Ma lépnek életbe a megújított európai pénzforgalmi irányelv, vagyis a PSD2 miatti változások, amely révén egyrészt új pénzügyi szolgáltatók születhetnek, másrészt egy sor bankkártyás részletszabály is megváltozik. Előbbi azt jelenti, hogy a számláinkat majd egyetlen alkalmazáson keresztül kezelhetjük, és új fizetési módozatok alakulhatnak ki, a bankkártyáknál pedig elsősorban a visszaélésekre vonatkozó szabályok változnak, méghozzá az ügyfelek javára. Mutatjuk a részleteket.

Szeptember végén nyújtotta be Varga Mihály a parlamentnek azt a törvénycsomagot, amelyet már régóta vártak a hazai bankok és fintech cégek, ugyanis az unión belüli pénzforgalmat harmonizáló PSD2 nevű irányelv nagy változást hozhat a bankolásban. Nem sokkal később el is fogadták a javaslatot. Az új irányelv a bankoknak kiélezettebb versenyt, a fintech cégeknek könnyebb piacra lépést hozhat.

Jöhetnek a fintechek


Az irányelv új típusú szolgáltatók megjelenését teszi lehetővé: az úgynevezett külső szolgáltatók (TTP-k) kétféle új szolgáltatást nyújthatnak: számlainformációs (AISP) és fizetéskezdeményezési (PISP) szolgáltatókká válhatnak. Az új szolgáltatásokhoz az ügyfelek engedélyével banki adatokat lehet lekérdezni, vagyis a fintech szolgáltatók is hozzáférést kapnak a banki rendszerekhez - szabályozott módon. Ezért úgy is fogalmazhatunk, hogy a szabályozás "kinyitja a bankokat" előttük.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új, például a kártyatársaságokat az értékláncból kihagyó fizetési szolgáltatások jöhetnek, illetve olyan számlaaggregátor szolgáltatók, akiknél egyszerre több számlát is kezelni lehet. A PSD2 célja mindemellett az, hogy a most szürkezónában mozgó szolgáltatóknak világos szabályokat adjanak, illetve a szabályozó (nálunk az MNB) "cserébe" felügyeletet is kap az új szolgáltatók felett.

A PSD2 technikai részletszabályainak (RTS) kidolgozását az Európai Bankhatóság felügyeli és koordinálja, ezek egy része még nem készült el vagy a tagországok nem implementálták. Ugyanakkor az MNB itthon világos szabályokat alakított ki az EBA ajánlásai alapján a bankoknak az átmeneti időszakra. November 16-án Farkas Ádám, az Európai Bankhatóság főigazgatója Banking Technology konferenciánkon beszélt erről szakmai közönségünknek. Egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a bankoknak nem védekezniük kell, hanem kihasználni a PSD2 adta lehetőségeket.


2017.11.27 14:32 Elfogadták a bankokat felforgató törvény legfontosabb részletszabályát

Mi minden változik a kártyáknál?


  • Mostantól, ha visszaélés történik egy bankkártyával, nem az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy minden alapvető kártyahasználati óvintézkedést betartott és nem járt el csalárd módon, hanem a banknak kell bizonyítania, hogy az ügyfél volt gondatlan vagy járt el rosszhiszeműen.
  • Ha egy kártyát ellopnak, vagy az ügyfél elveszíti, akkor mostantól 45 ezer forint helyett 15 ezer forint lesz az a limit, ameddig az ügyfelet terheli egy esetleges visszaélés miatt keletkező kár. A 15 ezer forint feletti rész ebben az esetben a banké. Az elveszett, ellopott kártya pótlásának díjánál csak a pótlással összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költség lehet elszámolni, így például a korábbi kártya letiltására nem szedhetnek díjat a bankok.
  • Ha visszaélés történik, akkor a kártya mögötti számláról ellopott összeget az ügyfél bejelentését követően haladéktalanul, de legkésőbb az eset másnapján vissza kell töltenie a banknak. A pénzintézetnek ezután 1-3 hónapja van arra, hogy bizonyítsa az ügyfél esetleges gondatlanságát, bűnösségét.
  • Ez utóbbi alól csak abban az esetben mentesülhet a bank, ha komoly a gyanú, hogy az ügyfél részt vett a visszaélésben, de ebben az esetben bejelentést kell tennie a banknak az esetről a felügyeletnél. A kártyahasználat biztonsági szabályait továbbra is be kell tartani, ezek között szerepel például, hogy a PIN-kódot ne tartsuk a kártya mellett felírva, vagy hogy ne áruljuk el másnak azt. Továbbá a papír alapú számlaértesítő megérkezését követő 30 napon belül jelenteni kell a visszaélést, de minél előbb.
  • Az a tipikusan szállodai szobafoglalásnál, vagy autókölcsönzésnél, külföldön tankolásnál előforduló gyakorlat, amikor a fizető fél jóváhagyásával egy nagyobb összeget zárolnak a (hitel)kártyán, majd hónapokkal később oldják csak fel a zárolt összeg fel nem használt részét, megszűnik. A bankok csak akkora összeget zárolhatnak a kártyákon, amekkorát az ügyfél jóváhagyott, majd amikor a pontos összegről megérkezik a bankhoz a fizetési kérelem, akkor az el nem költött részre haladéktalanul fel kell oldani a zárolást.
  • A bankoknak és az új fizetési szolgáltatóknak olyan biztosítással kell rendelkezniük, amely egy visszaélés esetén az ügyfél pénzét teljes egészében fedezi.

Hogyan állunk most a kártyás csalásokkal?


A legfrissebb statisztika szerint a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal 2017 második negyedévében elkövetett nagyjából 10000 darab visszaéléssel 245 millió forint kárt okoztak a kibocsátói oldalon, melynek nagyjából 9 százaléka terhelte az ügyfeleket. A fizetési kártyás összforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony a visszaélések aránya. A visszaélések elsődlegesen a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódnak.

A visszaélések típusát tekintve főleg a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, alapvetően internetes tranzakciók vannak túlsúlyban. A magyarországi kártyaelfogadói hálózatban elkövetett visszaélések száma közel 1200 darab, összértéke kicsit több, mint 50 millió forint volt.

Mától új világ jön a bankkártyáknál - A változás mindenkit érint Magyarországon


Mától új világ jön a bankkártyáknál - A változás mindenkit érint Magyarországon



Egy kis módszertani magyarázat

Az MNB a statisztikáiban megkülönbözteti a kibocsátói és az elfogadói oldalon jelentkező visszaéléseket, az ezek alakulását bemutató ábrákon szereplő értékeket nem lenne helyes egyszerűen összeadni, ugyanis a két adatsor átfedéseket tartalmaz. Azok a visszaélési tranzakciók, melyeket egy belföldi bank által kibocsátott kártyával egy belföldi kereskedőnél hajtanak végre, mindkét statisztikában szerepelnek.

Utóbbi esetek a visszaélések csupán tizedét teszik ki (vagyis a két adatsorból nagyjából 5-5 százalékot kellene levonni, hogy összeadhatóak legyenek az adatok). Erre az a magyarázat, hogy jellemzően a Magyarországon ellopott adatokkal és kártyákkal külföldön élnek vissza, míg a magyar elfogadóknál a más országban szerzett kártyaadatokkal és plasztikokkal követnek el csalásokat.