A britek EU-ból való kilépésének (Brexit) egyik fontos és kényes kérdése az ír-északír határviszony. Az ír EU-biztos elmondta, szerinte hogyan lenne ez a legelőnyösebb. A probléma, hogy nagyjából azt mondta, jó lenne, ha nem lenne Brexit.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az EU-tagországok és úgynevezett kelet-európai partnerországaik csúcstalálkozója előtt közölte: Theresa May brit miniszterelnök december 4-én Brüsszelbe látogat, ahol megvizsgálják, hogy elegendő előrelépést tudtak-e elérni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon. Közben az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatairól szóló egyeztetések megkezdését sürgette Theresa May brit kormányfő.
Az európai nagyvállalatok többsége szerint pozitívak a globális üzleti kilátások, de aggódnak a Brexit miatt - derül ki abból az új felmérésből, mely a Gyáriparosok Európai Kerekasztalának (European Round Table of Industrialists, ERT) megbízásából készült. Az ERT első ilyen kutatása szerint - melyet az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) készített - az ERT tagok közel nyolcvan százaléka bízik az európai és a globális gazdaságban. A kutatás eredményeinek publikálása kapcsán Hernádi Zsolt, az ERT egyetlen közép-európai tagja, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is megszólalt.
Philip Hammond pénzügyminiszter szerdán elismerte: Nagy-Britannia a legfrissebb előrejelzések szerint már nem az ötödik legnagyobb gazdaság.
A brit kormány 3 milliárd fontot (több mint ezermilliárd forintot) különít el a brit EU-tagság megszűnésével összefüggő bármilyen jövőbeni pótlólagos finanszírozási igényre - mondta a következő pénzügyi év költségvetési tervezetét ismertetve szerdán a brit pénzügyminiszter. Philip Hammond a londoni alsóházban felszólalva közölte azt is, hogy a korábbi előrejelzéseknél (2%) gyengébb gazdasági növekedés várható az idén (1,5%) és a következő években ez az ütem tovább lassulhat.
Hosszú találgatások után Lloyd Blankfeint, a Goldman Sachs vezérigazgatója megerősítette, hogy az amerikai befektetési bank Frankfurtban és Párizsban fog új központot létesíteni a Brexit után - írja a Financial Times.
A hétfő esti brit kormányzati egyeztetésen felhatalmazták a miniszterek Theresa May kormányfőt arra, hogy az eddigi 20 milliárd helyett akár 40 milliárd eurónyi Brexit-kilépési számlára is rábólintson, emellett az Európai Bíróság joghatóságát is tartósan elismernék a 3 millió uniós állampolgár nagy-britanniai jogainak védelme érdekében - tudta meg névtelen forrásokra hivatkozva a brit ITV News. Ez drámai fordulat a cikk szerzője szerint, de azért a Financial Times ennél óvatosabb megfogalmazást használ: tudomásuk szerint May csak akkor megy el a 40 milliárd eurós "keretig", ha közben biztosan látja, hogy el tudja érni a decemberi EU-csúcson a kilépési tárgyalások második fázisba léptetését és a végső kilépési számláról úgysem most állapodnak meg a felek.
A brit politikusok azért harcolnak, hogy a jövő év elején meg tudjanak állapodni az EU-val, csökkentve az üzleti szektor Brexittel kapcsolatos félelmeit. Úgy tűnik, a bankoknak ez már túl késő.
Párizsba költöztetik majd az Európai Bankhatóságot (EBA) Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának tervezett megszűnése után - döntött az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn Brüsszelben.
A Brexit jogi következményeként a pénzintézetek elveszítik uniós "útlevelüket" - mondta egy brüsszeli konferencián a Brexit-tárgyalásokat vezető Michel Barnier.
A brit pénzügyminiszter szerint London még a decemberi EU-csúcs előtt beterjeszti javaslatait Brüsszelnek az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére.
Alig burkolt utalást tett csütörtökön a Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport vezérigazgatója arra, hogy újabb népszavazást kellene tartani a brit EU-tagságról.
Már a brit és európai bankok is arra készülnek, hogy nem sikerül megállapodnia Londonnak Brüsszellel a pénzintézetek egységes piachoz való hozzáférését illetően, a legtöbb nem EU-s bank viszont holdingcégeken keresztül, az egységes piacon kívülről szeretné irányítani európai érdekeltségeit, az EKB rossz érzéseit kiváltva ezzel.
A Deutsche Banknak már csak másfél hónapja van, hogy döntést hozzon a Brexit utáni terveivel kapcsolatban - írja a Bloomberg.
Csökkent a foglalkoztatás Nagy-Britanniában a harmadik negyedévben azt követően, hogy az elmúlt időszakban rekordmélységbe süllyedt a munkanélküliség.
Bár a piacok már nem reagálnak olyan hevesen egy-egy politikai fordulatra, mint korábban, a politikai bizonytalanság továbbra sem hagy nyugtot. A Citi EMEA médiaeseményén a makrogazdasági szakértők kifejtették, hogy a katalán válság és az olasz választások nagy kockázatot hordoznak, miközben nem tudni, hogy a függetlenségi törekvések sorában ki lesz Európa következő fekete báránya.
Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjúiban elutasította a francia elnök javaslatát a külön eurózónás költségvetés és parlament létrehozására és új adónemeket, illetve egységesített társasági adókulcsokat vezetne be a megemelt uniós költségvetés finanszírozása érdekében. Szavai szerint a briteknek legalább 60 milliárd eurós kilépési számlát kellene kifizetnie a Brexit kapcsán. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk:
Bizonyos pontokban történt némi előrelépés az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti, hatodik fordulóján, de egyik kérdésben sem sikerült áttörést elérni - jelentette ki pénteken Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója. Ennek ellenére David Davis, a brit kormány Brexit-ügyi főtárgyalója azt hangsúlyozta, hogy mielőbb tovább kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára, ehhez pedig "rugalmas és konstruktív" megközelítésre van szükség mindkét fél részéről. Az EU27 azonban elég világosan megkötötte Barnier kezét a második szakaszra továbblépés ügyében. Utóbbihoz a belpolitikailag meggyengült brit kormánynak kellene lényeges engedményeket tennie, ráadásul sürgősen.
Végre kiderült, hogy jogilag mikor történne meg a britek EU-ból való kilépése és közben az is kiszivárgott, hogy mekkora lyukat ütne a közös uniós költségvetésen, ha azután a britek egy centet se fizetnének be a kasszába. Amint tegnap rámutattunk: a következő 2-3 hét Magyarország szempontjából is kritikusan fontos, mert eldőlhet végre, hogy a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban veszít-e esetleg EU-forrásokat. Ez attól függ, hogy milyen "kilépési számla" módszertanban sikerül megegyeznie a most folyó brüsszeli tárgyalásokon:
Törvénybe iktatná a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontját a brit kormány. A Brexit-tárgyalásokat brit részről összehangoló minisztérium vezetője, David Davis a tárca által csütörtök éjjel ismertetett nyilatkozatában közölte: a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonásáról beterjesztett jogszabálytervezetbe (Withdrawal Bill) a kormány szándéka szerint bekerülne, hogy
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
