Több, mint négyszereződött a mostani uniós ciklusban a heti támogatás-kifizetési összeg ahhoz képest, mint ami az előző ciklus hasonló időszakát jellemezte és a visegrádi országok között is nagyon előreszaladt Magyarország a kifizetési arányt tekintve - derül ki a Világgazdaság cikkéből. A szép kifizetési számokban egyelőre sokat segít az a technikai megoldás, hogy a nyertes önkormányzati projektekhez az állam gyorsan kiutalja a teljes támogatást, azaz átteszi a pénzt egyik állami számláról egy másikra, de a pénzhez a közbeszerzések időigényes lebonyolításáig nem tudnak még hozzáférni a helyhatóságok, így ezek a pénzek egyelőre még be sem kerülnek a gazdaságba.

A Miniszterelnökség adatai szerint a második negyedévben (május végéig) 450 milliárd forint volt a kifizetés a negyedévre előírt 891 milliárd forintból (valójában a minimális kifizetési cél csak 651 milliárd forint és ehhez kötődik a prémiumrendszer is). A legtöbb pénz a közlekedésfejlesztési projektekre ment ki (176 milliárd forint), a második helyen a környezeti és energiahatékonysági fejlesztések kifizetései állnak (közel 97 milliárd), a harmadik helyen pedig a gazdaságfejlesztési projektek (66 milliárd forint).

Az elmúlt hetekben arról szóltak a hírek, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) önkormányzati nyertes projektjeire villámgyorsan meg kell kötni a támogatási szerződéseket, hogy még június vége előtt ki lehessen utalni az akár 100%-os támogatási előlegeket is. A dátum nem véletlen: ez segít majd abban, hogy a második negyedévi kifizetési számot teljesíteni tudja az intézményrendszer és így később megkaphassa majd a célfeladat teljesítéséért járó prémiumot, ami kapásból 8 havi juttatást jelenthet.
Tekintettel arra, hogy május végén már a 651 milliárdos célból 450 milliárd teljesült és júniusban lesz a nagy kifizetési roham, a célfeladat jó eséllyel teljesül és így a 8 havi prémiumot is majd később megkaphatják az érintettek.


Arról sem tesz említést a cikk, hogy ezeknek az önkormányzati kifizetési számoknak (és így a teljes kifizetési számoknak) a nagy része egyelőre csak arról szól, hogy az állam a pénzt az egyik államkincstári számláról átteszi a másikra, mert egyelőre még nincs valós teljesítés mögöttük és a közbeszerzések lebonyolításáig ezt a pénzt el sem kezdhetik felhasználni a helyhatóságok. Arra, hogy miközben az itthoni kifizetési ütem duplázódott az előző uniós ciklushoz képest, míg a brüsszeli pénzlehívás lefeleződött, egy májusi elemzésünkben már rámutattunk.

Ez a megoldás mindenesetre a projektek gyorsabb megindításán túl a hivatalos kifizetési számok feltornászásában is segít. A 2014-2020-as uniós ciklus friss meghirdetési, leszerződési és kifizetési számai most így néznek ki a cikk szerint:
  • Május 31-ig 521 európai uniós felhívás jelent meg 9312 milliárd forint értékben, ami a 2014-2020-as uniós ciklus 104 százalékának felel meg (4%-os túlvállalás)
  • Mostanáig 5689,8 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a pályázatok nyerteseinek (a teljes keret 64 százaléka, az év végi cél 85%)
  • Ebből 4949,3 milliárdra már megkötötték a szerződést, 2151,1 milliárdot pedig ténylegesen ki is fizettek.
  • Eddig 45 ezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amelyen belül több mint 42 ezer megállapodást már megkötöttek a felek, a támogatás folyósítása pedig közel 34 ezer esetben történt meg.
  • A tavalyi év végéhez képest 935 milliárd forinttal nőtt a szerződéssel rendelkező állomány, a kifizetés pedig 450 milliárddal 2151 milliárd forintra.
  • A heti átlagos kifizetés üteme négy és félszerese a korábbinak (19,3, illetve 4,3 milliárd), csak a gazdaságfejlesztési programok terén ez hatszoros (5,36, illetve 0,84 milliárd).
  • A tárca a lapnak azt jelezte, hogy a május végéig 450 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, miközben a jogszabályban előírt minimális cél június végéig 651 milliárd forint, így az önkormányzati támogatási előlegekkel ez jó eséllyel teljesülni fog.

Vezetünk a V4-ek között


A lap megkapta a Miniszterelnökségtől a visegrádi országok adatait a mostani uniós ciklus felhasználási előrehaladásáról. Míg Magyarországon a ciklus teljes forráskeretének a 104 százalékát hirdették meg (a fent jelzett 9312 milliárd forintnyi pályázati keretösszeg), addig Csehországban 82%, Szlovákiában 73,6%, Lengyelországban pedig 72,2% ez az arány. Az igényelt támogatás aránya hazánkban a 7 éves keret 111%-át teszi ki jelenleg, míg a többi visegrádi országban ez 56,5 és 72% között mozog.

A benyújtott pályázatok alapján a már leszerződött forráskeret is fontos mutató: itt Magyarország már 53% körül jár, a lengyeleknél ez 31,4%, a cseheknél 23%, a szlovákoknál pedig 20,9%. A kifizetett támogatások aránya a 7 éves keret 24%-ánál jár Magyarországon, miközben a lengyeleknél csak 6,6%-ob, a cseheknél és a szlovákoknál pedig csak 5-5%-on.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecső