Ritka pillanat, amikor a bankok és a fintech cégek együtt örülnek valaminek, amit ráadásul egy szabályozó tesz. Pedig most pont ez a helyzet, hiszen az MNB vizsgálja egy magyar regulatory sandbox bevezetésének lehetőségét, ami egy nemzetközi szinten is előremutató megoldás a fintech szektor támogatására és szabályozására. Egy olyan innovációs központot (multilaterális konzultációs platformot) is létrehoznának, amely a kezdeti fázisban lévő fintech startupoknak, vagy akár a már piacon levő szereplőknek segítene eligazodni szabályozási kérdésekben, és a piaccal együttműködve segítené elő a jó ötletek üzleti megvalósítását. Az új kereteket viszonylag gyorsan, akár egy éven belül is lefektethetik, a projekt koncepciójának kidolgozásával november végére végezhetnek a jegybanki szakértők. Az MNB-től első kézből tudtuk meg a részleteket.

A regulatory sandbox és innovation hub témában az MNB igazgatója, Szombati Anikó tart előadást Banking Technology konferenciánkon, november 16-án. Ne maradjon le róla!



Elindult a projekt


Átfogó piaci felmérést hajtott végre a nyáron az MNB a fintech, a magyar banki és kockázatitőke szektorban, illetve áttekintették a külföldi regulatory sandbox típusú példákat, jelenleg a felmérés utolsó fázisa zajlik. Az elemzés célja, hogy meghatározzák, volna-e igény egy innovációs központ és egy regulatory sandbox típusú szabályozói keretrendszer kialakítására Magyarországon, és ha igen, akkor pontosan hogyan épüljön fel az új ökoszisztéma.

Az MNB-n belül is több igazgatóságot érintő átfogó projekt eddigi legfontosabb tapasztalata, hogy Magyarországon a piaci szereplők (a bankok, fintechek és a kockázatitőke-társaságok) egységesen pozitívan reagáltak a jegybanki kezdeményezésre. A piaci szereplőknek ugyanis kifejezett érdeke, hogy a kókler cégek fennakadjanak a rostán, míg az innovatív, üzletileg is életképes ötletek fejlődését felgyorsítsák. A jegybank egyrészt katalizálni szeretné új digitális technológiák terjedését, ami javítaná a hazai bankrendszer költséghatékonyságát. Másrészt az új, innovatív technológiák mélyebb megismerésén és azok szabályozási lehetőségein keresztül mérsékelni igyekszik a jövőben potenciálisan megjelenő rendszerszintű kockázatokat.

November végére készülhet a regulatory sandbox koncepciót összefoglaló dokumentum, amelyben számos felmérés és elemzés eredményeit, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatokat összegzik annak érdekében, hogy átlássuk, Magyarországon milyen irányba lehetne elmozdulni.


A magyar tervekről először ebben a cikkünkben írtunk:
2017.06.02 15:02 Hatalmas újításon dolgozik az MNB

Mi az a regulatory sandbox?

A regulatory sandbox nyers fordításban "szabályozói homokozót" jelent, vagyis egy olyan elszigetelt "tesztpályáról" van szó, ahol a fintech cégek valódi ügyfeleken tesztelhetik a szolgáltatásukat, mégpedig a hatóságok jóváhagyásával és ellenőrzése mellett. A fintech cégek ideiglenesen mentesülhetnek bizonyos prudenciális előírások alól vagy korlátozott engedélyhez juthatnak, miközben egy szűkített fogyasztói körön tesztelhetik megoldásaikat. Egy win-win szituáció jöhet létre azzal, hogy az MNB eleve kontroll alatt tartja az adott céget, azonosíthatja a termék működésének kockázatait és a kritikus szabályozandó pontokat, a fintech cég pedig kipróbálhatja magát valódi ügyfeleken, a befektetői pedig láthatják, hogy van-e kereslet az adott szolgáltatására. Röviden már olvashattak a koncepcióról az érdeklődők az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentésének 9. fejezetében.

A fintech szektor kockázatai


Az MNB a nemzetközi példákat figyelemmel követve úgy látja, vannak olyan szegmensek, ahol a kisebb fintech cégek élre törnek, vagy éppen a technológiai óriások (Google, Facebook) olyan széles körben kínálnak pénzügyi szolgáltatásokat, hogy az már nemcsak a bankoknak jelent komoly versenyt, hanem pénzügyi stabilitási szempontból is megjelennek tényezőként a szabályozói radaron:

Előfordul, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatások kikerülnek a felügyelet látóköréből, ami egyrészt mikroprudenciális vagy fogyasztóvédelmi, sőt akár makroprudenciális, kockázatokat is hordozhat, hiszen itt meglehetősen nagy koncentráció is kialakulhat.


