Megkezdődött a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. 2 MW teljesítményű naperőműparkjának a kivitelezése. A mintegy 11 millió eurós beruházási programnak köszönhetően a tápiószelei gyáregység energiaszükségletének jelentős részét napenergia fogja biztosítani 2024 második negyedévétől – közölte a vállalat.
A mindenkori energiapolitika hármas célrendszere - megfizethetőség, fenntarthatóság, ellátásbiztonság - rendkívüli kihívások elé állítja a szabályozókat - mondta el Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forumon. A jelenlegi kihívások lassan megoldódnak, de akadnak olyan egyéb kihívások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak, amelyek kezelése érdekében számos területen kell megújítani a szabályozást - fogalmazott a Hivatal elnöke
Az üzemeltetés és leginkább az energia elérhetősége, és ára az idei tél előtt is elkerülhetetlen kérdés. Mindenki számára egyre nyilvánvalóbb, hogy az energiát nem olcsón kell szerezni, hanem lehetőség szerint minél kevesebbet kellene belőle felhasználni, úgy, hogy a szolgáltatás színvonala nem csökken egy irodaház bérlője számára. Erre pedig egyre több jó válasz és technológiai innováció érkezik. A Property Investment Forum 2023 konferencián is természetesen az egyik kiemelt téma volt az épületek energiahatékonysága, a bérlők igényének változása, de ezek mellett az e-mobilitás is, ami már szintén megoldásra váró feladatokat, lényegében egy részleges funkcióváltást hozott az irodaépületek üzemeltetői, tulajdonosai számára.
Rosszabbak az idei első félévben eladott családi házak hőveszteségi jellemzői, ugyanakkor a társasházi lakásoké javultak - derül ki az Otthon Centrum Investment Solutions (OCS) 2023 első félévére vonatkozó elemzéséből, amely az OCS hálózatában értékesített és tanúsított ingatlanokat veszi alapul. A hőveszteségi mutató ugyan nem a teljes energetikai jellemzőt jeleni, hanem azt, hogy az épület önmagában (a gépészet nélküli) mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet, a felhasznált anyagok, és, hogy az épület formája mennyire támogatja a hőveszteség minimalizálását. Az elemzésből az is kiderül, hogy kis mértékben, de nőtt a vegyes tüzelésű, illetve az elektromos fűtési rendszerrel ellátott ingatlanok aránya, miközben a megújuló energiát használóké csökkent.
A 2022 végén előre jelzett borús ingatlanpiaci helyzet végül nem teljesen a várakozásoknak megfelelően alakult idén. Bár a bizonytalan kilátások a tavalyi második félévben mind a keresleti, mind a kínálati oldalon visszaesést hoztak, tavasztól ismét nőtt az érdeklődők száma a lakáspiacon. Az OTP Bank és az OTP Ingatlanpont szeptemberi közös sajtóeseményén elhangzottak alapján az elkövetkező egy-két évben még nem számíthatunk látványos javulásra, de a piacra élénkítően hathat az energiahatékonyságra való fókuszálás, mely hosszútávon elősegítheti a költséghatékony otthonteremtést és lakhatást.
2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Szeptember 1-jétől Horváth Áron lesz a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója. A közgazdász szakember diplomáját és doktori fokozatát is a Corvinus Egyetemen szerezte. 2002 óta számos úttörő elemzést végzett a magyar lakáspiacon, 2010-ben alapította az ELTINGA-t, ahol ingatlanpiacról és városszerkezetről szóló adatalapú elemzéseket végeznek.
Már csak néhány hét, és október 5-én jön a Portfolio Energy Investment Forum 2023 című egész napos csúcskonferenciája a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakmai támogatásával, amelyen összesen hat szekcióban vitatjuk meg a legfontosabb energetikai, energiapiaci kérdéseket a vezető döntéshozókkal, előadókkal. Még nem késő early bird áron regisztrálni itt, a szakmai programunkat pedig folyamatosan frissítjük a következő hetekben a felkérésünket elfogadó rangos előadókkal és panelbeszélgetőkkel.
Három, energiahatékonysággal kapcsolatos saját rendeletét módosította a minap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a hatóság.
Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.
