Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy Magyarország egy 3,9 milliárd euró összegű kérelmet nyújt be a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretének terhére. A döntés nem váratlan, de korábban nem egészen erről volt szó. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második blokkban a hazai beruházások zuhanása volt a téma, amellyel kapcsolatban különösen furcsa, hogy a statisztikai hivatal visszamenőleg módosította a számokat. Nem valami apró korrekciótól van szó – amely egyébként megszokott a statisztika világában – hanem ennél komolyabb módosításokról. Erről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság tizenegy ágazatban fogadta el azon alapvető szolgáltatások listáját, amelyek a jövőben a kritikus egységek ellenállóképességéről szóló irányelv (CER) hatálya alá tartoznak majd. A cél, hogy megerősítsék azokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtó létfontosságú cégeket és szervezeteket, amelyek biztosítják a legalapvetőbb társadalmi szükségletek kielégítését, a közegészségügyet és a közbiztonságot, valamint támogatják a környezetvédelmet. Mindennek értelmében akár el is vehetik az EU-n kívüli tulajdonban lévő cégeket, hogy azokat nemzeti tulajdonba vegyék a tagállamok.
Arra kötelezné a Svájci Nemzeti Bank a pénzintézeteket, hogy készítsenek elő egy minimális mennyiségű eszközt, amelyet a központi bankok számára zálogba adható, így segítene nekik a vészhelyzeti likviditáshoz való hozzájutásban egy hirtelen jött betétesi roham esetén - írja a Reuters.
Európa újraiparosítása, az ökológiai átmenet előmozdítása, a társadalmi és gazdasági igazságosság növelése, valamint az Európai Unió egységének erősítése szerepel a július elején kezdődő spanyol elnökség fő célkitűzései között, amelyeket Pedro Sánchez kormányfő ismertetett csütörtökön Madridban tartott sajtótájékoztatón.
Bartal Iván, a Oppenheim ügyvédiroda partnere a DORA-szabályozásról beszélt a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján. A pénzügyi rendszert érintő kiberfenyegetés elhárítását célzó direktíva még nincs teljesen kész, várhatóan jövő év elején véglegesítik, és számos fontos elvárást fogalmaz meg a szektor szereplői felé.
Gazdasági válságok korát éljük. Ezek az időszakok költségmegtakarításra és a termékportfólió szűkítésére kényszerítik a vállalatokat, de van példa arra is, hogy új termékre térnek át krízis idején. A 2008-as pénzügyi válság hazai vállalatok termékportfóliójára gyakorolt hatását a termékek hasonlóságának függvényében vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a magyar vállalatok a 2008-as válság során a fő tevékenységükhöz kevésbé hasonló termékekről mondtak le vagy ahhoz hasonló új terméket vezettek be. A vállalati és gazdaságpolitikai döntések számára a korábbi válság elemzése mai helyzetünkben is tanulsággal szolgál.
Az Európai Központi Bank (ECB) folytathatja a kamatemelését márciusban is - erre a következtetésre juottak az ING elemzői a februári ülésről készült jegyzőkönyv alapján.
Negatív a közép- és kelet-európai gazdaságok 2023-ra szóló szuverén hitelképességi kilátása - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban bemutatott térségi szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő ugyanakkor Magyarországra változatlanul stabil államadós-osztályzati kilátást tart érvényben.
A World Green Building Council (WorldGBC) ágazati útmutatót adott ki az épített környezetre, mely a globális átmenetet támogatja az olyan infrastrukturális megoldások felé, amelyek az emberekre összpontosítanak. A világszervezet az épületek, a közösségek és a városok szintjén javasol hatékony és gyakorlati lépéseket, támogatva a változó éghajlathoz való alkalmazkodást és ellenálló képességet.
Az Európai Unió külügyi tanácsa az Európai Békekeretből nyújtandó 500 millió euró támogatásról állapodott meg Ukrajna számra, hogy Kijev fegyvereket vásárolhasson védelmének biztosításához - közölte az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, a tagországok külügyminiszterinek egynapos tanácskozását követően hétfőn.
Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia nagy mértékű kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon az európai energiaválság közepette.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.