- mondja Szombati Anikó, az MNB makroprudenciális politikáért felelős területének ügyvezető igazgatója, aki a regulatory sandbox projekt fő koordinátora.

Gabler Gergely, az MNB Speciális kompetencia igazgatóságának igazgatója hozzátette:

"Ha túl szigorúak vagyunk, és megpróbáljuk teljesen kizárni ezeknek a cégeknek a működését, akkor - azon túl, hogy az innováció útjába állunk - e szolgáltatók könnyen el tudnak tűnni a horizont alatt, kikerülnek a látókörünkből, és akár határon átnyúló szolgáltatásként is részt vehetnek a hazai piacon. Ha viszont túlzottan lazán szabályozzuk a szektort, akkor jogosan merülhet fel a kritika, hogy egy nagyon szabályozott pénzügyi szektor mellett olyan szereplők működhetnek, lényegében versenytársként, akikre lazább feltételek vonatkoznak, és ez nem fair versenyelőny. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ezt a gordiuszi csomót átvágjuk, és ennek az egyik fontos eszköze lehet a regulatory sandbox bevezetése".

Hogy nézhet ki a gyakorlatban?


A nemzetközi gyakorlatban már léteznek olyan megoldások, amelyek ígéretesek, és az MNB is hasonlóban gondolkozik. Ezek közül az első regulatory sandbox, a brit FCA megoldása az egyik legjobb követendő példa, de hasonló még az ausztrál és a szingapúri keretrendszer.

Az eddig működő regulatory sandboxoknak három fő eleme van, ezek közül az első lépés, hogy a pályázó fintech céget 5 alapkérdést illetően megvizsgálják:
  • Valóban pénzügyi szolgáltatás nyújtásáról vagy támogatásáról van szó?
  • Van-e hozzáadott értéke az innovációnak, ténylegesen értéket teremt-e a fogyasztóknak?
  • Valóban új-e az ötlet, különbözik-e azoktól a megoldásoktól, amelyek jelenleg a piacon elérhetők?
  • Szükséges-e a tesztelés az üzleti modellből fakadóan?
  • Van-e megfelelő üzleti koncepció, kockázatkezelési megadásokat is magába foglaló megvalósíthatósági terv, amelyek indokolják a tesztet?


Ha az első lépésben mindenhol megfelelt a pályázó cég, akkor elkezdődik a párbeszéd a szabályozóval, hogy milyen módon szeretnék tesztelni az adott innovációt. Nagyon sokféle fintech cég létezik, ezért a teszt is sokféle lehet: nem mindegy, hogy P2P hitelezésről, közösségi finanszírozásról, fizetési szolgáltatókról vagy például robottanácsadóról van szó. Mások a kockázatok, emiatt teljesen mások lehetnek a szabályozói védelmi vonalak is. Ezért a hatóság cégre szabottan tárgyalja le a részleteket, hogy mennyi emberrel zajlana a teszt, meddig tartana, milyen limitekkel dolgozna, milyen engedményeket kaphatnak a szabályozás alól, és cserébe milyen garanciákat vállalnak.

"Ha például egy robottanácsadó cégről van szó, akkor eleve a digitálisan és pénzügyileg érett ügyfélkörre szűkítenénk a tesztelést. De ezentúl is meghatározandó, hogy ha az ügyfél befektet és elbukja a pénzét az algoritmus bizonyíthatóan rossz működéséből adódó döntéseinek köszönhetően, akkor mégis mekkora az az összeg, amit a cég megtérítene a tesztbefektetőknek" - említ egy példát Horváth Gábor, a Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezető közgazdasági szakértője.

Ezután következik a teszt, majd az értékelés. Amennyiben sikeres volt a tesztfázis, a fintech szolgáltatás beépülhet a normális működésbe, egy normál licencet szerezhet a vállalat. Ha nem, akkor vagy maga a fintech cég is rájön, hogy ez valamiért nem működik, és valami újjal kell próbálkozniuk, vagy ha kijavítható a probléma, akkor egy új körben újrakezdődhet a tesztelés.

Külföldön az a gyakorlat, hogy időszakonként indítanak jelentkezési köröket, amikor pályázni lehet a tesztelésre, így a tesztfázis alatt már nem fogadnak be új cégeket. A briteknél egyébként nemrég indult el a harmadik ilyen kör. Az MNB projektcsapata is ebben a modellben gondolkozik, a végső döntés viszont a Pénzügyi Stabilitási Tanácsé.

Innovation hub


Az ausztrál regulatory sandbox egy innovációs központon (innovation hub) belül működik, első körben a fintech cégeknek lehetőségük van egy "multilaterális konzultációs platformon" kérdezni a szabályozó hatóságtól.

