Lepsényi szerint a program pont azokat a cégeket vonja be, amelyek zöme magyar kézben van és most is a GDP legalább egy százalékát állítják elő.
Nem csak a további bevétel növelés a cél, hanem ezek azok a vállalatok, amelyekben elég potenciál van ahhoz, hogy bevételük egy részét visszaforgassák a kutatás-fejlesztésbe.
A program első fázisa már lezárult, ebben azonosították azokat a vállalatokat, amelyek már képesek voltak tartós eredményeket felmutatni - több mint 10 százalékos növekedés az elmúlt három évben - és komplex fejlesztési igényeket megfogalmazni, különös tekintettel az ipar 4.0 technológiai megoldásokra. A hamarosan megjelenő második körben ezeknek a vállalatoknak folytatódik a képzése az egyedi igények figyelembe vételével.A program az IFKA ügyvezető igazgatója, Bárdos Krisztina szerint az EU-ban is egyedülálló és várható gazdasági hatása sokszoros. "Ezt a vállalkozói réteget érdemes megerősíteni, hogy a gazdaság hajtómotorjai lehessenek. A - 2000 vállalatot érintő - kérdőíves kutatások és a nemzetközi tapasztalatok összevetéséből 1200 vállalat lehet a célcsoportja ennek a fejlesztésnek, amelyeknek 1 százalék a részaránya a GDP-ből, és az újonnan alakuló munkahelyek 50 százalékát adják" - tette hozzá Bárdos.
A programból a külföldi szakirodalomban HGC-ként (High Growth Companies) emlegetett csoport után elnevezett HGC Akadémiát emelte ki az államtitkár. Ennek célja, hogy javítsa a hazai kkv versenyképességét, oly módon, hogy külföldi partnerekkel együttműködésben hozzák el a legmodernebb és leghatékonyabb modelleket, illetve utazásokat szerveznek az azokat alkalmazó, például osztrák gyárakba.
