Több helyen módosította a kormány a kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló kormányrendeletet - derült ki a Magyar Közlönyből.
Az elmúlt évtizedben a globális elit klímaváltozással kapcsolatos megszállottsága elvonta a figyelmet a világot érintő számos más nagy problémáról – a legdrámaibb módon erre az Ukrajna elleni invázió mutatott rá. A nyugat-európai vezetőknek az elmúlt évtizedben az energiaforrások diverzifikálásával és a palagáz-termelés kiterjesztésével kellett volna törődniük ahelyett, hogy az atomerőművek bezárásával foglalkoztak, illetve ijesztő mértékben függővé váltak Oroszországtól. A kialakult háború azonban távolról sem az egyetlen dolog, amire nem figyeltek eléggé.
A tegnapi bejelentések alapján a Gazprom leállítja a Jamal-szerződés keretében Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázszállításokat, ez ma be is következett. Bulgária azt állítja, hogy az áprilisi gázszállításokért már teljes egészében fizetett és ezért a Gazpromot szerződésszegéssel vádolja, míg Varsó szerint a lengyelek "boldogulnak" az orosz gáz nélkül is, és máshonnan is be tudják szerezni a szükséges forrást. Megszólalt az üggyel kapcsolatban a brit miniszterelnök-helyettes is, szerinte Oroszország döntése csak még jobban elszigeteli az országot a nemzetközi színtéren. Ursula von der Leyen pedig úgy fogalmazott, hogy a lépéssel Oroszország "zsarolni" akarja Európát, a Kreml azonban ezt visszautasította. Folyamatosan frissülő cikkünkben tudósítunk a helyzet alakulásáról.
Eddig összesen tíz európai gázvállalat nyitott számlát az orosz Gazprombanknál, s négyen már rubelben fizettek Oroszországnak a földgázért - jelentette szerdán a Bloomberg amerikai hírügynökség.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint még több ország felé zárhatják el a gázcsapokat a következő időszakban. Aki nem hajlandó az új rendszerben - rubelben - fizetni, annak nem fogják teljesíteni a gázszállításokat.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első felében a szerdán július 1-ig meghosszabbított árstopok hatásáról lesz szó, második felében pedig arról, hogy miképpen menekülhetne Magyarország az orosz energiafüggőségből.
Szerbia a szokásos módon kapja az orosz gázt Bulgárián keresztül, annak ellenére, hogy a Gazprom orosz energiaipari vállalat leállította a Bulgáriába irányuló szállítást - írja a Reuters Zorana Mihajlović szerb energiaügyi miniszterre hivatkozva.
Kína fokozni fogja az infrastrukturális beruházásait, hogy támogassa a belföldi keresletet, és támogassa a gazdasági növekedést - idézi az állami TV egy Hszi Csinping elnök által vezetett gazdaságpolitikai értekezlet fő konklúzióját.
A fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, Magyarország jelentős része nem is alkalmas erdőtelepítésre - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak szerdán közzétett elemzésében.
A Gazprom teljesen felfüggesztette a Bulgargaz (Bulgária) és a PGNiG (Lengyelország) gázszállításait a rubelben történő kifizetések elmaradása miatt - tette közzé a társaság megerősítő közleményét a Reuters. A cég megerősítette azt is, hogy a leállítás oka az orosz fél által egyoldalúan előírt új fizetési mód be nem tartása volt. Az április 1-től szállított gázért a fizetéseket rubelben kell teljesíteni az új fizetési előírások szerint, amelyekről a partnereket időben tájékoztatták - mondja a Gazprom.
Több intézkedést, köztük a Robin Hood-adó fizetése alóli mentességet javasol a privát hosszútávú áramvásárlási szerződéses (Corporate Power Purchase Agreement - CPPA) konstrukcióban létrejövő naperőmű fejlesztések hazai elterjedésének támogatására a Zéró Karbon Központ (ZKK). Közben hatályba lépett az az új uniós szabályozás is, amely alapján Magyarország is kedvezményes, akár 0%-os áfakulcsot is alkalmazhatna például a napelemek beszerzésére és telepítésére is.
Az orosz Gazprom tájékoztatta a Bulgargaz bolgár állami gázvállalatot, hogy szerdától leállítja a gázszállításokat - közölte az energiaügyi minisztérium kedden. A hír néhány órával azután érkezett, hogy a lengyel állami gázvállalat, a PGNiG közölte, hogy holnaptól a Gazprom leállítja a szállításokat.
A Gazprom leállította a Jamal-szerződés keretében Lengyelországba irányuló orosz gázszállításokat - jelentette több lap a lengyel médiában korábban. Azóta mindkét érintett fél részéről érkeztek nyilatkozatok, melyek megerősítették a korábbi értesüléseket, vagyis az oroszok holnaptól tényleg elzárják a gázcsapot a lengyelek felé.
Oroszország felfüggesztette a Jamal-szerződés alapján Lengyelországba irányuló gázszállításokat - írja nem hivatalos forrásra hivatkozva a lengyel Onet. A lap értesülései szerint a lengyel klímavédelmi minisztériumban válságstáb ülésezett. Hivatalos bejelentések az ügyben még a mai nap folyamán várhatóak az Onet szerint.
Jelenleg 12% a németországi olajimportban az orosz termékek súlya és ezt remélhetőleg néhány napon belül nullára csökkentjük, így akkortól teljesen ki tudjuk váltani az orosz olajat – jelentette be a varsói látogatása során Robert Habeck német gazdasági miniszter (képünkön) a Reuters tudósítása szerint. Habeck szavai szerint "ma azt tudom mondani, hogy egy embargó menedzselhetővé vált Németország számára".
Egy mai dátumozású, parlamenti vitára készülő anyagban arra szólítják fel a német kormánypártok magát a német kormányt, hogy „amint lehetséges”, teljesen állítsa le az orosz energiahordozók importját, beleértve a nukleáris energiát és egyéb nyersanyagok behozatalát is – tudta meg a Reuters.
Jelenleg dolgozunk az Európai Unió hatodik oroszellenes szankciós csomagján, és ennek keretében az olajembargó valamilyen formáját is fontolgatjuk úgy, hogy ez a lehető legnagyobb fájdalmat okozza az oroszoknak, miközben „a lehető legkisebb járulékos kárt okozzuk magunknak”, azaz „okos” szankciókban gondolkodunk – jelezte a The Times-nak Valdis Dombrovskis.
Az olajárak hétfőn mintegy kéthetes mélypontra zuhantak, fokozva ezzel a múlt heti veszteségeket, mivel nőnek az aggodalmak, hogy az elhúzódó sanghaji Covid-lezárások és az esetleges amerikai kamatemelések ártanak a globális gazdasági növekedésnek és az üzemanyagok iránti keresletnek.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
Hamar túl kell esni az Oroszország elleni olajembargó elrendelésén, mert különben alternatív piacokat talál magának az olaj és az európai országok sem érzik majd elég sürgetőnek az átállást megújítható energiahordozókra - fogalmazott a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete szakértője az intézet honlapján pénteken megjelent értékelésében.