Ma már minden cég tisztában van vele, hogy ügyvéd, könyvelő, vagy épp egy egyszerű bankszámla nélkül nem lehet boldogulni; lassan meg kell tanulni, hogy az alapvető működéshez legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy megfelelő digitális stratégiánk is legyen - véli Heal Edina. A Google Magyarország vezetőjével az IT-szektorban tapasztalható, ágazati szintű munkaerőhiányról; a magyar vállalkozások digitális képességeiről; az ún. platformgazdaságban rejlő lehetőségekről beszélgettünk.

A mikro- kis- és középvállalkozások digitális képességeinek fejlesztéséről, a piacépítéshez, illetve nemzetközi terjeszkedéshez szükséges technológiai újításokról is szó lesz a Pénzcentrum és a Google Magyarország szeptember 25-i rendezvényén. A "Google Digital Workshop 2017" címen futó eseményen a részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!

Kereskedés Google-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Greg Corradotól, a Google tudományos vezetőjétől kérdezték nemrég egy interjúban, hogy ő utópisztikus jövőt felvázoló technológiai optimista, vagy inkább robotlázadást vizionáló technofób? Ön hova sorolná magát?

Mindenképpen az elsőbe. Szerintem a technológiai forradalom nagyon jó dolgokat hozott már eddig is a társadalmaknak, és mi mindannyian élvezői vagyunk a technológia folyamatos fejlődésének.

Az OECD számításai szerint viszont 20 éven belül a jelenlegi munkahelyek mintegy 9 százaléka eltűnik. A technológia fejlődése hogyan hat az egyes iparágakra, azokon belül az emberi munkaerőre? Tényleg elvehetik a robotok a munkánkat?

Annak idején az ipari forradalom idején Angliában is tüntettek elég sokan a gépek ellen, szétverték a gépeket, de az idő bebizonyította, hogy ez nagyon jól jött, és az emberiség egyre gazdagodott az ipari forradalom óta. Gyakorlatilag ez zajlik most is. Én meg vagyok győződve arról, hogy ezt mi irányítjuk és abba az irányba tereljük, hogy a saját érdekeinket szolgálja. A jövőbeni állásokhoz mindenképpen szükség lesz digitális ismeretekre, e nélkül már nem lehet boldogulni. A cégeknek ugyanúgy szükségük van ezekre az ismeretekre, úgyhogy azok a cégek, amelyek sikeresen használják az internetet és a digitális megoldásokat, sokkal olcsóbban tudnak tevékenykedni, sokkal nagyobb piacokat érnek el, sokkal kisebb költséggel érik el ezeket a piacokat, és ennek eredményeként jobban nőnek és sokkal több munkaerőt tudnak alkalmazni. Ez már most is látszik, hogy micsoda előnyöket hoz a digitalizáció a gazdaságban is. Ezeknek a cégeknek pedig munkaerőre is szükségük van, olyan munkaerőre, amelyik ki tudja használni a technológia adta előnyöket, és aki a cége és saját maga prosperitására tudja ezt fordítani. Minden iparág alakul és változik. Mindig is így volt. Ahogy az iparágakból munkák tűnnek el, úgy jönnek létre újak. Ezt kell belátni: változás mindig is volt, most is van, az újabb iparágak és újabb cégek mindig képesek nagyobb értéket teremteni.

Elárulta a Google-vezér, mi fékezheti meg a magyarok tömeges elvándorlását

Forrás: Google

Az IT-szektorban Magyarországon jelenleg ágazati szintű, a termelés volumenét érintő munkaerőhiányról beszélnek. Mennyire veti ez vissza a versenyképességünket? Mit lehet tenni ez ellen? Mit tesz a Google Magyarország ez ellen?

Ez egy olyan téma, amivel sokan foglalkoznak, mindannyian látjuk, hogy a versenyképességünknek ez nem tesz jót. Én viszont azt mondanám, hogy ezen lehet változtatni. Nem kell feladni a harcot és feltenni a kezünket, hogy ebben mi rosszul állunk. Ezek a területek is elég jól tanulhatók, nagyon sok mindenkit át lehet gyorsan képezni. Gondoljunk csak az egyszerű IT-munkákra, ahol tesztelni kell, applikációkat kell tesztelni - egy csomó olyan munka van, amihez nincs szükség felsőfokú végzettségre, mégis egy IT-munka. Ilyenben is rengeteg hiány van Magyarországon. Az lenne a fontos, hogy minél hamarabb lépjünk abban, hogy a meglévő munkaerőnket vagy az egyetemekről, más iskolákból kilépő munkaerőt felkészítsük és lehetővé tegyük azt, hogy betöltsék ezeket az állásokat. Szem előtt kell tartani, hogy edukálni kell.