Sok az olyan induló fintech garázscég, amely általában IT-szakemberekből vagy egyetemistákból áll. Adott esetben az általuk kifejlesztett technológiai megoldások nagyon innovatívak, azonban arról kevés szó esik, hogy ez hogyan működhet a valóságban, a valós szabályozói környezetben.

Azt sem feltétlenül ismerik, hogy az átaluk kifejlesztett megoldás milyen pénzügyi szolgáltatásnak minősül, és ennek milyen prudenciális feltételei lehetnek. Mit jelent például az, hogy tőkemegfelelés, milyen feltételei vannak a betétgyűjtésnek stb.


- magyarázza a projektben szintén részt vevő Fáykiss Péter, az MNB makroprudenciális igazgatóságának igazgatója.

Az innovation hub egy olyan együttműködés, ahol a cégek az ötleteiket, egyedi kérdéseiket feltehetik a szabályozónak, hogy az ötletnek van-e realitása, belefér-e a szabályozói keretekbe, dolgozzanak-e tovább rajta ahhoz, hogy egyszer egy komoly business case legyen belőle, amit utána már tesztkörnyezetben érdemes megvizsgálni az elejétől a végéig.

Piaci alapú platformokat számos országban találni, de több helyen kezd a szabályozó és felügyelő hatóságok szoros bevonásával vagy irányítása alatt üzemeltett modell is elterjedni. Ilyen innovation hub jellegű kezdeményezés formálódik már Franciaországban, Németországban és Litvániában, illetve a régióban Lengyelországban. A lengyelek egy hosszú előkészítő szakaszon vannak túl, és most ősszel alakul meg az a szervezet, ami az innovation hub kereteit adja.


Mikor jöhet létre?


Technikailag viszonylag gyorsan kialakítható a keretrendszer, de természetesen a Nemzgazdasái Minisztériumnak mint jogszabályalkotónak is fontos szerepe lesz ebben.

A gyakorlat az, hogy egy támogató döntés megszületésétől elvileg egy éven belül elindulhatnak ezek a folyamatok, felállhat az addig összegyűlt tapasztalatok alapján egy innovation hub, majd később a regulatory sandbox.


Egy másik fontos szempont, hogy mivel uniós rendeletek és irányelvek is vonatkoznak a pénzügyi szolgáltatást nyújtókra, így az ezekben megfogalmazott minimum elvárások alól jelenleg nem lehet mentesítést adni. EU szinten sajnos még csak most kezdődött el a munka arról, hogy milyen szabályozói megoldással - akár egy EU szintű regulatory sandbox keretében - lehetne a fintech innovációk tesztelését elősegíteni. Mint számos más európai döntéshozatal esetében, az egyes tagországok ezen területen is különböző állásponton vannak és hosszabb egyeztetési folyamat várható. Ennek során lehet majd megfelelő diplomáciával egy olyan közös, EU szintű szabályozási keretrendszert kialakítani, amely egyben működőképes is. Amíg ez nem alakul ki, addig az egyes tagországok a nemzeti szintű megközelítéseiket alkalmazzák.

Idén nyáron zajlott le egy írásos véleményezési kör, amit az Európai Bizottság kezdeményezett arra vonatkozóan, hogy milyen szabályozói megoldásokkal ösztönözhetők a fintech innovációk. Ennek kapcsán igyekeztük felhívni a hazai bankok és fintech cégek figyelmét arra, hogy vegyenek részt a konzultációban, oda is juttassák el az igényeiket
- mondja Fáykiss Péter.

Ennek a feldolgozása már nagyjából lezárult, illetve most az a kérdés, hogy európai szinten hol találják meg azt az egyensúlyt, ami kellően tág teret ad az innovációnak, de biztosítja a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését is.

Az EKB most általánosságban is megindított egy licencadási konzultációt néhány hete, ami arról szól, hogy mind külön a fintech cégekre, mind pedig az általános licencadásra vonatkozóan mire lenne igény. Ez értelmezhető úgy is, hogy az EKB is elkezdte pedzegetni az innovation hub, illetve a regulatory sandbox koncepciót. Meglátjuk, hogy mire jutnak.

Az MNB nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak számít azzal, hogy már zajlik egy regulatory sandbox és innovation hub jellegű keretrendszer kidolgozása. Bár tavaly már látszódott, hogy tisztán piaci alapon, spontán is elindult a bankok, fintech cégek és a kockázati tőketársaságok alkotta új ökoszisztéma kiépítése, azért a szabályozói oldal ennek a fejlődésnek hatalmas lendületet adhat. Ez pedig összességében a pénzügyi szektor versenyképességét javíthatja már rövid-közép távon is.


A regulatory sandbox és innovation hub témában az MNB igazgatója, Szombati Anikó tart előadást Banking Technology konferenciánkon, november 16-án. Ne maradjon le róla!