Olyan reformot tervez a magyar kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a Portfolio az uniós helyreállítási terv új anyagában. Ez azt jelenti, hogy miközben erről idehaza még nem tett említést a kormány, az Európai Bizottság felé kidolgozott, most társadalmi egyeztetésre kitett, dokumentumban felfedte a rezsicsökkentési rendszer átalakításának középtávon tervezett irányát. A dinamikus árképzést lehetővé tevő reformhoz gyorsan hozzátette azt a kiegészítést is, hogy ennek „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy a rezsivédett tartomány felett az emberek spórolni tudjanak az áramszámlán, mert akkor vesznek majd áramot, amikor az éppen olcsó a piacon, ez pedig a fogyasztói tudatosságot is emelheti. Van még egy másik, szintén nagy jelentőségű terv is a kormány anyagában: kiderült, hogy 224 milliárd forintos keretösszeggel egy új energiahatékonysági pályázatot is tervez a kormány, amellyel legalább 20 ezer ingatlan újulhat meg alapvetően, és a cél az, hogy ezek segítségével évi 171 GWh-val csökkenjen az ország primer energiafogyasztása.
Magyarország és Lengyelország vétója mellett, Lettország és Szlovákia tartózkodásával elfogadták ma az uniós tagállamok az energiahatékonysági irányelv módosított változatát, így az 20 nap múlva hatályba lép és a végső energiafelhasználás csökkentésével kapcsolatos szabályok minden tagállamra kötelezőek lesznek – derült ki a Tanács közleményéből és a kapcsolódó anyagokból, nyilatkozatokból. Magyarország arra hivatkozva szavazott nemmel, igaz minősített többséggel a többiek leszavazták, hogy „az irányelv rendelkezései aránytalanul nagy gazdasági és társadalmi terhet ró majd Magyarországra, a célok nem hajthatók végre költséghatékonyan; ezért a javaslat túllépi azokat a határokat, amelyeket felelősséggel vállalhatunk.”
Az MNB adatai szerint az idei első negyedévi lakáspiaci forgalom országos szinten mintegy 43%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, miközben az OTP Ingatlanpont statisztikái alapján az egy éve folyamatosan emelkedő áralku szintje elérte a 7,2%-ot. Ezzel együtt lassan megindult a kínálati árak mérséklődése is. Az OTP legújabb Lakóingatlan Értéktérképe alapján azt vizsgáltuk meg, hogy milyen hatása van ennek a lakásállomány energiahatékonyságára nézve és hogyan változtatta meg a lakásvásárlók döntéseit az energiaárak növekedése.
A magyar gazdaság eddigi mindkét növekedési komponensével (tőke, munka) komoly gond van. Az elmúlt évek aggasztó gazdaságszerkezeti irányokat jelölnek ki, ami az ipar energiafogyasztásának drasztikus növekedéséhez vezet. Ami most új irányként jelenik meg a kormányzati diskurzusban, számomra sokban hasonlít arra, ami az eladósodott, tőkehiányos magyar gazdaságban történt az 1990-es évek elejétől 2009-ig.
Különböző spórolási megfontolások miatt sokan a lehető legolcsóbb szigetelési megoldásokat választják, de ami még nagyobb problémát okoz, az a rétegrendek és a különböző anyagok, segédanyagok nem megfelelő rendszerszintű használata. Az épületek hőszigetelésének leghatékonyabb és legtartósabb módja, ha teljes "komplett" hőszigetelő rendszereket építenek be, ezzel nem csak a szigetelési tulajdonságokat maximalizálva, hanem az akár 30 éves garanciát is megőrizve.
A kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladódtól – írja a hvg.hu.
Megszerezte a használatbavételi engedélyt a Futureal fejlesztésében megvalósult Corvin Innovation Campus irodaház első üteme. A Corvin Sétány meghosszabbításában felépített komplexum ad otthont az IBM Magyarország új székhelyének is. A globális technológiai cég már be is költözött az érintésmentes megoldásokkal felszerelt épületbe.
Az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki, 1+1 forint, azaz 50%-os támogatásért lehessen pályázni - javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. A támogatás azért fontos, hogy a tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.
A Mobiliti applikáció jól ismert a magyar e-autósok körében, de azt kevesen tudják, hogy az MVM csehországi érdekeltségén, az Innogy-n keresztül, már a szomszédos országban is elérhető, sőt, zajlanak az egyeztetések a keleti piacra lépésről is. Széll Szilárd, az alkalmazás technológiai hátterét fejlesztő Grape Solutions vezérigazgatója ugyanakkor nemcsak az e-mobilitási megoldások terén lát nagy potenciált az Európán túli terjeszkedésben, hanem az olyan energiahatékonysági szoftverek piacán is, amelyek a nyugati piacon is most terjednek el szélesebb körben, keleten pedig úttörőként lehet betörni velük a piacra.