A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Megkezdte a Lidl a nyári szezonra való toborzást és összesen közel 200 új pozícióra keres munkavállalókat a Balaton és a Velencei-tó partján található nagy forgalmú áruházaiba. A vállalat nem csak kiemelt bérezést, de szállást is biztosít a kiválasztottak számára.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
Hol, mekkora részét kell a jövedelmeknek lakbérre költeni? És hol, hány évnyi jövedelem szükséges egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához? Mostani cikkünkben megnéztük, Budapest kerületeiben és a megyeszékhelyeken mennyit keresnek az emberek, mennyibe kerülnek a lakások és hogy alakulnak a lakbérek. Ezúttal nem az országos vagy a megyei átlagokhoz, hanem a korábbiaknál pontosabb számítást végezve az egyes városokban és Budapest kerületeiben jellemző átlagfizetésekhez képest néztük meg, hol, mennyire drága vagy olcsó a lakhatás.
Az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetésének átlagos növekedése nem érte el a kormányzat által januárban beígért 32,2%-os emelés mértékét – mindkét nagy pedagógus szakszervezet erre a következtetésre jutott a saját felmérésében. A Pedagógusok Szakszervezetének kutatása szerint az emelés révén a februári adatok szerint átlagosan bruttó 620 ezer forintot kapnak a tanárok, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felméréséből az derül ki, hogy az átlagbér bruttó 567 ezer forintra nőtt, ami messze elmarad a diplomás átlagfizetéstől.
Megjelentek az életkor szerinti béradatok Magyarországon. Ebből kiderült, hogy már 20 év alatt is 350 ezer felett van az átlagkereset.
Újabb szakmákban érte el a havi bruttó átlagbér a 2 millió forintot a tavalyi évben. Az 1 milliós álomhatár pedig már több tucat munkakörben jellemző.
Kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt - derült ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából. Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy tízből hat cég jelezte ez irányú tervét.
Ma tárgyalt az Audi Hungária vezetősége és a szakszervezet a béremelésről.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a fenti szempontok közül a demográfiai folyamatok és a kereseti rés kérdését járom körül.
Nagyot ment a magyar dezinfláció a tavalyi év második felében. Bár 2023 első hónapjaiban még 20 százalék feletti éves indexeket regisztrált a KSH, októberben már egyszámjegyű volt az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra csökkent. A kedvező tendencia januárban is folytatódott: az év elején az infláció visszakerült a jegybanki célsávba. Ez egyelőre azonban még csak átmeneti győzelmet jelent, a megemelkedett árak tartósan velünk maradtak. Cikkemben egyrészt bemutatom, hogy az elmúlt időszakban a bérek emelkedése miként alakult az inflációhoz képest, másrészt kitérek arra, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek az inflációt leginkább befolyásolják az év további részében.
Késik a januári bérek kifizetése és állásidőre küldte a dolgozókat a csornai napelemgyártó, az Ecosolifer Heterojunction Kft. - számolt be a 24.hu.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
