A magyar lakosság jövedelmi és vagyoni helyzete érezhetően javult az elmúlt években, e tekintetben 2018 sikeres évnek tekinthető. A KSH adatok egyértelmű növekedést mutatnak az átlagbérek területén, csak 2018-ban 11,3%-kal emelkedtek a jövedelmek, és az átlagos nettó bér meghaladta a 230 ezer forintot családi kedvezmények nélkül 2018 végén. Emellett a tavalyi év makro szinten a háztartások vagyonának jelentős emelkedését is előrevetíti, hiszen az MNB és a KSH 2017. évi vagyonfelmérésének adatai már érezhető, a pénzügyi megtakarítások 9%-os növekedését mutatták. Emellett megindult a fogyasztás élénkülése, valamint a hitelpiacon is újra dinamikus növekedést élnek meg a szereplők. A kép összességében pozitív Magyarországon, de ha "közelebb lépünk a valósághoz", nagy eltéréseket és egyenlőtlenséget figyelhetünk meg a lakosságon belül a bérek és vagyoni helyzet jelenlegi összetételében. Makro szinten a növekedés meggyőző, viszont az egyes társadalmi csoportok eltérő mértékben részesednek a gazdasági növekedésből, a KSH adatok alapján látjuk, hogy a jövedelmek növekedésének jó része a leginkább vagyonos, felső 10%-nál csapódott le. A háztartások vagyoni és megtakarítási helyzete is erős egyenlőtlenséget mutat, a hivatalos statisztikák szerint a háztartások felső, vagyonos 50%-a rendelkezik a vagyon 91 százalékával, és jelentős regionális eltérések is megfigyelhetőek a központi régió előnyére. Fontos kérdés, hogy a javuló trendek hatására milyen jövedelmi várakozással élnek a lakosság tagjai a következő 1 évre vonatkozóan, és ez mennyire ösztönzik őket arra, hogy fogyasztásukat növeljék, nyitottabban álljanak a hitelfelvételhez, vagy növeljék megtakarításaikat. A Scale Research Bankindex kutatás trend adatai folyamatos javulást mutatnak 2013 óta a hazai lakosság várakozásaiban a megtakarítási és hitelfelvételi képességgel, valamint az életszínvonallal kapcsolatban. Több mutató mentén is többszörösére nőtt a pozitív várakozással élők aránya, de a jövedelmi és vagyoni javulás ígérete a többség számára még nem, vagy csak nagyon visszafogottan érezhető.
Többet engedhet meg magának a mindennapi kiadások terén 1 év múlva
Egyre többen érzik azt, hogy bevételeik és kiadásuk egyenlege pozitív irányba fog javulni 1 éven belül, míg 2013-ben a lakosság 4%-a vélte ezt, addig 2018-ban már 9%. Ezzel párhuzamosan a javulásra nem számítók aránya 82%-ról 68%-ra csökkent 5 év alatt, a bizonytalanok aránya (akik stagnálásra vagy bizonytalanságra számítanak) 12%-ról 21%-ra nőtt 2018-ra. Erősebb javulásra számítanak a Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon élő, a 60 évnél fiatalabbak, a magasabb jövedelműek és a diplomások. Ezzel szemben a Dél-Alföldön és a 60 évnél idősebbek alacsonyabb mértékben számítanak javulásra életszínvonaluk terén.
Bátrabban foghat hitelfelvételbe 1 év múlva
A jövedelmi várakozások javulásával a lakosság tagjai nagyobb mértékű fogyasztásra hajlandóak, komolyabb értékű beruházást terveznek, mindez pedig hitelfelvételi kedvüket is növelheti. A Bankindex kutatásban a lakosság növekvő hitelfelvételi kedvről tett tanúbizonyságot, 2013-ban még csak 2% számított arra, hogy 1 év múlva bátrabban vehet fel hitelt, 2018-ban ez az érték már duplázódott és elérte a 4%-ot. A hitelfelvételi lehetőségek javulását pedig 2013-ban még 90% zárta ki, 2018-ban ez az arány már csak 80%. A bizonytalanokkal együtt is csak a lakosság hatoda gondol bátrabban hitelfelvételre a következő egy évben. A hitelekkel szembeni nagyobb nyitottságot mértünk Nyugat és Dél-Dunántúlon, a férfiak, a falvakban élők és 30-50 évesek körében, ezzel szemben a 60 év felettiek körében érthető módon kisebb arányban gondolkodnak hitelfelvételben.
Többet tud megtakarítani 1 év múlva
A megtakarítási képességgel kapcsolatos jövőbeli várakozásokat az mozgatja leginkább, hogy milyen mértékű jövedelmi növekedésre számítanak a lakosság tagjai. 2013-ban a lakosság csupán 4%-a számított arra, hogy 1 év múlva többet tud majd megtakarítani, ezzel szemben 5 évvel később az arányuk elérte a 9 százalékot. Ezzel párhuzamosan, azok aránya, akik azt várták, hogy megtakarítási képességeik valószínűleg nem javulnak, a 2013-as 83%-ról 2018-ban 69%-ra csökkent. A megtakarítási képesség javulására számít a lakosság nagy része, még, ha többségük stagnálással, vagy csak gyenge növekedéssel számol. Nagyobb arányban számítanak a megtakarításaik növekedésével a Közép-Magyarországon, illetve Budapesten lakó személyek, a férfiak, a 30-39 évesek és az 50-59 évesek, valamint a legalább gimnáziumi végzettséggel rendelkező honfitársaink.
Az adatok visszaigazolják a makro mutatókban és a lakossági jövedelmi helyzet elmúlt években látott növekedést, amit a lakosság tagjai is érzékelnek, ez jelenik meg a várakozásokban is. 2019-ben a jövedelmi helyzet javulására, és ezért a középtávú lakossági várakozások további erősödésére számítunk, de a területi különbségek eltünése középtávon sem valószínű - összegezte az eredményeket Schauermann Péter a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója. Egyre több honfitársunkban tudatosul, hogy szükséges megtakarításokat képeznie a jövő kiadások fedezésére, mindezt tovább segítheti a jövedelmi várakozások erősödése. Viszont valós, rendszeres megtakarítónak még mindig a lakosság kisebb része tekinthető, amiben drámai fordulatot nem valószínűsítünk 2019-ben sem. A hitel piac elmúlt években megélt és még mindig tartó élénkülése a személyi és jelzáloghitelek iránti kereslet jelentős növekedésének következménye. A lakossági hitelek értéke dinamikusan emelkedett az elmúlt években, erre számítunk az idei évben is, de hitelfelvétel a lakosság egy kis részének a kiváltsága csupán - tette hozzá a szakember. A Scale Research Bankindex kutatása a 18 évnél idősebb magyar lakosságra reprezentatív, személyes kérdőíves felmérés, amely éves szinten legalább 5000 fős mintán vizsgálja a banki és pénzügyi piac trendjeit.
