Mától végre gyomorgörcs nélkül lehet mobilozni külföldön, nem kell számolni a másodperceket, bájtokat, vagy túlárazott roamingcsomagokkal bajlódni, ügyfélszempontból ennek már évek óta így kellett volna lennie. Ami öröm a mobilozóknak, az kisebb katasztrófa a mobilcégeknek, számukra olyan időszak jön, amilyen még nem volt az unióban, kiszámíthatatlan, mi történik, ha hirtelen mindenki nyakló nélkül kezdi el használni a mobilját külföldön. Összegyűjtöttük, miért nem örülnek a szolgáltatók az új szabályozásnak.

Arról, hogy a mobilozóknak mit érdemes tudni a roamingszabályok változásáról, itt írtunk részletesebben.
Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Nem volt egyszerű meccs


Heves viták előzték meg a méltányos használatról és a roamingdíjak eltörlésének fenntarthatóságáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet januári életbe lépését. Bár az elmúlt 10 évben lépcsőzetesen csökkent a mobiltelefonos barangolás (roaming) többletköltsége, vagyis egyre kisebb extra összeget kellett fizetnie a mobilozóknak a hanghívások, az SMS-ek és a felhasznált adatmennyiség után, de ha a mobilcégeken múlt volna, akkor valószínűleg még évekig húzódik ez a folyamat.

Mától ingyenes a roaming - Nagy szívás lesz!


Az Európai Bizottság azonban rendeletet hozott arról, hogy az előfizetők a hazai feltételeknek megfelelően tudják használni mobiltelefonjukat az unióban, vagyis plusz költség nélkül használhatják a díjcsomagjukat - a méltányos használat erejéig - az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban. A roamingdíjak kivezetéséről már 2015-ben megegyeztek az uniós törvényhozók, a rendeletalkotási folyamat azonban részben a tagországok és a távközlési cégek tiltakozása miatt alaposan elhúzódott, végül idén januárban lépett életbe a bizottság rendelete a roaming méltányos használatáról és az EU/EGT területi roamingdíjak 2017. június 15. utáni eltörléséről.

Nem kicsi a tét


Egyes becslések szerint az európai távközlési cégek bevételeinek közel 5 százalékát adják a roamingbevételek, az Európán belüli roamingbevételek pedig az összes bevétel 1-2 százalékát adják. Ez a bevételi forrás ráadásul magas profittartalmú, a roamingbevételeken 70-80 százalék között alakulnak a marzsok. A tét tehát nem kicsi, az Európai Bizottság egy korábbi becslése alapján a teljes iparágban a kieső bevétel 1,2 milliárd euró lehet (más becslések ennél jóval magasabb összegre jutottak).

Mi a problémája a szolgáltatóknak az ingyenes roaminggal?


1. Kevés volt az idő a felkészülésre
Bár az elmúlt évek folyamatai alapján látszott, hogy az európai szabályozás abba az irányba halad, hogy előbb-utóbb eltörlik az EU-s roamingdíjakat, az iparág szereplői tavaly december közepén tudták meg, hogy milyen szabályoknak kell megfelelniük 2017. június 15-től, vagyis a távközlési cégeknek nagyon kevés idejük maradt a felkészülésre, ezt az iparági szereplők, mint a Deutsche Telekom, a Vodafone vagy a Telefonica jelezte is az Európai Bizottság felé. A jogszabály alapján ugyanis a szolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy méltányos használatot vizsgáljanak, ebben gördülő négy hónap forgalmi adatai alapján vizsgálják azt, hogy milyen a külföldi és a belföldi használat aránya, és amennyiben a külföldi használat meghaladja a belföldit, vagy amennyiben a gördülő négy hónap alatt több mint 60 napot forgalmaz az ügyfél külföldön, akkor a külföldi forgalomra egy maximált nagykereskedelmi többletdíjat szabhat ki a szolgáltató. Ahhoz azonban, hogy ennek az automatizált vizsgálatára alkalmas rendszert hozzanak létre, ahhoz lényegesen több időre van szükség, így sok esetben a következő hónapokban még manuálisan fogják figyelni a távközlési cégek az ilyen típusú forgalmakat, a szolgáltatók például manuális adattárházi lekérdezésekkel vizsgálhatják a magas roaming-forgalmú ügyfeleik adatait. Az iparág szereplőit tömörítő szövetség, az ETNO (European Telecommunications Network Operators' Association) szerint egy ilyen informatikai átállásra legalább 18 hónapra lenne szüksége a telekomcégeknek, ezzel szemben csupán nagyjából fél év állt rendelkezésükre.

