Napi szintű jelentést kér a brit pénzügyi felügyelet az ingatlanalapoktól, miután a megállapodás nélküli Brexit miatt aggódó kisbefektetők többszáz millió fontnyi befektetési jegyet váltottak vissza a közelmúltban. Ilyen nagy összegű tőkekivonások legutoljára a Brexit-népszavazást követően voltak.
Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

A Morningstar adatai szerint tavaly decemberben a lakossági befektetők 315 millió fontot vontak ki ingatlanalapokból, ami hasonló nagyságú összeg, mint amennyit a 2016-os Brexitről szóló népszavazást követő két hónapban szenvedtek el az alapok.

Az ügyre rálátó források szerint a tőkekivonás üteme és nagysága aggasztja a brit felügyeleti szervet, éppen ezért az ingatlanalapoktól tavaly év vége óta napi szintű jelentést kér a vagyon és tőkeáramlás alakulásáról. A tőkekiáramlás inkább a nagyobb alapok esetén kockázatosabb, 2016-ban, a Brexit-népszavazást követően is olyan nagy visszaváltási igénnyel találkoztak ezek az alapok, hogy fel kellett függeszteni a kifizetéseket.

Jön az újabb ingatlanválság? - Tömegével szállnak ki a kisbefektetők a Brexit miatt


A probléma az ingatlanalapok esetében abból fakad, hogy míg az alapok jellemzően napi visszaváltást ígérnek a befektetési jegyekre, a mögöttes termékeket, tehát ingatlanalapokat már nem lehet ilyen gyorsan pénzzé tenni. Természetesen az ilyen helyzetekre igyekeznek felkészülni az alapok és mindegyik tart valamekkora likvid hányadot a portfólión belül, de nagyobb tőkekivonási roham esetében ez a likvid puffer gyorsan el tud fogyni.

Egyes ingatlanpiaci szakemberek szerint az is probléma, hogy az alapok sok retail ingatlant tartanak a portfólióban, miközben a brit piacon azt látni, hogy ezek értéke folyamatosan csökken.

A 2016-os tőkekivonási hullámból persze tanultak a nagyobb brit ingatlanalapok is, az M&G, az L&G és a Janus Henderson által kezelt alapok például nagyobb arányú likvid eszközt tartanak a portfólióban azóta. Csakhogy a közelmúltban látott tőkekivonások arra engednek következtetni szakemberek szerint, hogy még a likvid eszközök ellenére is kényszerértékesíteniük kellett egyes alapoknak ingatlanokat a portfólióban.

A CBRE havi indexe szerint a Brexit-népszavazás óta gyengélkedik a brit ingatlanpiac, tavaly a retail ingatlanok ára 7,4%-kal esett vissza, a kereskedelmi ingatlanok ára pedig 2016-ban 2,4%-kal esett, de 2017-ben sikerült visszajönniük. A tavalyi év összességében mutatott némi növekedést az ingatlanárakban, de a november és a december ismét negatív tartományba ütötte vissza az árváltozást.

2016 júniusában, amikor a britek megszavazták a Brexitet, 466 millió fontot vontak ki ingatlanalapokból a befektetők abban a hónapban, a következőben pedig 328 milliót. Ennek hatására több nagyobb alap is kénytelen volt felfüggeszteni a befektetési jegyek visszaváltását, sok esetben több mint egy hónapra. Azóta a felügyelet már előállt olyan javaslattal is, hogy amennyiben a visszaváltások összege eléri a kezelt vagyon 20%-át függesszék fel a visszaváltást.

Jön az újabb ingatlanválság? - Tömegével szállnak ki a kisbefektetők a Brexit miatt



Kapcsolódó cikkeink:
2016.09.27 08:35 Újabb milliárdokhoz férhetnek hozzá a brit befektetők
2016.08.10 16:01 Fél évet is várhatnak a pénzükre a brit ingatlanbefektetők
2016.07.06 08:28 Dőlnek a dominók - Egymás után fagynak be a brit befektetések
2016.07.04 21:21 Befagyasztottak egy ingatlanalapot a Brexit miatt

(Via Financial Times, Reuters, Bloomberg)

Címlapkép: AFP/Tolga Akmen