A Facebook alig 13 év alatt több mint 2 milliárd aktív felhasználót gyűjtött, mostanában pedig eredeti profiljától egészen távol álló projektekbe is belevág, például saját napenergia-meghajtású, pilóta nélküli repülőgépet tesztel. Az amerikai céggel, amely több európai központtal - többek között Amsterdamban, Berlinben, Hamburgban, Londonban - rendelkezik, magyar újságírók ritkán léphetnek kapcsolatba. A techcég 5 éve nyílt varsói irodájában beszélgettünk Robert Bednarskival, a techvállalat közép-kelet-európai vezetőjével.
Kereskedés Facebook-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Júliusban írtunk arról, hogy milyen elképesztő ütemben növekszik a Facebook: nemcsak a felhasználók számát tekintve, hanem az árbevétel és a profit is gyorsan bővül (miközben az Európai Bizottság a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) csoport árbevétel alapú megadóztatását tervezi).

A Facebook játékokkal, appokkal, üzenetküldővel és még számos funkcióval próbálja elérni, hogy bármit csinálnak az emberek az interneten, azt lehetőleg a Facebookon tegyék. Ezek mellett a cégnek az eredeti profiltól teljesen távol álló tervei is vannak, amelyek kapcsán az utóbbi néhány évben folyamatosan teszteli napenergia-meghajtású, pilóta nélküli repülőgépét.


Utóbbival internetet juttatna a világ azon pontjaira, ahol ezt egyelőre nélkülözniük kell az embereknek. "A Facebook már messze nemcsak egy közösségi oldal, de az, ahol most tartunk, még csak a kezdet" - mondta Robert Bednarski, a techcég közép-kelet-európai vezetője, aki a régió különféle országaiból érkezett újságírókat látott vendégül Varsóban az irodanyitás 5. évfordulója alkalmából. A cég azért épp Varsóba helyezte a közép-kelet-európai bázist, mert a régiós növekedés egyik motorját látják Lengyelországban, a fővárosban jelenlévő számos mulitcég és ügynökség miatt pedig kiváló helyszín arra, hogy a vállalat innen irányítsa régiós tevékenységeit. A varsói iroda munkatársai főleg azon dolgoznak, hogy a régióban működő vállalatok facebookos marketingtevékenységét ösztönözzék és fejlesszék.

Megtudtuk, mit tervez a Facebook Magyarországon és a szomszédban

Robert Bednarski (Forrás: Facebook)

Névjegy

Robert Bednarski 2015 áprilisától a Facebook közép-kelet-európai vezetője, ami mellett 2016 szeptemberétől betölti a lengyelországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnökhelyettesi pozícióját is. Korábban 2 évig a legnagyobb lengyel weboldal, az Onet.pl működtetésével foglalkozó Grupa Onet.pl S.A. elnök-vezérigazgatója volt. Üzleti tanulmányait a svájci IMD Business Schoolban végezte, ezt megelőzően pedig doktori fokozatot szerzett a Krakkói Közgazdasági Egyetemen.

Facebook-meghajtású lesz a következő ipari forradalom?


Bednarski azzal indította a beszélgetést, hogy a 4. ipari forradalom épp a küszöbön van, és ennek a motorja a mobiltechnológia, illetve a mesterséges intelligencia, a virtuális és a kiterjesztett valóság. Ezek szerinte minden korábbi technológiánál komolyabb hatást gyakorolnak az emberek életére és a társadalmak működésére, hiszen a valódi és a virtuális világ egyre erősebb összefonódását jelentik.

A régiós vezető úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia sokak szemében még mindig egy futurisztikus és megfoghatatlan - egyben félelmetes - jelenség, pedig a Facebook mindennapi működésében is fontos szerepet játszanak az automatizáción és a gépi tanuláson alapuló megoldások.


A Facebook Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratórium (Facebook Artificial Intelligence Research, FAIR) szakemberei folyamatosan fejlesztik a mesterséges intelligenciát, amely például összeválogatja a felhasználók számára az érdekes posztokat és ellátja azokat az összetett, és nagy adathalmaz feldolgozását igénylő feladatokat, amikre az emberek nem képesek. Ez egyébként nem csak a Facebooknál, hanem számos más online vállalatnál így van, és a jövőben ezek a megoldások gyökeres változásokat hoznak a mindennapokba, de ennek a tetőzésére valószínűleg még évtizedeket kell várnunk.

Megtudtuk, mit tervez a Facebook Magyarországon és a szomszédban

Bednarski és a régió különböző országaiból érkezett újságírók a varsói irodában

Meddig növelhető a felhasználók száma?


A Facebook közösségi oldalként indult, és sokan a mai napig főleg annak tekintik, nem is jogtalanul, hiszen a felület olyannyira népszerű, hogy 2017 júniusában az aktív felhasználók száma átlépte a mérföldkőnek számító 2 milliárd főt (aktív felhasználónak számít, aki az elmúlt 30 napban legalább egyszer belépett az oldalra). Kevesebb mint 5 évbe telt, hogy az 1 milliárdos felhasználószám megduplázódjon, de vajon meglesz 3 milliárd is? Bednarski lát még teret a felhasználók számának növelésére, hiszen vannak kevésbé telített piacok (ahol még az internetpenetráció is alacsony), illetve a platform maga is folyamatosan bővül, ami szintén lehetőséget ad a növekedésre.

