Egyetlen jó ötlet elég ahhoz, hogy egy család generációkon keresztül a világ leggazdagabbjai között szerepelhessen. Ha csak nem történik valami nagy dráma, akkor valószínűleg az olyan saját erőből lett milliárdosok, mint Jeff Bezos, Mark Zuckerberg, vagy a Google-alapítók családjának nem lesznek pénzügyi gondjai. Ahogy a Wal-Mart alapító gyermekei még mindig benne vannak a top 20-ban, vagy ahogy például a L'Oreal örököse, Liliane Bettencourt a világ leggazdagabb nőjének mondhatta magát egészen 2017 őszén bekövetkezett haláláig. De mi történik akkor, ha egy milliárdos egy olyan országban él, ahol 50-60 százalékos örökösödési adó sújtja a vagyonát? Így ugyanis a család a szépen felépített birodalom jelentős részét elbukhatja, ha ki kell fizetnie az adót. De persze vannak trükkök, amelyekkel ezt meg lehet akadályozni.
Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

A 95 éves dél-koreai milliárdos, Kim Jae-myeong családja például a jövőben szembekerülhet ezzel a problémával. Kim, aki ma már csak az élelmiszeripari konglomerátum tiszteletbeli elnöke, miután két évtizeddel ezelőtt lemondott a menedzsmentben betöltött pozíciójáról, aktív évei alatt mintegy 2 milliárd dolláros vagyont épített fel.

Ahol igazán magas az örökösödési adó

Dél-Koreában az örökösödési adó 50 százalék, a második legmagasabb az OECD-országok között, rögtön Japán után, ahol a 65 százalékot elérheti, ha a legnagyobb részvényesről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül átadni valahogy a részesedést a következő generációnak, akkor nem csak azt kockáztatják, hogy a vagyon nagy részét elvesztik, de a cég irányítása is kikerülhet a kezükből, amit a család hosszú évek, évtizedek munkája során épített fel. Mert ha nincs más mód, akkor az örökösöknek el kell adniuk részesedésüket, hogy be tudják fizetni az adót.


És Kim esete nem is egy különleges történet Dél-Koreában, ahol egy jellemző üzleti modell, hogy a családok által irányított nagy ipari cégek globálisan is jelentős szereplőkké növik ki magukat. Csak hogy a legnagyobbakat említsük, ilyen például a Samsung, vagy a Hyundai. De nem könnyű elérni, hogy évtizedeken keresztül családi irányítás alatt maradjon a cég ilyen feltételek mellett.

Így mentik meg a családi cégeket


Dél-Korea vagyonos dinasztiái bonyolult módszereket fejlesztettek ki arra, hogy a pénzt és a hatalmat átörökítsék. Például holdingcégeket hoztak létre, ahol a leányvállalatokat családtagok irányítják. Jellemző a leányvállalatok közötti üzletkötés, sőt, van, hogy a nagy megrendeléseket a holdingcég helyett a leányvállalatokhoz irányítják inkább.

Azok a vállalatok, ahol az örökösök szignifikáns részesedésekkel rendelkeznek, a cégek közötti tranzakciókkal tudják növelni a bevételeiket, és az ily módon keletkező vagyon nem adóköteles - magyarázta egy tanácsadó cég. A 27 dél-koreai konglomerátumnál (ahol a mérlegfőösszeg meghaladja a 10 ezer milliárd wont) a vállalatokon belüli szerződések értéke elérte a 152,5 ezer milliárd wont 2016-ban a dél-koreai versenyfelügyelet adatai szerint. Ez közel az összes tranzakció 12 százalékát teszi ki. A top 3 cég ebben a tekintetben a Samsung, Lee Kun-hee családjával, a Chung Mong-koo által vezetett Hyundai és az SK Corp, Chey Tae-won családjával az élen.

A hatóságoknak nem tetszik


Ez a családok által irányított nagyvállalati forma sokat vesztett népszerűségéből mostanában a korrupciós és vesztegetési botrányok sorozata után és a kormányzatok figyelmét is felkeltette, akik igyekeznek a kiskapukat bezárni és természetesen minál több adót behajtani. Ez pedig hatalmas vagyonokat mozgathat meg a közeljövőben, ahogy a családok harcolni kezdenek a vagyon megtartásáért.