2. Rossz az időzítés
A nagykereskedelmi szerződések újratárgyalása szempontjából nem ideális a roamingdíjak június közepi bevezetése. A nagy európai távközlési cégek többsége évente egyszer tárgyal a nagykereskedelmi elszámolóárakról a partnereivel, ezek jellemzően év elejétől, az angolszász vállalatoknál pedig március/áprilistól érvényesek, így az év közbeni jogszabályváltozás miatt elszámolási problémák léphetnek fel a távközlési cégek között. A szolgáltatók jobban örültek volna annak, ha egy időintervallumot ad meg a jogszabályalkotó a belföldi díjszintű EU-roaminghasználat bevezetésére.

3. Problémás adatgyűjtés
Sok szolgáltató IT-rendszere úgy működik, hogy valós informatikai leképezés a forgalmazásairól akkor van, ha a felhasználó hanghívást indít, küld egy SMS-t vagy adatforgalmat generál, de a szolgáltatók nem gyűjtenek, nem tárolnak és nem dolgoznak fel olyan információkat, hogy például külföldi hálózaton milyen forgalmat generált az ügyfél, ezért szélsőséges esetben többet fizet ki a szolgáltató a roamingpartnernek nagykereskedelmi díjként, mint amennyit kiskereskedelmi oldalon beszed. A kivételképzési szabályok elvileg azért vannak a jogszabályban, hogy ezeket a különleges eseteket szabályozzák, a szolgáltatók szerint azonban a helyzetek kezelésének definiálása szuboptimálisan sikerült, ezért azok informatikai nyelvre nehezen fordíthatók le. A forgalmi adatok pontos gyűjtése adatvédelmi szempontból is problémás lehet.

4. Nehezen kalkulálható kockázatok
Ahhoz, hogy a szolgáltatók megbecsüljék, hogy a roamingdíjak eltörlésével hogyan változhat az ügyfeleik hang- és adatforgalma, például a múltbeli adatok szolgálhatnak támpontul, az alapján viszont óvatosan fogalmazva az mondható el, hogy vannak ügyfelek, akik gyorsan adaptálódnak az új szabályokhoz, náluk az adat- és hangforgalom exponenciálisan emelkedhet. Eddig az ügyfelek a magas és sokszor nehezen kalkulálható költségek miatt óvatosan vagy egyáltalán nem használták külföldön például az adatkeretüket, ez azonban június 15-től alaposan megváltozhat. Maguk a szolgáltatók sem tudják prognosztizálni azt, hogy mennyivel nőhet az ügyfeleik forgalmazása roaminghelyzetben. Kapaszkodóként talál a görög példa szolgálhat, a görög ügyfelek ugyanis már egy éve ingyenesen roamingolhatnak külföldön, náluk az volt a tapasztalat, hogy a sokszorosára ugrott az adathasználat roaminghelyzetben a hazai felhasználáshoz képest, részben azért, mert míg otthon részben wi-fi-t használtak, külföldön kizárólag a mobilnetet. A várható forgalomra vonatkozó kalkulációt azonban tovább bonyolítja, hogy a kieső roamingbevételeket részben kompenzálja a külföldön mobilozó ügyfelek által generált magasabb adatforgalom.

5. Kockázatos stratégiák
Extrém esetben az is előfordulhat, hogy lesznek olyan szolgáltatók, amelyek "roaming-árháborút" indítanak és olyan ügyfélbázist építenek, ahol az egy ügyfélre jutó kiskereskedelmi bevétel alacsonyabb lesz, mint az a roaming nagykereskedelmi díj, amit az ügyfelei külföldi forgalma után más operátoroknak kell kifizetnie, így a rossz ügyfélállományú rossz bankokhoz hasonlóan rossz telkók is létrejöhetnek, amelyek az iparág más szereplői számára is kockázatot jelenthetnek.