A Google ezért indította el Magyarországon is a Digital Workshop programját, amely a kkv-k digitális készségeinek fejlesztését célozza. A képzés keretében a vállalkozók ingyenes előadásokon vehetnek részt és akár személyes konzultációra is jelentkezhetnek az ország több mint harminc városában.

Cséfalvay Zoltán, hazánk OECD- és UNESCO-nagykövete szerint minden korszaknak megvan a nagy felfedezése: "Az ipari forradalomé a gyár, a mostanié a plartformgazdaság. Digitális szolgáltatók közvetítenek a kereslet és a kínálat között." Tapasztalatai szerint értik a platformgazdaság működését a magyar vállalkozások? Mi a helyzet a mikro-, kis-, és középvállalkozások esetében?

Nem általánosíthatunk, mert vannak, akik nagyon, sőt ők maguk is kreálják és hozzák létre ezeket a platformokat, és olyan is van, aki a szót sem hallotta, és nem érdekli, hogy miről van szó. Ebben felelőssége van az oktatásnak, illetve azoknak a szervezeteknek, amelyek kapcsolatban állnak az országban működő kkv-kkal, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy mi mellett nem szabad elmenni. Minden cég tudja, hogy kell hogy legyen egy bankszámlája, egy bankárja, egy ügyvédje, lassan meg kell tanulni, hogy legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy megfelelő digitális stratégiája legyen egy cégnek, és hogy igazán értse azt, hogy hol köttetnek ma az üzletek, hol kell az adatainkat tárolni, vagy milyen technológiákat kell ahhoz használni, hogy egyáltalán eligazodjunk a saját adataink között.

Tapasztalataik szerint digitális képességek terén hol tart ma hazai kkv szektor? Miben kellene még fejlődni? Erősségeink, gyengeségeink?

Az EU-n belül Magyarország sajnos a 28 országból a 21. helyen áll a digitális gazdaság és társadalom fejlettséget mutató mérőszám alapján, ami több aktivitást néz. Úgyhogy van mit csinálni a fejlettebb skandináv országokhoz képest, de ha ezeket megugorjuk, és nincs rá okunk, hogy ne ugorjuk meg, hiszen a magyar munkaerő mindig is nagyon képzett volt, és nagyon jó hagyományai vannak a matematika- és számítástechnika-oktatásnak is, úgyhogy ezt kellene egy kicsit fenntartani, erősíteni, adott esetben kicsit modernizálni, mert ez a terület állandóan változik. Nincs olyan, amiben nagyon le vagyunk maradva, nem jogos en bloc azt mondani, hogy itt nihil van. Azt látjuk, hogy mintha a félelem, a hezitálás és a nagyban gondolkodás az a terület, ahol tipikusan a magyar vállalkozásoknak és a magyar embereknek is hiányosságuk van. Ha egy egészen picikét nagyobbat mernénk álmodni, és bátrabbak lennénk, akkor már nagyon sok mindenkit leelőztünk volna, mert a tudás megvan, a felelősségtudat megvan, a szorgalom megvan az országban és a vállalkozásokban.

Okozhatja a félelmeket az, hogy sokak szerint a folyamatos innovációnak, az újabb és újabb technológiák adaptálásának horrorisztikus ára van?

Igen, ez az egyik legnagyobb akadály a fejekben. Mindenkinek minden elérhető, ma egy kkv ebben az országban vagy akár Afrika legkisebb államában is ugyanolyan dolgokhoz jut hozzá, mint a Procter and Gamble Amerikában. Ma már bármelyik kis cégből lehet multinacionális nagy cég nagyon hamar. Ezek a szolgáltatások gyakorlatilag ingyenesek. Vannak nagyon olcsó megoldások, ún. polcról leemelhető megoldások, amelyekkel az innováció nem okozhat gondot.

Elárulta a Google-vezér, mi fékezheti meg a magyarok tömeges elvándorlását

Forrás: Google

Ha ezek az akadályok ledőlnek, a technika fejlődésével párhuzamosan megfékeződhet a munkaerő tömeges külföldre vándorlása?

