Több mint 700 milliárd forintnyi puffert képzett az ÁKK arra az esetre, ha idén mégsem jönnének a várt EU-s pénzek - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy nem lesz magyar lottókötvény, a lakossági papírok értékesítése után fizetett banki jutalékok további csökkentése egyelőre nincs terítéken, és idén terveznek még 1-2 milliárd jüan értékű Panda-kötvény kibocsátást is.

Az állampapírok öngondoskodási és megtakarítási piaci szerepéről tart előadást Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio jövő heti Öngondoskodás konferenciáján. Még nem késő jelentkezni, részletek itt:


Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Bár korábban többször is hangsúlyozták, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok felé terelnék a magyar lakosságot, augusztussal több rövidebb futamidejű lakossági állampapír kamatát is megemelték. Mi volt a lépés célja? Miért pont most?

Az idei értékesítésben a Kétéves és a Prémium Magyar Állampapírok adják a nettó kibocsátás nagy részét, ami miatt a lakossági portfólió átlagos futamideje emelkedik.

A magasabb inflációhoz, az emelkedő hozamkörnyezethez a lakossági kamatoknak is igazodni kell valamilyen mértékben.


A változó kamatozású kötvények, mint a PMÁP esetében a kamat automatikusan emelkedik, de a fix papírok kamatát emelni kell, hogy megfelelően vonzó maradjon.

Mi lesz a hosszabb futamidejű állampapírokkal? Ezeknél is terveznek kamatot emelni még idén?

A leghosszabb futamidejű Babakötvény kimagasló, 5,4%-os kamatot fizet, a többi változó kamatozású állampapírnál pedig automatikusan emelkedik a kamatszint, ha például az infláció magasabb.

Korábban szó volt arról, hogy vizsgálják a svéd lottókötvény modelljének bevezetési lehetőségeit a magyar állampapírpiacon is. Lesz belőle valami?

Végeztünk felmérést egy ilyen típusú állampapírról is, de általános vélekedés, hogy az állampapír-befektetők a biztos hozamot fontosnak tartják, amibe nem illeszkedne jól egy nyeremény típusú állampapír.

Barcza György

vezérigazgató

ÁKK

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1999-ben. Ezt követően két évig az Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ elemzője volt, majd az ING Bank és a K&H közgazdászaként dolgozott. 2012-ben... Tovább »



Arról a korábbi ötletről sem hallani ma semmit, hogy a befektetési alapokat is beengednék a lakossági állampapírok piacára, illetve, hogy a nagybani piacon is ki lehetne bocsátani inflációkövető papírt. Ezek a tervek hol tartanak most?

2014-ig vásárolhattak befektetési alapok is, de nyilvánvalóan a program célja a lakossági megtakarítások ösztönzése volt, így ez a kör viszonylag gyorsan lekerült a vásárlók listájáról. Nagybani forint állampapírt nyugodtan vehetnek, vesznek is.

Múlt héten a Portfolio konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke arról beszélt, hogy ha a háztartások csak 3000 milliárd forinttal több állampapírt vennének, belföldi szereplők kezében lenne a forintadósság. Hogyan vélekedik erről az ÁKK? Vannak tervek ezeknek a pénzeknek a becsatornázására?

Természetesen örülünk, ha a lakossági állampapírok iránt jelentős a kereslet és ezt a következő években is szeretnénk fenntartani. A kereslet jöhet a meglévő megtakarítások, mint a készpénz bevonásából, és jöhet új megtakarításokból is.

Mi úgy számolunk, hogy az új megtakarítások piacán több szereplő is elfér az állam mellett.


Ha ehhez még többletként érkezik megtakarítás a készpénz állomány csökkenéséből, akkor nyilvánvalóan a finanszírozás is könnyebb lesz.

Ugyancsak az MNB képviselői hangoztatták az utóbbi időben több csatornán is, hogy a lakosságnak az államkincstári kirendeltségeken kellene állampapírt venniük, nem pedig a bankoknál. Mennyit spórolna az ÁKK, ha nem kellene a lakossági állampapírok értékesítése után jutalékot fizetnie a bankoknak?

A Kincstár adja az állampapírok értékesítésének egynegyedét. Ez egy nagyon jó arány, ami még magasabb, ha csak a hosszabb futamidőket nézzük. Az elmúlt évek dinamikus, évi 30-40%-os növekedéséhez a bankokra is szükség volt, az állomány emelkedésével együtt pedig csökkentettük a jutalékokat.

15,7 milliárd forint az idén szeptember végéig kifizetett jutalék mértéke, ami bankoknak megy. Ehhez társul közel 5000 milliárd forint kibocsátás.


A bankszektor eredményének 0,5%-át adja a jutalék, tehát a 600 milliárd forint feletti bankszektori profit 99,5%-a máshonnan jön.

Tervezi az ÁKK, hogy tovább csökkenti a bankoknak fizetett jutalék mértékét?

A jutalék mértékét legutóbb nyáron csökkentettük, a kamatokat pedig emeletük. Meglátjuk, hogyan alakul az értékesítés és ennek ismeretében lehet további lépéseket tenni.

Augusztus végén bejelentették, hogy új, 3 éves konstrukciót bocsátanak a piacra kizárólag önkormányzatok számára. Mi volt a döntés mögött a megfontolás?

Szerettük volna az önkormányzatok likvid pénzeit is becsatornázni. Ők jellemzően nem egy tartós megtakarítói szektor, de aktuálisan jelentős befektethető pénzügyi vagyonuk van. Erre kínálunk most egy megoldást.

Miért vennék ezt a papírt az önkormányzatok a jobb hozamfeltételeket biztosító 3 éves futamidejű Magyar Államkötvény helyett?

A futamidő alatt bármikor eladhatják és megkapják a tőke mellett a felhalmozott kamatot. Ez azt jelenti, hogy már 1 napra is érdemes befektetniük, aminél jobb konstrukciót nehéz kitalálni. Ez igazodik az igényükhöz, mert likvid befektetést szerettek volna, cserébe 1,25%-os éves kamat is elegendő.

Egyelőre jelentősebb EU-s pénzbeáramlással számolnak év végéig. Mi a forgatókönyv arra az esetre, ha mégsem jön be a várt pénz?

Az ÁKK több, mint 700 milliárd forintnyi puffert alakított ki arra az esetre, ha az EU-s kifizetések elakadnának.


A forint kötvénykibocsátásnál kb. 1 hónappal a terv felett vagyunk, a lakossági nettó értékesítésben pedig a 3. negyedév végére csaknem elértük az éves tervet.

Korábban minden nyilatkozat az euróban denominált államkötvény kibocsátás ellen szólt, most mégis kibocsátottak egy 7 éveset egymilliárd euró értékben. Mi változott? Nem késő ez már (év elején is jól jött volna...)?

Akkor léptünk a piacra, amikor optimálisnak láttuk. A tavaszi turbulens időszak utáni nyugalmat a szomszédos országok közül páran gyorsan ki is használták a nyáron. Mi kivártunk, és jól tettük. Akkor vontunk be forrást a nemzetközi piacról, amikor már jobbak voltak a feltételek.

Terveznek még idén, illetve jövőre további eurós államkötvényt kibocsátani?

Idén még lehetőség van 1-2 milliárd jüan értékű "Panda kötvény" kibocsátására, de ez egy hosszabb előkészítést igénylő folyamat, amihez a kínai hatóságok jóváhagyása is kell. Mi azon leszünk, hogy minél gyorsabban ki tudjunk bocsátani. A jövő évi finanszírozási tervet pedig decemberben fogjuk nyilvánosságra hozni.