A magyar gazdaság úszik a készpénzben, a GDP-arányos készpénzállomány szinte megtorpanás nélkül emelkedett tovább az elmúlt egy évben is. A készpénztartás nagyon olcsó, a készpénzfelvétel 150 ezerig havonta kétszer ingyenes, az átutalásokat tranzakciós díj terheli. Mindezt láthatólag egyelőre nem képes ellensúlyozni az immár kétszeres fokozatba kapcsolt kártyás POS-terminál telepítési program, és a kártyás fizetések folyamatos terjedése. Varga Mihály minisztériuma jól érzi, hogy újabb eszközökre van szüksége a készpénz elleni harcban, az egyik új fegyvere lesz ebben a vállalatok közötti és akár a lakossági készpénzmozgások korlátozása, a másik pedig az állami ki- és befizetések elektronizálása.

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Banking Technology konferencián, november 16-án. Ne maradjon le róla!



Úszunk a készpénzben


Már korábban is írtunk róla, hogy a gazdasági növekedés természetes következményeként egyre több készpénzre van szükség egy gazdaságban, a fizetési eszköz likviditása így fenntartható. Ezért nem érdemes a készpénz nominális állományát önmagában vizsgálni, helyette célszerűbb például ezt a gazdasági növekedéshez viszonyítani.

A rossz hírünk az, hogy a növekedési pályán lévő gazdaságunknál gyorsabb ütemben nő a forgalomban lévő készpénzállomány, a GDP-arányos készpénzállomány az idei első negyedévben már meghaladta a 13 százalékot. Az öt évvel ezelőttihez képest közel másfélszeresére emelkedett, tavaly óta fél százalékponttal nőtt ez az arány.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


A készpénzmennyiség változása az elmúlt években szektoronként eltérő volt:
  • A legnagyobb súlyú háztartási szektornál van a nemzetgazdaság teljes készpénzállományának 78 százaléka, amely az elmúlt öt évben 70 százalékkal nőtt. Szerencsére a háztartások készpénzállományának növekedési üteme 2016-ban már mérséklődött valamelyest (+7,9%).
  • A második legnagyobb súlyú (14,9%) szektorban, a nem pénzügyi vállalatoknál ötéves időtávon még nagyobb, 96,1 százalékos volt a készpénzmennyiség növekedése.
  • A pénzügyi vállalatoknál csak kevesebb mint harmadával nőtt a készpénzállomány az öt évvel ezelőttihez képest.
  • A készpénzállomány a legnagyobb mértékben a kormányzati szektorban emelkedett ötéves (+117%,5%) időtávon, de a teljes állománynak csak jelentéktelen része van az államnál (0,2%).

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


Mintegy 400 milliárd forintnyi külföldi valuta van Magyarországon, ezzel együtt mutatja az alábbi ábra az egyes szektorokban a készpénzállomány megoszlását az első negyedév végén.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


A Bloomberg egy korábbi cikkében közölt ábrája ugyan 2015-ös adatokat gyűjtött össze, de azért az sokat elmond a helyzetünkről, hogy kb. a 2015-ös Moldova szintjén van most a GDP-arányos készpénzállományunk mutatója.


Az MNB 3 mutatószámot szokott vizsgálni, amely a magyarországi elektronikus pénzforgalmat vizsgálja uniós összevetésben. Ezek szerint közelítünk az uniós átlaghoz az elektronikus fizetésekben, de volna még hova fejlődni itt is:

  • Az átutalások összegének GDP-hez viszonyított mutatójában már közel járunk az uniós átlaghoz: a magyar GDP 16,2-szer fordult meg az átutalási rendszerekben, az uniós átlag 17,6 volt 2015-ben ebben a mutatóban.
  • Az éves lakossági fogyasztáshoz mért elektronikus fizetések terén sokat javultunk, tavaly már 20,7 százalékon állt ez az arány Magyarországon, ugyanakkor az uniós átlag ennek közel másfélszerese (30,2%) volt 2015-ben.
  • A közüzemi és egyéb számlák elektronikus fizetésében (38,9%) viszont már nagy a lemaradásunk, de az utóbbi időben a Magyar Posta fejlesztései miatt ez is sokat javult, közelítünk az uniós átlaghoz (70%).