Abszolút. Ki ne szeretne itt élni és nyugat-európai fizetést kapni? Az online ezt már nagyon sok mindenkinek megengedi Magyarországon is, ismerek olyan embereket, akik egy Budapesttől távoli kis faluban dolgoznak fejlesztőként. Az lenne a fontos, hogy ők ne amerikai cégnek dolgozzanak, hanem helyi cégeknek. Csak ehhez az is kell, hogy ezek a helyi cégek felvegyék a versenyt az amerikaiakkal, merjenek nyitni, fejleszteni. Azt se felejtsük el, hogy amíg a magyar cégeknek kitárul a világ az internet segítségével, addig ugyanúgy kitárul a szlovák, a svájci, az amerikai cégeknek is kitárul. Jól látjuk, hogy ugyanúgy megtalál minket vásárlóként egy német vagy egy amerikai cég is, illetve sokszor azt sem tudjuk, milyen országból jött az a cég, amelyiktől online vásárolunk. Ugyanúgy magyarul kommunikál velünk, úgy néz ki, mintha magyar cég lenne, de nem az. Ezt ugyanúgy meg tudják tenni a magyar cégek kifelé. És ezt meg is kell tenniük, hiszen a külföldi cégek megteszik, hogy idecéloznak, a mi piacunkra, ők adnak el cipőt, ékszert vagy elektronikai cikkeket a magyar vásárlóknak. A magyar cégeknek ezt ugyanúgy meg kell tenniük már csak ahhoz is, hogy a méretüket meg tudják tartani. onnantól kezdve ha egy magyar cég is ugyanúgy fog viselkedni, mint egy osztrák, egy svájci vagy egy amerikai, akkor ugyanolyan állapotban lesz, sőt az alacsonyabb helyi költségek miatt még jobb helyzetben is, mint a külföldiek. Tehát ugyanúgy meg fogja tudni fizetni az alkalmazottat. Azoknak a cégeknek, embereknek, akik ezt meg tudják oldani, ez egy iszonyatosan nagy áttörés lesz, és a munkaerőnek nem lesz oka vándorolni egyik országból a másikba.

Egyes fórumokon régóta hangoztatják, hogy Budapest lehet Európa startup- és innovációs központja? Egyetért ezzel?

Sok város mondja ezt magáról, nem is érdemtelenül. Úgy fogalmaznék, hogy Budapest sem kivétel, és hozzátenném, hogy ez egy fantasztikus város. Vannak Európában más városok, ahová a multinacionális cégek bevonzzák a nemzetközi munkaerőt pont a nyelvek miatt, de itt is nagyon sok olyan példa van, hogy hatalmas, globális cégek idehoznak központokat. Szívesen költöznek ide a cseh, lengyel, spanyol kollégák is, mert ez egy fantasztikus város. Az sem akadály már, hogy befektetőt kell találni, mert van sok külföldi befektető is. Jó ötletek kellenek és bátorság. Nagyon sok olyan kezdeményezés van, ami pont ezt az attitűdöt próbálja beadni a magyar embereknek, hogy vállalkozzanak, merjenek nagyban álmodni.

Startupok kapcsán gyakran hallani azt az arányszámot, hogy 10 induló vállalkozásból 8-9 biztos, hogy elbukik. Mit üzenne a fiatal vállalkozóknak?

Amikor Kaliforniában beszélget az ember befektetőkkel, sokkal rosszabbak az arányok. De nem számít, hányszor buknak el, az a lényeg, hogy a végén legyen egy siker. Meg kell változtatni a gondolkodást, mert mi nagyon is a bukásra koncentrálunk, holott a sikerre kellene. A Szilícium-völgyben nincs olyan, akinek ne lett volna legalább 2-3 bukott vállalkozása. Nem az a lényeg, hogy sikeres legyen már most, hanem hogy kezdje el megtanulni a cégalapítást és valaminek a sikerre vitelét. A gyerekek is nagyon sokszor elesnek, amikor megtanulnak járni, ugyanez a helyzet a vállalkozásokkal, nem lehet mindent tökéletesen csinálni már az elején.

A mikro- kis- és középvállalkozások digitális képességeinek fejlesztéséről, a piacépítéshez, illetve nemzetközi terjeszkedéshez szükséges technológiai újításokról is szó lesz a Pénzcentrum és a Google Magyarország szeptember 25-i rendezvényén. A "Google Digital Workshop 2017" címen futó eseményen a részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!