Az adósok többsége szívesen megállapodna tartozásának átütemezéséről a követeléskezelőkkel, sokan azonban nincsenek tisztában a lehetőségekkel - derült ki a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) felméréséből, amelynek eredményét szerdán juttatták el az MTI-hez.
A múlt év végén rekordszintre emelkedett a globális adósság, miután a koronavírus-járvány miatt növelték kiadásaikat a kormányok és a vállalatok.
Néha mindannyian hozunk rossz pénzügyi döntéseket, nincs ezzel egyedül senki. Erre utal a Finder.com oldalon megjelent kutatás, amely szerint 126,5 millió amerikai vallott úgy, hogy életében legalább egyszer hozott rossz pénzügyi döntést. A CNBC ennek kapcsán összeszedett öt gyakran előforduló rossz pénzügyi szokást és javaslatokat fogalmazott meg azok elkerülésére.
Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.
Az előzetesen közölt 73,8 százalékkal szemben 74,3 százalék volt az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában – derül ki a csütörtökön megjelent részletes pénzügyi számlákból. Ezzel az év végére jó úton járunk a 80 százalék körüli adósságráta felé, ami 2014 óta a legmagasabb lenne.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Hát akkor ez kész, ennyi volt – így reagált Karácsony Gergely Orbán bejelentésére a Facebookon.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Az idei nehéz év után jövőre csökkenhet ugyan a hiány, de 3332 milliárd forint lehet a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye - ismertette hétfőn Varga Mihály.
A Fed friss adatai szerint új rekordot döntött az amerikai háztartások vagyona, köszönhetően elsősorban a részvénypiacok szárnyalásának – számol be a hírről a CNBC.
Az év végére rekordszintre, 277 ezer milliárd dollárra emelkedik a globális adósság, miután a koronavírus-járvány miatt növelik kiadásaikat a kormányok és a vállalatok - áll az Institute of International Finance (IIF), a pénzintézetek globális nemzetközi szervezete jelentésében.
A harmadik negyedév végére a GDP 73,8 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó adóssága – derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlák adataiból. Ennél magasabb éppen három éve volt az adósságráta, és ezzel még nincs vége a válságnak.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Megkezdte 10 és 30 éves eurókötvények kibocsátását az ÁKK, a papírok végleges árazása akár már csütörtökön megtörténhet – értesült a Reuters.
Megállíthatatlanul vásárolják a hitelintézetek az állampapírt, az állományuk már a tízezer milliárd forintot közelíti – derül ki az MNB ma közölt statisztikájából. A jelek szerint a jegybank ösztönző lépései sikeresek voltak, évek óta nem vettek annyi állampapírt a bankok, mint az idén.
A tavalyi 2 százalékról 2020-ban a GDP 8,3%-ára emelkedhet a magyar költségvetés hiánya – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fiscal Monitor című kiadványában. A megugró deficit mellett persze az adósságunk is emelkedik hirtelen, éveket veszíthetünk az adósság elleni harcban. A jó hír, hogy ezek a negatív folyamatok jó eséllyel csak átmenetiek lesznek, fokozatosan tér majd vissza a fegyelmezett fiskális politika.
Két rangos díjat nyert Magyarország a Global Capital rangsorában az adósságkezelés szempontjából, ehhez gratulált a pénzügyminiszter Kurali Zoltánnak, az ÁKK vezérigazgatójának. Facebook-videójában Varga Mihály kiemelte, hogy folytatják az eddigi gazdaságpolitikát, a járvány után újra csökkenő pályára áll majd az adósság.
Az előzetesen közölt 71,9%-kal szemben „csak” 70,3% volt a bruttó magyar államadósság a GDP arányában a második negyedév végén. Vagyis az előzetesen vártnál lassabban emelkedik az adósságrátánk, de 2019 végéhez képest így is 4 százalékpont már az emelkedés.
Akár 80% környékére is visszaemelkedhet idén Magyarország GDP-arányos államadóssága – vélik legfrissebb elemzésükben a Scope Ratings elemzői. Ezzel a 2011 óta tartó adósságcsökkentést buknánk el egy pillanat alatt, és még 2024-ben is messze lenne a tavalyi mélypont. A jelentős emelkedés oka, hogy a hitelminősítő szerint akár a nemzeti össztermék 10 százalékát is megközelítheti a költségvetés idei hiánya.
A legfrissebb adatok szerint csaknem hat évtizede nem mért magasságba emelkedett a brit államadósság-ráta, mindenekelőtt a nagy-britanniai koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni költségvetési lépések hatalmas összegű hitelpiaci finanszírozása miatt.
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