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


Készpénzcsökkentő intézkedések


A Varga Mihály vezette NGM (az MNB szakmai támogatása mellett) az elmúlt években többször is jelezte, hogy tisztában vannak a készpénz szürkegazdaságot élénkítő hatásával, ami ellen készek is lépéseket tenni. Az online pénztárgépek és az elektronikus számlázás mellett a készpénzes fizetések ellenösztönzőjeként vezették be azt a 2,4 milliárdos POS-terminál telepítési programot, amelynek újabb, ugyanekkora keretösszegű kibővítéséről augusztus végén jelent meg a határozat a Magyar Közlönyben.

A kormány szeptember elején bejelentett új, a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő átfogó hétéves stratégiájában több új készpénzmentesítő eszköz is szerepel, ezek:
  • a vállalatok közötti készpénzes fizetésekre vonatkozó havi másfél millió forintos felső határt két lépcsőben akár 500 ezer forintra lehet csökkenteni,
  • a készpénzfizetési korlátozást akár a természetes személyek és vállalkozások közötti készpénzforgalomra is ki lehetne terjeszteni.
  • az állami kifizetések (például állami tulajdonú cégek kifizetései, támogatások, juttatások, nyugdíj kifizetések) kizárólag elektronikus úton való kiegyenlítése is fontos lépés lehetne a készpénzmentesítésben,
  • az állami intézményekhez történő befizetések (pl. okmánybélyeg) esetén minden esetben meg kell teremteni az elektronikus fizetés lehetőségét (pl. bankkártyás fizetés, átutalás, csoportos beszedés, stb.).


A stratégiában plusz infóként még egy konkrét cél is szerepel a POS-telepítési programmal kapcsolatban, mint írják:

Célként kitűzhető, hogy 2020 végére minden hazai kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó ipari egység rendelkezzen elektronikus fizetést lehetővé tevő terminállal.


Dicséretes, hogy az állam - nagyon helyesen - a saját háza táján söpröget a fenti intézkedések jó részével, hiszen a nyugdíjak és más állami ki- és befizetések elektronizálásával drasztikusan lehetne csökkenteni a készpénzforgalmat és a készpénzkeresletet. Más kérdés, hogy például a nyugdíjak kizárólag elektronikus számlára történő kifizetése nagy politikai és társadalmi felháborodást válthat ki, ha nem megfelelően időzítik a lépést. Az időzítés két fontos eleme, hogy
  • a POS-terminál telepítési program tényleg közel 100 százalékos lefedettséget biztosítson az ország teljes területén, minden kereskedőnél és szolgáltatónál, (ezt kellően gyorsan valószínűleg csak szabályozással lehetne elérni),
  • és a banki alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés nagyon olcsó és nagyon egyszerű legyen.


Ez a stratégiában is említett szociális alapszámla kellően jól kidolgozott formájával történhetne. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy a már létező alapszámla konstrukcióról tavalyi gyorselemzésünkben is bemutattuk, hogy ez egy balul sikerült árazású, piaci alapon valószínűleg nem működő termék lett.

A vállalatok közötti készpénzes tranzakciók korlátozása még csak-csak ellenőrizhető pl. az elektronikus számlázási és az online pénztárgépek rendszerén keresztül, de a lakossági készpénzes fizetések korlátozása nem tűnik túl életszerűnek, főleg az ellenőrző eszközök hiánya miatt. Talán néhány nagy fizetési tranzakció esetén, például házvásárláskor vagy autóvásárláskor, amikor eleve állami/intézményi/jogi szereplők is ráláthatnak a tranzakcióra, valamennyit segíteni fog ez is a készpénzhasználat csökkentésében.

