Talán ez is az oka annak, hogy az első tünetek megjelenésekor nagyon sokan nem az orvosukhoz fordulnak, hanem ehelyett netes információkra alapozva próbálnak meg saját maguknak diagnózist felállítani.
Mindeközben szerencsére egyre több munkahelyen juttatásként adják az egészségbiztosítást, de akár magánszemélyek számára havi, negyedéves vagy éves díjért cserébe lehet kötni egészségbiztosítást, amely az egyre szélesebb szolgáltatási kört lefedő magánegészségügyhöz ad hozzáférést.
A magánegészségügyi szolgáltató szektor - részben ennek, illetve a növekvpő keresletnek köszönhetően - szédületes sebességgel bővül, az elmúlt öt évben a hazai magán egészségügyi szereplők éves árbevétel-növekedési ütemének mediánja mintegy 15 százalékos volt, az EBITDA marzsuk pedig a 2012-es 8 százalékról 16 százalékra emelkedett. A növekedést elsősorban az hajtja, hogy az informálisan adott hálapénz helyett egyre többen hajlandóak az intézményesült, privát egészségügyi szereplőknek adni.
Magyarországon egyébként az Eurostat adatai szerint a GDP 5,3 százalékát költi az állam az egészségügyre, míg az EU-s átlag 7,2 százalék. A különbség jelentős részét vélhetően a lakosság a hálapénzzel pótolja ki.
Az előre nem várt súlyosabb betegségek kezelésének finanszírozására is megoldást jelenthet az egészségbiztosítás, de itt fontos, hogy az egészségbiztosítást érdemes még egészségesen megkötni, ha már komoly betegség alakult ki, akkor a biztosító nem vagy csak magas díjért vállalja a biztosítást. Erre jó példa, hogy cascót vagy kötelezőt sem akkor kötünk, amikor már összetört az autó. Hasonló okból általában nem vonatkozik a magánegészségügyi szülész-kórházak igénybe vételére az egészségbiztosítás, hiszen itt is egy jó eséllyel előre várható eseményről van szó.
A cikk megjelenését a Generali Biztosító támogatta.
