Akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban - írta a Népszava kedden. Közben az Egységes Közlekedési Szakszervezet azt közölte, hogy már négyszáznál több járművezető, zömében buszsofőr követel írásban 400 ezer forintos fizetést a BKV-tól. Kedd délután közleményben reagált a cég.

A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A Népszava kérdésére a BKV hangsúlyozta, hogy a "pótsofőrök" ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. Közölték azt is, hogy az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, és a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul az utasok elszállításának biztosításához. A cég kiemelte, hogy a besegítő járművezetők az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállásúak.

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik. Emellett trolibuszvezetőből is kevés van: 270 sofőr mellett 50 besegítő dolgozik, havonta 10 főállású munkavállaló tevékenységét kiváltva - tudta meg a Népszava a BKV-tól.

Közben a munkaerőhiány miatt kialakult bérfeszültség fokozódik. Már négyszáz járművezető követeli írásban, biztosítsa nekik is a cégvezetés azt a keresetet, havonta bruttó 400 ezer forintot, amit az újaknak ígér toborzó kampányában, szórólapokon - közölte Nemes Gábor, az aláírásgyűjtési akciót összefogó Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet érzékelése szerint pár nappal ezelőtt kezdődött felháborodási hullám nem csitul: a cégvezetés ugyanis toborzó szórólapjain egyértelműen ekkora bért garantál az új jelentkezőknek, miközben a régiek közül is csak kevesen, sok túlórával, a kiugró hónapokban keresnek ennyit. Az összegyűlt aláírásokat az Egységes Közlekedési Szakszervezet letétben őrzi.

A cég jogi igazgatója szerint az EKSZ gerjeszti a hangulatot, miközben nem tagadhatják - hiszen újságokban is megjelent a hirdetés -, egyértelműen bruttó 400 ezer forintos fizetést ígérnek az újaknak. Ennyit a régiek közül csak azok kapnak, akik rengeteget túlóráznak, de ők is csak néhány kiugró hónapban.

Az EKSZ arra figyelmeztet, veszélyes a létszámhiány, mert a sofőröknek, annyit kell túlórázniuk, hogy az már a törvényesség határát súrolja, s vannak, akik az alapóraszámnál már most két hónappal többet dolgoztak. Az EKSZ felkérte a vezérigazgatót, Bolla Tibort, nyilvánosan tisztázza a félresikerült kampányt, kommunikációs és jogi stábja nevében is kérjen elnézést a dolgozóktól azért, hogy a toborzást erős csúsztatásokra építették. Bolla azonban nem reagál, jogi igazgatója viszont megpróbálja a szakszervezetre hárítani a sikertelen kampány felelősségét. Új emberek ugyanis még a 400 ezres mézesmadzag ellenére sem tódulnak a céghez.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet mielőbbi tárgyalást - "konzultációt" - kezdeményezett a cégvezetésnél, hogy mielőbb tisztázzák a helyzetet, ha másként nem, akkor a régi dolgozók fizetésének a rendezésével. Igaz - érvel Nemes -, a kezdők sem fognak ennyit kapni. Utólag ugyanis kiderült, hogy a szórólapszöveg összeállítói már eleve bekalkulálták a túlórákat, csak ezt "elfelejtették" leírni.

Reagált a cég


A buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak - akár főállásban, akár besegítői munkakörben - akiknek megvan minden szükséges képesítésük - közölte a BKV Zrt. kedden az MTI-vel.

A vállalat arra reagált, hogy a Népszava szintén kedden azt írta: akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A BKV közleményében hangsúlyozta: annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához.

Részletezték: ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, valamint a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga - így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse az úgynevezett GKI (gépjárművezetői képesítési igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része a többi között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.

Összegzésük szerint a buszokat tehát "nem irodisták vagy szerelők vezetik", hanem kizárólag olyan munkatársak, akár főállásban, akár besegítői munkakörben, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. A képzéseken saját dolgozóik is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott - tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.

Közölték: a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a járművezetők az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán