Idén októberben a KBC Csoport úgy döntött, hogy mégsem adja el a KBC Securities magyar fióktelepének lakossági értékpapír forgalmazási tevékenységét, hanem megtartja és a K&H Bankkal folytatják a tevékenységet. A döntés mögött húzódó érvekről, és arról, milyen változásokra számíthatnak az ügyfelek a jövőben, Herczku György, a KBC Securities vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A szakember kitért arra is, milyen esélyei vannak a további konszolidációnak a magyar brókerpiacon, és miért van az, hogy a magyar brókerdíjak általában magasabbak, mint más piacokon.
Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Először arról röppentek fel hírek, hogy a belga anyacég eladná a KBC Securitiest, később viszont kiderült, mégsem adják el, hanem a K&H Bankkal együttműködve marad meg a tevékenység. Miért gondolták meg magukat az eladással kapcsolatban?

Herczku György: 2018 októberében a KBC Csoport úgy döntött, hogy a csoporton belül tartja a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének lakossági értékpapír forgalmazási tevékenységét. Egyelőre változatlan formában működünk, biztosítva a folyamatosságot és ugyanazokat a megszokott, magas színvonalú szolgáltatásokat, melyeket ügyfeleinknek eddig is nyújtottunk. Közben dolgozunk azon, hogy a K&H Bankkal együttműködve magasabb színvonalú szolgáltatást tudjunk a jövőben az ügyfeleiknek nyújtani. Ennek első fontos állomása, hogy januártól indul a professzionális online kereskedési rendszerünk, amit a nagyon aktívan kereskedő ügyfeleink számára fejlesztettünk ki.

Mi és hol lesz így a brokerage szerepe és helye a cégcsoporton belül?

H. Gy.: Pillanatnyilag ott tartunk, hogy igyekszünk egy modellt kialakítani, amellyel minél hatékonyabban, gyorsabban, és az ügyfelek számára minél előnyösebb megoldással tudjuk kínálni szolgáltatásainkat. A tervünk az, hogy 2019 végére ez meglegyen, ami nem könnyű feladat.

KBC: vannak még eladó brókercégek a magyar piacon


Az ügyfelek mire számíthatnak az integrációt követően?

H. Gy.: Jobb szolgáltatásra. Sok olyan együttműködési lehetőséget szeretnénk kihasználni, ami a bank és a brókercég szorosabb működéséből fakadhat. Egységes belépési megoldás, online számlanyitás, illetve szeretnénk átvenni és bevezetni azokat a folyamatokat, amelyeket a bank korábban elindított már. A cél, hogy minél inkább integrálódjunk és az ügyfeleknek lehetőség szerint átjárást biztosítsunk a két szolgáltatáskör között.

A brókerbotrányokat követően volt egy jelentősebb átrendeződés a magyar brókerpiacon. Számít további konszolidációra?

H. Gy.:. Nagyon kevés szereplő maradt meg a magyar piacon, ebből maximum egy-kettő, aki még megvásárolható. Nem várok drasztikus változást a piacon.

A KBC megjelenhet vevőként?

H. Gy.: Inkább az organikus fejlődés a mi utunk.

A piacon Mészáros Lőrincék brókercégének belépéséről is hallani lehet. Ön mit gondol erről?

H. Gy.: Ennek nagyon kicsi esélyét látom, szakembereket találni, felépíteni egy szervezetet egy 1,5-2 éves feladat, tehát logikusabb, ha már a piacon meglévő céget vásárolnak. Mivel nincs eladó méretes társaság, ennek sincs nagy valószínűsége. A logikájuk egyébként érthető, mert rengeteg az olyan társaság, amelyiknek tőkére és tőkepiaci szaktudásra lenne szüksége.

Belépett a cseh Patria is a magyar piacra, mire számít tőlük? Hol lesz a KBC helye a rangsorban?

H. Gy.: Először is érdemes tisztázni, hogy a KBC Securities nem ugyanaz most, mint egy évvel ezelőtt. Akkor sokkal több üzletággal rendelkeztünk: egy intézményi brokerage, egy letétkezelési, egy corporate finance üzletág, valamint a lakossági értékpapír-kereskedelem. A lakossági brókeri, befektetési területre koncentrálva csak az utóbbit tartottuk meg. Az intézményi kereskedéssel kapcsolatban azt valljuk, hogy ezt kizárólag regionális alapon érdemes csinálni, azaz több országot lefedni, beleértve Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot. Ezért is döntöttünk úgy, hogy nem akarjuk az intézményi üzletágat egyedül Magyarországról fenntartani.

KBC: vannak még eladó brókercégek a magyar piacon


A KBC-csoporton belül a legnagyobb tudás a Pátriánál volt ezen a téren, ott megvoltak még a fundamentális elemzők, az erős londoni kapcsolatok, így tudatos lépés volt, amikor arról döntöttünk, hogy a Patria legyen ennek a gazdája. Ennek köszönhető, hogy a Patria viszonylag rövid időn belül nagy piaci részesedést szerzett itthon, nagyságrendileg 5 százalékot, mert az intézményi megbízások még mindig viszonylag nagy volumenűek, amelyekkel könnyen lehet nagy piaci részesedést elérni. A másik két üzletág pedig átkerült a bankba: a corporate finance június 30-cal, a letétkezelés október végén. Így már tisztán a lakossági üzletágra tudunk fókuszálni.

A brókercég bevételek milyen tevékenységből, szegmensből (részvény, kötvény, deviza stb.) származnak?

H. Gy.: Abszolút részvénytúlsúlyosak vagyunk, a bevétel több mint 90 százaléka ma is részvénykereskedelemből jön. Ennek már több mint a fele a külföldi részvénykereskedelemből. Dinamikusan növekszik még az ETF-ek iránti kereslet is. Szeretnénk vállalati kötvényekkel is minél szélesebb körben megjelenni, mert azt látni, hogy az ügyfelek igénylik.

Mennyire hangsúlyos még a magyar részvénypiac?

H. Gy.: A magyar részvények súlya nem csökkent, inkább azt mondanám, hogy stagnál. Az utóbbi időben rengeteg jó sztori is volt a magyar papírokban, ami növelte a forgalmat a BÉT-en. Pozitív trendek tehát voltak itthon, szakértőinknek és a piacnak köszönhetően a nemzetközi részvénypiaci forgalom nálunk gyorsabban nőtt, mint a hazai.

Mennyire szeretnek belevenni az ügyfelek a kis magyar papírokba?

H. Gy.: Ügyfélkörtől függ. Nálunk is van olyan, aki szereti a spekulatív jellegű, rövid távú befektetéseket, aki egyhetes hozamokért is szívesen vásárol abban a reményben, hogy van benne egy aktuális lehetőség. Van egyébként egy speciális day trade termékünk is, ez nagyon népszerű.

Hogyan alakulhatnak a díjak, jutalékok rövid-és közép távon?

H. Gy.: Ha globálisan nézem a részvénykereskedelmet, a magyar piac drágább, mint a külföldiek. Én ezt azzal magyarázom, hogy van néhány olyan termék, mint a TBSZ és a NYESZ, ami magyar specifikum, a külföldi szolgáltatóknak pedig nincs olyan fejlesztési kapacitásuk, hogy megérje ezt kifejleszteni. Ezért valamivel magasabbak a megbízási díjak itthon, mint külföldön. Én ebben nem várok jelentős változást, pontosan azért, mert megvannak ezek a magyar egyediségek.

Prémium bróker szolgáltatást is nyújtanak lakossági ügyfeleknek. Mitől lehet valaki prémium ügyfél? Miben másabb ez, mint privátbanki ügyfélnek lenni?

H. Gy.: A legnagyobb különbség, hogy a mi kereskedőink abszolút részvényspecialisták. Egy privátbankban az ügyfél beszél a privátbankárával, aki kínál neki 6-7 terméket. De ő nem követi napi szinten a részvénypiacot, hogy milyen részvényt vegyen az illető, miben van most sztori, extra hozam lehetőség. Ez a mi hozzáadott értékünk, ezért kiegészítő szolgáltatás ez egy privátbankhoz képest, mivel amikor azt mondják, hogy részvényre allokálunk x összeget, akkor abban már mi segítünk, hogy milyen részvényekre és miben van aktuálisan lehetőség. Ez tipikusan két olyan szolgáltatáskör, ami nagyon jól kiegészíti egymást, nem igazán konkurense egyik a másiknak.

Van még egyáltalán igény személyi brókerre?

H. Gy.: Abszolút. Mindig felmerül a kérdés, hogy kellenek-e még brókerek a piacra, és igen, kellenek. Van egy olyan ügyfélréteg, amelyik szereti megbeszélni egy szakértővel, hogy szerinte érdemes-e belevágni egy befektetésbe, mik a buktatók benne. Ez általában a vagyonosabb ügyfélkörre jellemző, akiknek egyrészt idejük sincs olyan mélyen körbejárni az ajánlatokat, hogy meggyőződjenek arról, hogy az adott befektetés jó-e, másrészt várnak ötleteket, hogy mibe érdemes pénzt fektetni.

Sokan temetik a 2009-ben kezdődött részvénypiaci ralit, Ön szerint is vége?

H. Gy.: Jó ideje fölfelé megyünk, ráadásul kiugró hozamokkal, 2009 óta folyamatosan emelkednek az árfolyamok, és a piac karakterisztikája az, hogy előbb-utóbb egy kis kiábrándulás jön. Ennek az első jelei valóban ott vannak a piacon, ennek ellenére a következő 12 hónapban nem várok nagy összeomlást, csak azt, hogy a részvénypiacon alacsonyabb hozamok lesznek. Az nagy kérdés, hogy ez a hozamszint belecsúszik-e a negatív tartományba, vagy még pozitív tartományban tud majd maradni.

KBC: vannak még eladó brókercégek a magyar piacon


A magyar tőzsdén mely részvényekben látnak fantáziát?

H. Gy.: Szinte az összes blue chipben benne van a lehetőség. A Richter körül most van némi bizonytalanság, de a cég múltja garancia arra, hogy előbb- utóbb ott is a helyükre kerülnek a fundamentumok. Vannak kisebb részvények, amelyekben folyamatosan látunk nagyobb mozgásokat, ők is felnőhetnek a blue chip kategóriára, ha jól menedzselik őket, és kicsit transzparensebben tudnak majd működni.

Melyek a legfontosabb kockázatok a világban, amik még nagy esést hozhatnak a tőzsdéken?

H. Gy.: Minden héten van olyan esemény a világgazdaságban és a politikában, ami kiválthat egy nagyobb esést a tőzsdéken, így nehéz erre válaszolni. 2008-ban, amikor a Lehman bedőlt, sem látták előre, hogy annak ilyen hatása lesz. Remélem, hogy most nem lesz ilyen, nincs annyira túlfűtve a világgazdaság, mint 10 éve volt, de látszódnak a nagyon magas likviditás kockázatai a piacon.