A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság - derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez - olvasható a Mastercard közleményében.

A Mastercard megbízásából az IPSOS tíz közép- és kelet-európai országban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) készített felmérést az árnyékgazdaságról:
  • A többség (69%) úgy gondolja, hogy az árnyékgazdaság miatt kevesebb forrás jut a közösségi javak előállítására, így például az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére.
  • A válaszadók több mint 70 százaléka felismerte, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemnek negatív hatása van a gazdasági növekedésére, és mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez.
  • Ezért a felhasználók több mint 80 százaléka elvárja a kormányától, hogy aktív szerepet vállaljon az árnyékgazdaság elleni küzdelemben.
  • Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka ért egyet azzal, hogy a kormánynak fel kell vennie a harcot a jelenséggel, Lengyelországban ez az arány alacsonyabb (72%), Bosznia-Hercegovinában viszont kiugróan magas (93%).


A válaszadók majdnem fele (45%) csak akkor őrzi meg a pénztárnál kapott blokkot, ha tudja, hogy szüksége lesz rá. A kutatás arra is rávilágított, hogy a felhasználók nem minden esetben tudják, hogy a készpénzmentes fizetés nagymértékben segítheti az árnyékgazdaság visszaszorítását. A régióban megkérdezetteknek mindössze 37% -a találta úgy, hogy ha készpénz helyett kártyával fizet, azzal hozzájárul az árnyékgazdaság csökkentéséhez.

Magyarországon ez az adat 13% volt, ami az egyik legalacsonyabb arány Kelet-Európában.


Régiószerte a kutatás résztvevőinek közel 80 százaléka fizetne gyakrabban elektronikusan a jó cél érdekében, az arány főleg Romániában magas (85%). Magyarország ilyen tekintetben valamivel elmarad az átlagtól (73%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ugyanakkor hozzuk a régiós szintet.

Felismerve, hogy az elektronikus és regisztrált tranzakciók segítik csökkenteni az árnyékgazdaság mértékét, a válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy jobban figyelne arra, hogy minden vásárlásnál eltegye a fizetést igazoló számlát vagy blokkot. Magyarországon a megkérdezettek 4/5-e válaszolta ezt, Csehországban ez az arány 71 százalék, míg Bulgáriában kiugróan magas, 94 százalék.