Tavasszal lesz 4 éve, hogy egy zempléni kisvállalkozás átállt a 4 napos munkarendre: a heti munkaidő 40 óra, de napi 8 helyett 10 órát dolgoznak, hétfőtől csütörtökig. Azóta hatékonyabbá vált a munkavégzés a fakerítések és korlátok készítésével foglalkozó Nyakigláb Kft.-nél, ahol az alkalmazottak kaptak egy plusz szabadnapot péntekenként. A rendszerrel mindenki elégedett, a munkáltató és a munkavállalók is - mondta el a Portfolio-nak Kusinszki András ügyvezető, aki szerint az átállás sem hátránnyal, sem plusz költséggel nem járt.

Nemrég írtunk arról, hogy a rugalmas munkavégzés olyan hívószóvá vált, amivel a vállalatok könnyen magukhoz csábíthatják az álláskeresőket, vagy akár a konkurenciánál dolgozókat. A rugalmasság több módon beépülhet egy cég működésébe: ahol például nem jöhet szóba a távmunka vagy az alkotói szabadság, ott a kötött munkarenden lehet lazítani. Idén márciusban lesz pontosan 4 éve, hogy ez történt a fakerítések, korlátok készítésével foglalkozó Nyakigláb Kft.-nél, ahol bevezették a 4 napos munkarendet.

A heti munkaidő ugyanúgy 40 óra, mint máshol, de a hét első négy napján egy órával korábban kell kezdeni, majd egy órával később kell befejezni a munkát. Az alkalmazottak tehát 40 órányi munkát végeznek el, sőt, sokszor többet is egy hét alatt, és van egy plusz szabadnapjuk péntekenként

- kezdte a cég bemutatását Kusinszki András ügyvezető.

Kevesebb az üresjárat, több a szabadidő


Néhány éve vetette fel kollégáinak, hogy mi lenne, ha a heti 40 órát nem 5-ször 8 órában, hanem inkább 4-szer 10 órában dolgoznák le. A Munka Törvénykönyve csak a 40 órás munkavégzést írja elő, ezért nem volt jogi akadálya, hogy áttérjenek a 4 napos, napi 10 órás munkahétre. Az alkalmazottak arra voksoltak, hogy próbálják ki, és gyorsan meg is szerették az új rendszert.

Idén tavasszal pontosan 4 éve lesz, hogy az új munkarend szerint dolgozunk. Az óraátállással egy időben kezdtük, mivel 8 helyett 10 órás lett a munkanap, jól jött ki, hogy tovább volt világos

- magyarázza az időzítést.

A változtatás legnagyobb előnye munkavállalói szemmel, hogy a dolgozók hosszú hétvégét kapnak, így pénteken nyugodtan elmehetnek a bankba, a postára vagy az önkormányzathoz. Ezeket korábban kénytelenek voltak munkaidőben megoldani, és ez sokszor bonyolította a munkaszervezést, most azonban mindenki péntekre szervezheti ügyes-bajos dolgainak a megoldását. Emellett a családi élet is tervezhetőbb így, több idő jut a pihenésre, a regenerációra, nem beszélve arról, hogy a környéken jellemzően kiskertet is művelnek a családok, akiknek nagy segítség, hogy pénteken tudnak a kertek művelésével foglalkozni. Szociális, emberi és gazdasági indoka is volt a meggondolásnak, és utólag mindegyik helytállónak bizonyult. Hozzá kell tenni, hogy olyannyira kisvállalkozásról beszélünk, hogy szezontól függően körülbelül 4-8 fős ez a cég.

Kusinszki András szerint munkáltatói szemmel az egyik legfontosabb előny, hogy az üres járatokból kevesebb van egy héten. Amikor reggel megérkeznek az emberek a munkába, elmegy az idő kávézással, beszélgetéssel, és az ebéd után is van egy hasonló holtidőszak. Most már ezek csak heti 4 alkalommal vesznek el időt, ami meglepőnek tűnhet, de sokat számít.


