Létrejött az egységes víziközmű-adatbázis törvényi háttere, miután az Országgyűlés kedden elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek megteremtik a jogi hátterét egy egységes víziközmű-adatbázis (IKVA) létrehozásának. A projekt célja, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén keletkezett adatok egy integrált rendszerbe kerüljenek, és az ország összes településén naprakész információk álljanak rendelkezésre az engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési hatósági feladatokhoz.

A víziközmű-vagyon átláthatósága és integrált kezelése elengedhetetlen - mondta korábban Szabó Zsolt, az NFM államtitkára a törvény módosítását célzó törvényjavaslat általános vitájában, aki szerint a bevezetéssel ugyanakkor nincs mulasztásban az ország. Az államtitkár ismertette azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint az ágazat 2 milliárd forint nyereséget termel.

Némileg más kép bontakozik ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a településeknek nemrégiben véleményezésre szétküldött "stratégiai dokumentumból". E szerint háromezer-milliárd forintra lenne szükség a vízközművek felújításához; a gondok oka a műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatti folyamatos állagromlás, a szolgáltatók az elmaradásokat likviditási gondokkal magyarázták - derült ki az Átlátszó által ismertetett anyagból. A 2011-es, államvezérelt radikális piaci átalakítás után megmaradt 41 vízközmű-cégből 24 termelt üzemi szinten, 11 mérleg szerint is veszteséget 2015-ben. A társaságok kintlevőségei - zömében lakossági hátralékokból eredően - 25,5 milliárd forintot tettek ki az év végén. Ebből az összegből 8,7 milliárd forint egy éven túli követelés. A vezetékes víz 26 százaléka el sem jut a fogyasztóhoz, hanem kifolyik valahol a rossz állapotú vezetékeken, a megfelelő minősítéssel rendelkező rendszerek száma mára már nem éri el a 20 százalékot, és ez folyamatosan csökken. A hiányzó összeg azonnali biztosítására sem az ellátásért felelősök, sem a víziközmű-szolgáltatók, sem maga a Magyar Állam nem képes, ugyanakkor egyes víziközmű rendszerek állapota kritikus, amely azonnali beavatkozást igényel - fogalmaztak.

Ezzel egybecsengenek a Magyar Vízipari Klaszter elnökének korábbi szavai is. Míg a külpiacokon a magyarországi víziközmű-cégek több jelentős megbízást is elnyernek, itthon gyakorlatilag az EU-források tartják életben őket - nyilatkozta Kovács Károly a Portfoliónak korábban. Magyarországon a vízdíjaknak mindössze legfeljebb 10 százalékát teszik ki az infrastruktúra fenntartási költségei; részben ez inspirálja a Klaszter tagjait, hogy külföldre is kitekintsenek, nem csak a környező országokba, de távolabbra is - mondta.