6. Nagyok az egyenlőtlenségek
Nagy különbségek lesznek észak és dél között, az északi országok (pl. Svédország, Finnország) mobilcégeinek ügyfelei ugyanis jellemzően sokat utaznak külföldre, de azokba az országokba relatíve kevés turista érkezik, miközben a déli országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország) sok turistát vonzanak, nagyok lesznek tehát az egyenlőtlenségek a szolgáltatók között, akik a roamingforgalom után nagykereskedelmi díjat kapnak és akik fizetnek. Részben ezt támasztja alá egy 2014-es bizottsági statisztika, amiből kiderül, hogy az északi országok lakói, például a svédek, dánok, finnek nagy része rendszeresen utazik külföldre, miközben például az olaszok, spanyolok, portugálok relatíve kis része utazik más EU-s országokba.

Mától ingyenes a roaming - Nagy szívás lesz!

Forrás: Európai Bizottság

De nem csak regionálisan, a szolgáltatás minőségében is nagyok a különbségek az európai telekomcégek között, a jobb minőségű hálózatot üzemeltető szolgáltatóknak a fajlagos költségeik is magasabbak, és a hálózatépítés költségében, a frekvenciadíjakban, az ügyfélszerzési költségekben vagy a hűségidő hoszában (egyes szolgáltatóknál 6, másoknál 24 hónap a hűségidő) is nagy különbségek vannak. A merőben eltérő működési környezetű szolgáltatókat most mind egy kalap alá veszi az új roamingszabályozás.

7. Hiányzik a harmonizáció
Az új roamingszabályok bevezetését a szolgáltatók szerint több, nem szektorspecifikus uniós harmonizációs szabályozásnak kellett volna megelőznie, például:
  • uniós áfaharmonizáció
  • frekvenciaharmonizáció
  • szolgál tatási kötelezettségi és minőségharmonizáció


8. Diszkriminatív szabályozás
Ez egy érdekes gondolat, és nem is minden uniós országra igaz, de például ha Magyarország esetében figyelembe vesszük, hogy a lakosság csupán 4 százaléka utazik évente többször külföldre, és a magyarok több mint fele évente átlagosan egyszer sem hagyja el az országot, akkor látszik, hogy nagyon kevesek kiváltsága, hogy kihasználhassa az ingyenes roaming nyújtotta előnyöket, miközben a mindenkit érintő belföldi mobilozás nem lesz olcsóbb (sőt, a szolgáltatók a roamingbevételek kiesése miatt később akár árat is emelhetnek). Az alábbi, még 2014-es bizottsági statisztikából kiderül, hogy a magyaroknak csupán 1 százaléka utazik rendszeresen, és csupán 12 százaléka esetenként más EU-s országokba, és 59 százaléka egyáltalán nem utazik más uniós országokba, így a lakosság nagy részén az új roaminszabályozás nem segít (hasonló a helyzet a bolgároknál, a görögöknél, a portugáloknál vagy a románoknál is), vagyis tényleg igaz az, hogy kevesek kiváltsága az ingyenes külföldi roamingolás.

Mától ingyenes a roaming - Nagy szívás lesz!

Forrás: Európai Bizottság

9. Másra is költhettek volna
A roamingdíjak eltörlése miatt a szolgáltatók bevételeinek egy része kiesik, ezt pedig például a hálózatok fejlesztésére, 4G-modernizációra, 5G-hálózatfejlesztésre is költhették volna.

Mi jön most?


A roamingdíjak eltörlésével a mobilozók joggal örülhetnek, végre szabadon lehet telefonálni és mobilnetezni külföldön is. A szolgáltatók előtt viszont izgalmas időszak áll, az első fél év tapasztalatai alapján már meg tudjuk mondani, mennyire ugrik meg a forgalom, amit a külföldön mobilozók generálnak, és lesznek-e olyan ügyfelek és szolgáltatók, akik kihasználják a jogszabályok adta lehetőségeket és visszaélnek az új szabályozás nyújtotta szabadsággal. Az belföldi díjszinttel megegyező "ingyenes"-nek aposztrofált EU-s roaming tehát elindul, a szolgáltatók azonban már igyekeznek puhítani a bizottságot, hogy valamilyen formában kompenzálják őket. Februárban a Vodafone vezérigazgatója például arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak segítenie kellene a szektor vállalatait a kieső bevételek pótlásában, például a frekvenciadíjak csökkentésével vagy az iparági konszolidáció előmozdításával.

Címlapkép: LUDOVIC MARIN / AFP