Olcsó készpénz


A készpénztartásnak alternatív költsége van, vagyis ha nem a nulla kamatú készpénzben lenne a pénzünk, akkor valamennyi hozamot kaphatnánk a megtakarításunkra. Ezt bukjuk el a készpénz tartásával, de olyan alacsony a hasonlóan likvid, közel kockázatmentes megtakarítási formák hozama, hogy a lakosság és egyes vállalatok egyszerűen inkább készpénzben tartják a megtakarításukat.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


Ugyanakkor a lakossági pénzügyi eszközöknél, ahogy fent is már említettük, az elmúlt időszakban csökkent a készpénz felhalmozásának üteme, tavaly és idén az első félévben is visszafogottabb volt a készpénzállomány növekedése a korábbinál. De mint láthattuk, még ez a visszafogottabb növekedés ütem is bőven elég volt arra, hogy a gazdasági növekedést meghaladja a készpénzállomány bővülése.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


A készpénz az idei első félévben is még az egyik legnépszerűbb lakossági befektetési forma volt, az állampapírral és a befektetési jegyekkel szorosan az élen.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?


Tranzakciós Illeték, ingyenes készpénzfelvétel


A tranzakciós illetéket van, aki készpénzhasználatot csökkentő ösztönzőként emlegeti, ugyanis a készpénzfelvételekre kétszer magasabb illeték (6 ezrelék) vonatkozik, mint az átutalásokra. De legfeljebb csak akkor lenne előbbi állítás igaz, ha
  • egyrészt a havi kétszeri 150 ezerig ingyenes készpénzfelvételt nem vezették volna be nem sokkal a tranzakciós illeték után, ingyenessé téve ezzel a készpénzfelvételek tetemes részét,
  • másrészt ha a cégeknek és háztartásoknak csak elektronikus úton érkező jövedelme lenne.

Utóbbi azért fontos, mert a készpénzben jelentkező jövedelmek bankba áramlására mindenképpen negatív ösztönzőként hat, ha drágul a bankolás, és a tranzakciós illeték látványosan tette ezt. Teljesen mindegy tehát, hogy mennyivel drágább a készpénzfelvétel az átutalásnál vagy éppen a kártyás fizetésnél, ha a készpénz soha nem kerül bankszámlára.

Az ügyfelek számára 2016-ban legalább már fajlagosan csökkent a bankolás költsége az MNB szerint: a bankok pénzforgalmi szolgáltatásokból származó díjbevétele tavaly 0,2 százalékkal nőtt, miközben a forgalom 12 százalékkal emelkedett.


Ma a bankkártya a legfontosabb alternatívája a készpénznek, a magyarok pedig egyre többet és egyre nagyobb összegben fizetnek a plasztikokkal, ami legalább jó hír. Az MNB kezdeményezésére 2019 közepén bevezetésre kerülő azonnali átutalási rendszer pedig a kártyáknak és a készpénznek egyszerre teremthet majd új versenytársat. Az új típusú fizetési megoldások megszületése érdekében arra is szükség lesz, hogy az átutalásokat másképpen árazzák a bankok, a tranzakciós illetéket pedig vagy megszüntesse, vagy átalakítsa a szabályozó.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?



Ha valaki nem tudná, azért nem jó nekünk a sok készpénz, mert

  • a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni vagy illegális bevételekre szert tenni, ezért a fekete- és szürkegazdaság melegágya,
  • a készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása stb. éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak az MNB egy becslése szerint.
  • a világ egyszerűen arrafelé halad, hogy a készpénz jelentősége marginális lesz, a transzparens, kényelmes, biztonságos elektronikus fizetési formák váltják fel idővel.


További érdekesség, hogy az MNB számításai szerint a fizetési tranzakciók akkor lennének olcsóbbak elektronikusan, ha legalább 40 százalékuk így zajlana. 2016-ban 20-25 százalék körülire becsülték az arányukat, tehát még volna hova fejlődni.

Fuldoklik az ország a készpénzben, elsül a kormány gyilkos fegyvere?



Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Banking Technology konferencián, november 16-án. Ne maradjon le róla!


A címlapkép forrása: MTI Fotó: Balaton József