Sokat várunk a videós tartalmak előretörésétől, már most is látszik, hogy ennek hatalmas jelentősége lesz a jövőben. A lengyelek ma napi 3,37 órát töltenek a mobiltelefonjuk használatával, ami néhány évvel ezelőtt még 2 óra alatt volt, és főleg a videók növekvő jelentőségének köszönhető ez a durva növekedés

- véli a varsói vezető, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint a Facebooknak nemcsak Lengyelországban, hanem Magyarországon, Görögországban, Csehországban és Romániában is elkötelezett mobilos felhasználótábora van.

Megtudtuk, mit tervez a Facebook Magyarországon és a szomszédban


A jövőben további fontos cél a közösségi oldal felhasználásával kapcsolatban, hogy minél több vállalattal lépjenek kapcsolatba, ezért is kezdett a Facebook együttműködést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és a Világbankkal. Nemrég arról készítettek közös felmérést, hogy a kis- és középvállalatok hogyan használjak a rendelkezésükre álló online eszközöket (webshop, online fizetés). A vállalatok nagy része például honlap helyett egyszerűen egy Facebook-oldalt hoz létre, illetve a hirdetési lehetőségeket is egyre többen igyekeznek kiaknázni. Jelenleg havonta több mint 5 millió cég hirdet a felületen, és ennek a 75%-a az Amerikai Egyesült Államokon kívüli cég, illetve a nagy brandek mellett a kis cégek is egyre aktívabbak.

Megtudtuk, mit tervez a Facebook Magyarországon és a szomszédban

Részlet a Facebook varsói irodájából

Meglepő csavarral nyomulnak a médiavállalatoknál


Mivel a hírfogyasztás jelentős része a Facebookon történik, a vezetőség számára fontos cél, hogy partner jellgű kapcsolatot építsenek a hírgyártó vállalatokkal.

A techvállalat az utóbbi hónapokban láthatóan igyekszik megnyerni (vagy visszanyerni) a médiacégek szimpátiáját: indított például egy frissítést, aminek köszönhetően a felhasználók egyértelműen átlátják, hogy mi az egyes hírjellegű tartalmak forrása, ugyanis megjelenik a posztoknál a médiacég logója. Ezt a frissítést is médiapiaci szereplőkkel folytatott egyeztetések hatására vezették be.


A fenti terv előfutára volt az Instant Articles szolgáltatás is, amelynél a médiatartalom teljesen beépül a Facebook felületére, így szupergyors a betöltési idő. Mégis kevés médiavállalatnak nyerte el a tetszését, hiszen visszatartja az olvasókat eredeti híroldaltól, és az ott megjelenő reklámoktól is, márpedig a hírgyártók épp ebből élnek.

A tapasztalatok szerint azonban a szolgáltatásnak előnyei is vannak: jelenleg 10 ezer hírgyártó cég használja, és a statisztikák alapján így legalább 20%-kal nagyobb forgalom generálható, mint például sima mobilwebes eléréssel

- mondta a beszélgetésen Bednarski.

Idei bejelentés, hogy a cég a közeljövőben egy új funkcióval próbálja meg "visszaadni" az olvasókat a kiadóknak: előfizetői hírszolgáltatás bevezetésén dolgozik, szintén az Instant Articles szolgáltatáson keresztül. Erről jelenleg néhány amerikai és európai kiadóval egyeztetnek, amelyeknek a végleges listáját a tesztfázis elindítása előtt teszik közzé.

Mi lesz az álhírekkel?


A hírfogyasztás kapcsán az álhírekről is szó esett: a Facebook abszolút felelősséget érez a probléma kezelésében, hivatalos álláspontja, hogy az álhírek alapvetően károsak a közösségekre, csökkentik a tájékozottság mértéket és az egymásba vetett bizalmat. Épp ezért az alábbi 3 módon igyekszik megoldani a problémát:
  • akadályozza az álhírekkel való nyerészkedést;
  • új termékek fejlesztésén dolgozik, amelyek visszafogják az álhírek terjedését;
  • segít a felhasználóknak felismerni a hamis híreket.

A Facebook idén tavasszal bejelentette, hogy fizetett pozíciót biztosít a felületet addig ingyen monitorozó szerkesztőknek, akik egyfajta tényellenőrzőként működnek. Ha ők hoaxnak jelölnek valamit, akkor a Facebook rendszere onnantól automatikusan hozzárendel egy azt cáfoló hírt (ez még csak az Egyesült Államokban érhető el). Augusztusban pedig újabb előrelépést jelentettek be az ügyben: ha egy oldalhoz kötődő tartalom többször kap álhír megjelölést, akkor az a szereplő nem tud tovább hirdetni a felületen. A cég tehát soha nem távolít el tartalmakat, de jelzi, hogy valami gyanús, illetve az egyensúly érdekében ellenvéleményeket is csatol. Bednarski hangsúlyozta, hogy az álhírek elleni harc a cég részéről még kezdeti fázisban van.


Címlapkép forrása: Facebook