A versenyhatóság megpróbálja megfékezni a cégcsoporton belüli üzletkötéseket, de csak azokra a cégekre vonatkozik a szabályozás, amelyek 5 ezer milliárd won feletti mérlegfőösszeggel rendelkeznek és ahol a tulajdonos családtagjainak részesedése meghaladja a 30 százalékot. Ezt úgy próbálják kijátszani a vállalatok, hogy 29,9 százalékban maximálják a tulajdoni részesedéseket.

A Hyundai ezt például úgy oldotta meg, hogy Chung két gyermeke 2015-ben, amikor a szabályozás életbe lépett, 29,9 százalékra csökkentette részesedését a cégcsoport tőzsdén jegyzett hirdetési ügynökségében, az Innocean Worldwide-ban. Amellyel aktívan üzletelt a csoportba tartozó többi cég, a vállalat bevételei között a többi Hyundai-leánytól származó bevételek 79,9 százalékot adtak 2016-ban. A logisztikai cégben, a Hyundai Glovisban pedig szintén van egy 9 százalékos részesedése Chungnak és gyermekeinek.

A kávés cég így csinálja


A kávéiról ismert Dongsuh első termékeit 1976-ban dobta piacra, most Dél-Korea instant kávéfogyasztásának 85 százalékát adja és éves szinten 1,5 ezer milliárd won bevételt termel. Kim Jae-myeong két gyermeke irányítja a céget, a család a Dongsuh Cos. nevű cégben rendelkezik 66,1 százalékos részesedéssel, melynek legnagyobb leánycége a Dongsuh Foods. Azon dolgoznak épp, hogy az irányítást átadják a milliárdos unokáinak. Az osztogatás 2006-ban kezdődött, amikor a két gyerek 38,3 százalékos részesedést szerzett, Kim legidősebb unokája pedig 11,2 százalékos tulajdonrésszel a harmadik legnagyobb tulajdonos lett.

A tulajdonosi struktúra akkor szúrt szemet a hatóságoknak, amikor az egyik Dongsuh-cég a másiktól szerezte éves bevételeinek 93,5(!) százalékát. Az osztalékfizetési ráta 88,9 százalék volt 2013-ban, amikor az unokák több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkeztek benne. Azóta a részesedésüket a holdingcéghez transzferálták.

A rokonok által tulajdonolt vállalatokból befolyó pénz kulcsszerepet játszik abban, hogy bebetonozzák a család hatalmát, hiszen a leszármazottak arra tudják használni, hogy részesedéseket vásároljanak a családi vállalat többi üzletágában.

Az állami hatóságok így lecsúsznak a sztoriról, hiába ígérgetik, hogy minden cégméretnél vizsgálni fogják a belső tranzakciókat. A 2 ezer milliárd won mérlegfőösszeggel rendelkező Dongsuh esetén például még nem lépett. De még ha el is vágják a leányvállalatok közötti transzfer lehetőségét, még van pár módszer az öröklési adó megkerülésére. Az egyik, ha például jótékonysági alapokhoz kerülnek a családi részesedések.

A Samsung története a börtönben végződött


Az is egy módszer lehet a hatalom továbbörökítésére, ha egyesítenek leányvállalatokat, mint a Samsung C&T és a Cheil Industries fúziója volt 2015-ben, amivel Jay Y. Lee be tudta biztosítani pozícióját a konglomerátum élén és el tudta kerülni az adófizetést. A hatóságoknak fel is keltette a figyelmét a fúzió, végül vesztegetés miatt öt éves börtönre ítélték a vezetőt.

Így trükköznek a milliárdosok, hogy a családban maradjon a vagyon


Az, hogy hogyan lehet átörökíteni a vagyont a generációkon keresztül, kulcsfontosságú a dél-koreai vállalatok hagyományos üzleti modelljének fennmaradásához. De ehhez egy összetartó család kell és bízni kell abban, hogy a családfő tovább akarja adni a vagyont és a hatalmat is. Bizonyára lesznek olyan esetek, amikor nem lesz más választás, mint eladni a családi vállalatot, hogy ki tudják fizetni az adótartozást.


(Bloomerg)

A címlapkép forrása: Shutterstock