Milyen életbiztosítás? Új bizniszre álltak át az ügynökök

2010 óta folyamatosan csökken a biztosításközvetítéssel foglalkozó többes ügynökök és alkuszcégek száma Magyarországon: az ilyen pénzügyi vállalkozások száma 20%-kal redukálódott 2015-ig, amikor a csökkenés megállt és azóta stagnáló állapotot mutat. Amúgy érdekes annak ténye is, hogy míg 2010-ben a közvetítők 16%-a nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségeit a felügyelet felé, mára ez a szám alig 2%-ra, mindössze 9 piaci szereplőre redukálódott.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy 9 év alatt 42 ezerről 28 ezerre, vagyis közel harmadával csökkent a biztosításközvetítői szakmában dolgozó természetes személyek száma. A legnagyobb visszaesés a többes ügynökök körében következett be, számuk még 2017-ben is közel 1300-zal csökkent. Ennek közvetlen oka az MNB korábbi jelentése szerint az lehetett, hogy az etikus koncepció esetenként akár 20%-os jutalékcsökkenést is okozott náluk. Ugyanakkor az etikus koncepció nem okozott egyelőre akkora bevétel-visszaesést, mint amekkorát korábban sokan vártak a piacon.

A közvetítők jutalékbevétele 2010-ben szintén komoly csökkenésnek indult, 2013-ban azonban sikerült fordítani ezen a trenden és fokozatos növekedés kezdődött a szektorban. 2017-ig kellett várnia a szektornak arra, hogy megközelítsék a 2010-es, 66,3 milliárd forintos árbevételi szintet, tavaly 66,5 milliárd forintos bevételre tettek szert.

Jól látható, hogy a bevételek egyre nagyobb részét teszik ki a nem-életbiztosítási szerződések (lakás, vagyon, autó, felelősség, stb.), 2011 óta ez a szektor gyakorlatilag megduplázódott, miközben az életági bevételek jelentősen fluktuálnak. 2017-ben éppen az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül életbe lépett TKM-ajánlás forgatta fel az életbiztosítási piacot és csökkentette az egy szerződésre jutó arányos árbevétel mértékét.

Az alábbi ábrán a biztosítók díjbevételéhez viszonyított alkuszi és többesügynöki jutalékbevételeket láthatjuk. A nem-életbiztosításokra fordított, díjbevételhez viszonyított jutalékkifizetések egészen tavalyig 7,5-8,8% körül stagnáltak, míg egy nagyobb ugrást nem láthattunk, egészen 9,63%-ig tavaly. Az életbiztosítások esetén csökkenő tendenciát láthatunk: míg 2011-ben a jutalékkifizetések a biztosítók korrigált díjbevételéhez képest 8,7%-ot tettek ki, ma már ez a szám alig 5,3%.

Darabszámot tekintve elmondható, hogy a nem-életbiztosítási termékek alkotják az alkuszok és többesügynökök szerződéseinek nagy részét: csak tavaly közel nyolcszor annyi nem-életbiztosítási szerződés született a közvetítőknek köszönhetően, mint életbiztosítási. Látható, hogy az egy szerződésre jutó jutalékbevétel sokkal nagyobb életbiztosítások esetén, mint nem-életbiztosítási termékek esetén, ugyanakkor sokkal könnyebben eladhatók a non-life termékek.

Rendszeres díjas állománydíj tekintetében is folyamatos növekedést figyelhetünk meg a nem-életbiztosítási termékek közt 2012 óta, 113,6 milliárd forintra, azaz az öt évvel azelőtti érték közel duplájára nőtt a non-life termékek állománydíja. A csökkenő tendencia az életbiztosítások körében itt is látszik: míg 24,8 milliárd forintnyi szerződést adtak el a közvetítők 2011-ben, 2017-ben ez a szám alig 13,1 milliárd forint volt, a hat évvel azelőtti érték közel fele.

A biztosításközvetítéssel foglalkozó vállalatok nettó értékesítési árbevétele is folyamatosan növekszik 2012 óta, 2017-ben már mintegy 83,9 milliárd forintnyi árbevételre tettek szert a szereplők, ami több mint 50%-os növekménynek felel meg, miután 2011-ről 2012-re virradóan közel 20%-os csökkenést tapasztalhatott a szektor.

Alapvetően elmondható, hogy a szektor nyereségesen működött 2017-ben és az előtte való hét évben, kivétel ez alól egyedül a 2010-es év, amikor 12,1 milliárd forintot buktak az alkusz és többesügynöki tevékenységgel foglalkozó vállalatok. A szektor tavalyi adózott eredménye 9,6 milliárd forint volt.

• Címkék:
• öngondoskodás,
• alkusz,
• jutalék,
• többes ügynök,
• jutalékbevétel,
• díjbevétel