Innen lehetetlen elcsábítani a dolgozókat


Az ügyvezető szerint az átállással nem volt probléma, egyedül a napi 10 óra munkát kellett megszokni, de ez sem okozott gondot senkinek. Sőt, többektől hallott olyan visszajelzést, hogy jobban bele tudnak merülni a munkába, és láthatóan hatékonyabban is dolgoznak. A határidős munkák gyorsabban elkészülnek, mint korábban, mert a 4 napos hét miatt úgy érzik a dolgozók, hogy kevesebb idő áll rendelkezésükre. Tehát nemcsak az alkalmazottak korábbi szünetein spórolt a cég, hanem hatékonyabbá is vált a munkavégzés. A cég kiadásai is csökkentek: a 4 napos munkahéttel a pénteki rezsit is megspórolják, ami szintén jelentős költség. A szabadságoknál továbbra is 8 órás munkanappal számolnak, hogy az egy heti (40 óra) szabadság kivétele 5 napot jelentsen.

A cégvezető szerint az új rendszer érezhetően erősítette a munkavállalók ragaszkodását a céghez.

Az alkalmazottaim rendkívül értékelik a 4 napos munkarendet, és az ennek köszönhető lojalitás miatt nagyon nehéz lenne most a cégtől szakembert elcsábítani, ami komoly tényező a feszült munkaerőpiaci helyzetben. A dolgozók kipihentebbek, elégedettebbek, és ez a vállalkozás számára is kifizetődő

- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a pénteki nap vezetőként nem lett szabad.

Minden év elején felteszi a kérdést, hogy maradjon-e a mostani felállás, és eddig a dolgozók mindig határozott igennel válaszoltak. A munkaerő megtartásában és a toborzásban segíti a céget az egyedi munkarend, az ügyvezető megbízható és jó szakembert régóta csak alkalmazottai ajánlásain keresztül talál, hiszen a cég híre leginkább szájról szájra terjed, az álláshirdetéseket legfeljebb jó reklámnak tartja.

Akkor miért nem terjed a modell?


A siker ellenére nem sok hazai cég követi a fenti példát: Kusinszki András úgy látja, hogy Magyarországon a vállalkozók többsége igyekszik a munkavállalók minden idejét kihasználni, még a szabadidejüket is, főleg most, amikor kevés a felvehető szakember. Sokan elvárják alkalmazottaiktól, hogy még hétvégén is dolgozzanak, és ritkán látni törekvést arra, hogy több szabadidőt vagy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak nekik. A nagyobb cégek pedig valószínűleg azért mozdulnak nehezen ilyen irányba, mert sok régóta működő szabályt újra kéne írni egy hasonló lépéshez. A cégről készült korábbi riportok kapcsán egyébként kapott megkeresést az ügyvezető, hogy mondja el, pontosan hogyan is működik a 4 napos munkarend, ő pedig készségesen válaszolt, de nem tud róla, hogy máshol is átálltak volna erre a rendszerre.

Nemcsak Magyarországra, hanem az Európai Unió egészére igaz, hogy továbbra is a standard (teljes munkaidős és határozatlan időre szóló) szerződéskötések dominálnak, de néhány országban - köztük hazánkban is - kirívóan magas, 70% ezeknek az aránya.


Hollandiában például jóval elterjedtebbek a rugalmas foglalkoztatási formák, 2014-ben már csak 34% volt a standard szerződések száma - derül ki az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának felkérésére, az EU-tagországok körében készített 2016-os felmérésből. A Munka Törvénykönyve is több alternatívát biztosít: a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján, kötetlen munkarendben is. Magyarországon ennek ellenére lassan terjednek az atipikus foglalkoztatási formák, ami egyben azt is jelenti, hogy a cégek, illetve a munkavállalók nagy része nem tudja kihasználni azok előnyeit. Persze, nem is mindenhol és mindenkinek működhet ez a felállás, fontos tehát az egyéni mérlegelés, de a rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák bevezetése egyre szélesebb körben jelenik meg elvárásként a munkavállalói oldalon.