Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a mai világban már minden vállalat digitálisnak számít, amelyek működésében egyszerre kétféle hatás is érvényesül: egyrészt óriási lehetőséget jelent az innováció, a technológia bevezetése, használata, másrészt azonban mindez kényszer is, hiszen mára az ilyen típusú fejlesztések jelentik a versenyképesség zálogát. A technológia használatához kapcsolódó jogi megfelelés szintén egyfajta kényszerként értelmezhető.
Tilesch György, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence elnöke szerint a generatív AI előtti korszakban világossá vált, hogy azok a cégek, akik korábban kezdték az AI bevezetését, sokkal előbbre tartanak, mint mások, hiszen a technológia használata révén ők versenyelőnyhöz jutottak.
A nagy tech cégeknek be kellett látniuk, hogy a társadalom, a fogyasztók esetében a bizalom kiépítésére van szükség ahhoz, hogy ezeknek a megoldásoknak a termékekben, szolgáltatásokban való használata terjedni tudjon a gazdaságban.
A felelősségteljes AI azoknak a praktikáknak az összessége, amelyeket alapvetően nagyvállalati közegben fejlesztettek ki az első hullámban annak érdekében, hogy azok a termékek, amiket a nagy technológiai cégek előállítanak, valóban a fogyasztóhoz szóljanak és a fogyasztók meg tudjanak azokban bízni. A nagyvállalati AI gyakorlatok lettek jelentős mértékben kodifikálva az AI Act-ben.
"Ha egy vállalat képes megragadni ezt a bizalmi faktort, és a fogyasztói és a munkavállalói tudtára hozni, hogy felelősségteljesen használja az AI-t, mert megvannak a praktikái, a belső előírások és az eszköztára, azt a fogyasztók megjutalmazzák" – emelte ki Tilesch György.
Már a termékfejlesztési folyamatba is organikusan be kell építeni az interdiszciplináris rálátást. A termékfejlesztés egy technológiai vállalatnál jelenleg a fejlesztők, jogászok, az üzleti oldal képviselője és a szakterületi szakértők csapatmunkájának köszönhetően valósul meg, ebben a következő szint, hogy a folyamatba a fogyasztókat is integrálják.
Az innováció és a compliance mindenki ügye a szervezeten belül, amihez szemléletváltásra van szükség, az lenne a lényeg, hogy ezt belső érdekként élje meg mindenki. “Minden stratégiai terület vezetőjének meg kell látnia, hogy miért lesz jó számára a technológia használata és onnantól, hogy ezt egyénileg meglátta, sokkal könnyebb lesz a közös nevező megtalálása. A szervezeti kihívás onnan jön szerintem, hogy fel kell állítani az új struktúrákat.”
Abba a szakaszba lépünk át, amikor egy közvetítő nyelvre van szükség, valamint minden vállalatnak el kell jutnia addig, hogy belső kockázatelemzést készítsen annak érdekében, hogy világos legyen, hogy az adott cég tevékenysége a szabályozás hatálya alá tartozik-e, el kell végeznie ezt a besorolást. Ezt követően a második kihívás az operacionalizálás kérdése lesz.
“Az én értelmezésemben a felelősségteljes AI használata sokkal nagyobb odafigyelést jelent, horizontális praktikák halmaza. Nagyon sok kis változtatást kell végrehajtani, a vállalatoknak ki kell találniuk és megépíteni a saját útjukat, nincsenek egy az egyben adaptálható megoldások. A folyamat komplex lesz, ami több odafigyeléshez és átgondoláshoz fog vezetni.”
Ma már a digitális megjelenés alapvető a cégeknek, a Covid hatására szinte varázsütésre minden szervezetből digitális vállalkozás lett, át kellett állítani a gazdaságot online működésre, a digital compliance pedig elkerülhetetlen lett a jogszabályi megfelelés miatt, a hazai szabályozáson túl ide tartoznak az uniós és nemzetközi szabályozások, amelyek folyamatosan változnak az innovációs környezeteben, gondoljunk csak a MI-megoldásokra, és el kell tudni navigálni ezen a térképen. Erről beszélgettek a szakértők a netPORT for Digital Economy: Navigáljunk együtt! elnevezésű panelbeszélgetésben.
A Wolters Kluwer Hungary olyan megoldásokat szeretne szállítani a cégeknek, „amelyek a versenynyomást, időnyomást tudják enyhíteni, de itt is, mint mindenben törekednünk kell, hogy egyszerű és kézreálló legyen, mert különben nem fogják használni: ebben segíthet az AI, ennek látjuk a helyét és szerepét, akár a szabályozási környezet betartásában, akár a belső vállalati szabályozás betartásában” – mondta Cseh Balázs, a cég Technology Product Management, Legal&Regulatory területének igazgatóhelyettese.
A jogi szektor hagyományosan nem a leginnovatívabb terület, de ennek már vége, ezt a szabályozási környezetet nem lehet átlátni digitális eszközök nélkül, kellenek a legal tech megoldások, amelyek lehetővé teszik a szabályozások követését – ezt már Megyeri Andrea, a cég innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója tette hozzá.
A beszélgetés moderátora, dr. Firniksz Judit, a Wolters Kluwer Hungary által felkért tudományos tanácsadó, PPKE Versenyjogi Kutatóközpont kutatója úgy fogalmazott, hogy a legal tech minden olyan, a jogi szabályozási területet segítő eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a laptopot vagy okostelefont ne csak írógép formájában használjuk.
A netPORTtal azt a fórumot igyekeznek megteremteni, amely segít megtalálni az eligazodási pontokat, lehetőséget ad a best practice-ek megosztására és a diskurzusra. De ma már meetupokon is lehetőség van tájékozódni, illetve két egyetemen, a Pázmányon és az ELTE-én is lehetőségük van a diákoknak megismerni, hogy hogyan tudják a legal tech-et alkalmazni a jogi munkában.
Képek: Stiller Ákos/Portfolio
