brüsszeli nemzetközi találkozóján a kormányfő az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot vette célba, amiért az szerinte a koronavírus-járványt ürügyként használta fel arra, hogy Magyarországot pénzügyileg zsarolja. A miniszterelnök már nem tartja szuverén országnak Ukrajnát.
A magyar kormány az új bevándorlási törvényében megteremtette a lehetőségét egy új programnak, amely hasonlóan a korábbi letelepedési kötvényekhez, pénzért biztosít majd lehetőséget EU-n kívüli állampolgároknak, hogy a schengeni övezeten belül szabadon utazzanak, vagy tartósan Magyarországon tartózkodjanak. Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború kezdete óta ellenzi a hasonló tagállami programokat, míg az Egyesült Államok az egyszerűsített magyar állampolgársági lehetőségek vélelmezett visszásságai miatt már többször szót emelt a magyar rendszer ellen. Eközben Kína a vagyonkimentéstől félve figyeli kétkedve a vendégbefektetői tartózkodási engedélyek ügyét. Az EU Tax Observatory kutatása pedig azt vitatja, hogy jelentős gazdasági előnye van az aranyvízum-programoknak. A bevándorlási piacon a letelepedési kötvényprogram problémái miatt sokan kétkedve fogadják a magyar lehetőséget, de rengetegen már most érdeklődnek iránta.
Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős vezetője figyelmeztette az európai autóipari cégeket és a tagállami kormányokat, hogy még jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy az EU 2035-ig teljesíteni tudja a zöld megállapodással és az elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseket. A „szükséges kiigazítások” szükségességét hangsúlyozva Breton arra figyelmeztetett, hogy a Green Deal céljainak elérése több mint végrehajtási utasítás, azzal kell foglalkozni, hogy segítsék, támogassák a projektek megvalósulását.
Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Jacques Delors Intézet elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. A szakértő hamarosan közzéteszi az Európai Bizottságnak jelentését és javaslatcsomagját a belsőpiac megmentéséről és a támogatáspolitika átalakításáról.
Markus Pieper, az Európai Bizottság kis- és középvállalkozásokért felelős különleges megbízottja néhány órával az előtt lemondott, hogy egyáltalán hivatalosan megkezdhette volna munkáját. Kinevezését már a testületen belül is sokan támadták, köztük a Thierry Breton belsőpiacért felelős biztos, akivel együtt kellett volna dolgoznia. Piepert azért támadták, mert a kiválasztásához vezető folyamat nem volt transzparens, ráadásul Ursula von der Leyen elnök pártjához kötődött, ami miatt politikai kinevezettnek nevezték.
Nem számít a közeli jövőben gyors megállapodásra az Európai Bizottsággal a még befagyasztott források ügyében, de az év végéig meg lehet az egyezség. Az új építésügyi törvény esetében Lázár János minisztériuma hamarosan válaszol Brüsszelnek, amely megmentheti az újabb befagyasztástól a magyar EU-forrásokat. A magyar fejlesztési koncepcióról egyelőre nagyon pozitívak a bizottsági visszajelzések, így szemléletváltás jöhet a vidéki felzárkóztatási programoknál – nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter az európai uniós források felhasználásáról és a kohéziós politikáról a Portfolio-nak adott brüsszeli doorstép interjújában.
A Democracy Reporting International (DRI) által készített elemzés szerint a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó, köztük a Google és a Microsoft generatív szoftverei, valamint az OpenAI által fejlesztett Chatgpt hamis információkat osztottak meg a közelgő európai, köztük az EP-választásokról. Bár semleges hangvételű adatokat közöltek, de rengeteg álhírt és pontatlan információt közölnek a felhasználókkal, ami veszélyes lehet a Magyarországot is érintő választáson.
Az orosz Russian Copper Corporation (RCC) és több kínai fémipari vállalat vélhetően kijátssza az uniós vám- és szankciós rendszert azáltal, hogy az új rézhuzalokat fémhulladéknak álcázva hozza be az EU-ba. Az Európai Bizottság ezért új lépésekat és bírságok kiszabását tervezi.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
EU-szerte egyre súlyosabb problémát jelent a kormányzási minőség romlása, de nem az államok, hanem az önkormányzatok szintjén. Magyarországon is súlyos átláthatósági, jogállamisági és korrupciós kihívásokat azonosított az Európai Bizottság új kohéziós jelentése, de az egész államszövetségben húsbavágó hiányosságokat azonosítottak. Az intézményi szolgáltatások színvonalának javítása nélkül Brüsszel szerint sokszáz milliárd eurónyi forrást égetünk el feleslegesen.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Kiemelten fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági kohéziónak az Európai Unió keretrendszerében, az az EU azon elkötelezettségének sarokköve, hogy minden polgár számára méltányos lehetőségeket biztosítsunk. A cél az, hogy az egységes piacon belül támogassuk a tagállamok jólétét. Most az a kérdés, hogyan tudjuk modernizálni és megerősíteni a felzárkóztatási politikát – mondta el megnyitó beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán a 9. Kohéziós Fórumon.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit. Ezúttal Heil Péter, az Európai Parlament fejlesztéspolitikai szakértője, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának alelnöke mutatja be az uniós bővítés és az ahhoz szükséges intézményi reform kihívásait.
Az Európai Unió bírósága két orosz oligarchát, Pjotr Avent és Mihail Fridmant is levetette a szankciós lajstromból, ami veszélyest precedenst jelenthet a Kremlhez kötődő személyekkel szembeni uniós korlátozó intézkedeseknél. A bíróság elutasította azokat a bizonyítékokat, amelyek az oligarchákat Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójával hozták összefüggésbe, rámutatva az EU kutatási és hírszerzési eljárásainak hiányosságaira. Mindkét orosz mágnás ügyében a magyar kormány is lobbizott.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.
Az európai törvényhozók szerdán jóváhagyhatják az EU menekültügyi és migrációs rendszerének átfogó felülvizsgálatát, ezzel együtt pedig az új paktumot. A közel egy évtizede megkezdett munka után a reformok jelentős választ jelentenének a tömeges bevándorlás és menekültáradatok okozta kihívások kezelésében. Magyarország végig vétózta a terveket, pedig az Orbán-kormány korábbi elvárásaihoz igazítottak több pontot is a rendszerben.
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, jövőre akár a 3 százalékot is meghaladhatja az ütem, de az idei évet nem ússzuk... 
Társadalmi egyeztetésen a "Fókuszterületi innovációs projektek támogatása" című pályázat.
A pénzügyi műveltség terén kifejezetten jól állunk nemzetközi összevetésben. Az OECD legutóbbi felmérésében...
Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb...
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
