Mint múlt héten írtuk, a budapesti e-jegyrendszer drágább lesz, 3,16 milliárddal többet fizetnek a szállítónak, mint az a hatályos szerződésekben szerepel, de ezzel párhuzamosan kb. 2 milliárd forinttal csökkennek az üzemeltetési költségek. A BKK ugyan ezt nem cáfolja, de mivel a tartalék keretből finanszírozzák a "drágulást", szerintük csak annyi történt, hogy az eredetileg tervezett összeggel fut majd a projekt, de kisebb üzemeltetési költség mellett. Hogy drágult-e a rendszer, tulajdonképpen értelmezés kérdése.

A budapesti e-jegyrendszer projekt múlt heti pénzügyi áttervezését kétféleképpen értelmezhetjük:
  • egyrészt nézhetjük úgy, hogy a hatályos szerződésekhez képest hogyan változik a projekt költsége,
  • és úgy is, hogy eredetileg mennyi pénzt szánt rá a főváros saját forrásból és EBRD hitelből, ehhez képest hogyan változott a helyzet.


Előbbi alapján - ahogy mi is számoltunk - a projekt összköltsége 2 százalékkal, durván 1,2 milliárd forinttal nőtt, utóbbi alapján 2 milliárddal olcsóbb lesz projekt. De hogyan jön össze ekkora különbség?

A mi értelmezésünk szerint a hatályos szerződésekhez képest kell nézni, hogyan változott a projekt költsége. A szállítónak 3,16 milliárddal többet fizetnek, de egy sor üzemeltetési feladat is átkerül hozzájuk, melyre 2 milliárdot terveztek a BKK-nál, így adódik a 2 százalékos, durván 1,2 milliárd forintos drágulás. Erről részletesen itt írtunk:

2017.06.14 11:27 Megtudtuk, mitől lesz drágább a budapesti e-jegyrendszer
A BKK viszont kérdésünkre elárulta, miért írtak egy "Nem nőtt az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes költsége" c. közleményt még múlt csütörtökön. Mivel elsőre nem tudtuk értelmezni a szűkszavú közleményt, megkérdeztük, mégis hogyan jön ki a matek. Részletes levelükben szereplő álláspontjukat változtatás nélkül közöljük alább:

Az Elektronikus jegyrendszer projekt eredeti keretösszege nem nőtt a Közgyűlési határozat után sem, hiszen az eredetileg a projekt megvalósításához rendelkezésre álló EBRD hitelkeret összege nem változott, illetve az eredetileg rendelkezésre álló, Fővárosi Önkormányzat által nyújtott keretösszeget (Fejlesztési Megállapodás keretében átadott forrás) - mely 2015-ben átmenetileg csökkentésre került- visszaemelték az eredeti összegre, viszont a BKK üzleti tervében működési ágról finanszírozott üzemeltetési költség, hitelkamat és rendelkezésre tartási díj összege jelentősen csökkent.

Ami változott a belső pénzügyi összetétel átstrukturálását követően a kivitelezéssel kapcsolatban:

Az eredetileg a projekthez kapcsolódó Hitelkeret (54,5 Millió EUR) teljes egészében a szállítóhoz kerül a lehívást követően. Ezáltal a Szállítói szerződés projekt megvalósítására vonatkozó összegének EBRD hitelből finanszírozott része az eredeti 44,4 Millió EUR-hoz képest 10,1 Millió EUR-val nő.

Ezen túl - a korábban a BKK feladatkörébe tartozó implementációs feladatkörből (amelyre az eredetileg meghatározott, Fejlesztési Megállapodásban szereplő 5,3 Milliárd forint keretösszeg biztosít fedezetet) 4,5 millió EUR értékben átkerültek részfeladatok a szállító feladatkörébe, az egyutas felelősségi rendszer megvalósítása érdekében.

Fentiek miatt a szállító által megvalósítandó feladatok további 14,6 millió EUR-val bővültek - ezzel 59,0 Millió EUR-ra bővítve a teljes szállítói szerződés összegét - azonban ebben az esetben a BKK-nak nem kell megvalósítani bizonyos, a kivitelezéshez kapcsolódó, eredetileg általa megvalósítandó feladatokat. Tehát csak a forrásszerkezet átrendezése történik.

Ami változott a projekt műszaki, technikai változásai miatt az üzemeltetéssel kapcsolatban:

Az eredetileg körülbelül 46 Millió EUR értékű, a projekt kivitelezése alatt és az azt követő 5 évre vonatkozó rendszerüzemeltetési költség (szintén a Scheidt & Bachmann vállalkozói szerződésének részeként) a telepítendő rendszer technológiai összetételének változása miatt körülbelül 2 Milliárd forinttal csökken, a teljes üzemeltetési időszakra vetítve.

A közgyűlési előterjesztésben a hatályos szerződésben lévő forrás kereteket kellett összevetnünk a módosítás hatásaival, így került megjelenítésre a 2%-os eltérés, mely a Fejlesztési Megállapodás keret visszaállításának költségnövelő és az üzemeltetési költségcsökkentő hatásából adódik össze.

Így megállapítható, hogy a hatályos szerződésekhez képest ugyan valóban 2%-os költségnövekedés tapasztalható a projektben, azonban a jelen levelünkben leírtak szerint a projekt eredeti keretösszege nem növekedett, hiszen az eredeti szerződés szerinti EBRD hitel és az eredetileg nyújtott fővárosi forrás kerül felhasználásra, csökkenő üzemeltetési díjak mellett.


A címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László